Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Főoldal Utazási ajánlatok Szállás Buszjegy Repülőjegy Autóbérlés Biztosítás Magazin Kapcsolat
Országok és népek - Magazin
A rovat további hírei
234567891011
A Márton nap és a libák
Márton, egy római tribunus i.sz. 316-ban született fia 18 éves korában apja kívánságára a légió katonája lett, s a legenda szerint 18 éves volt, amikor palástját odaadta egy didergő koldusnak. Nem sokkal később Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget és misszionárius lett, majd 371-ben a Loire menti Torus püspökévé választották.A hagyomány szerint Márton elbújt a nagy megtiszteltetés elől a libák között, de a nagy gágogás elárulta. Úgy tudni, meggyőző és hiteles püspök volt, aki az imádságot és a lelkészséget össze tudta egyeztetni a jótékonysággal. Időszámításunk után 397-ben hunyt el.Halála után váratlanul igen népszerűvé vált: ő az első keresztény szent, aki nem mártírként emelkedett az oltárokra, Franciaországban pedig az 5-6. század fordulóján egyenesen nemzeti szentként tisztelték. Ausztriában csak Karintia tartományban 44 templomot szenteltek Szent Mártonnak. November 11. körül a gyerekek lampionos felvonulásokkal, a felnőttek inkább a Márton-napi libával emlékeznek rá máig, és más népszokások is élnek még, amelyek e naphoz kötődnek.A Márton napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Ám akkoriban ez nem annyira a szentéletű püspököt eláruló szárnyasokkal függött össze, hanem azzal, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.Márton napi hagyományok MagyarországonMárton napon hazánkban is országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Egy kalendáriumi regula szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." "A bornak szent Márton a bírája" - tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Baranyában azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat.A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra, hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: "Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van". A Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulnak a jószágok. Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár. A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek.
Lengyelország nemzeti parkjai
Ha a felkészült magyar turista már kalandozott középhegységeinkben, északabbra bejárta a Szlovák-paradicsomot és megmászta a Tátra néhány csúcsát, ideje, hogy továbbhaladjon északra és belekóstoljon Lengyelország nemzeti parkjainak világába is.Összetett fauna és flóraNyugat-Európa az újkor kezdetétől fogva élen járt az iparosításban és az ehhez kapcsolódó gazdasági fejlődésben. Mivel azonban tudjuk, hogy mindennek ára van, a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan és legalább ugyanolyan tempóban haladt az érintetlen természeti környezet felszámolása is. Azáltal, hogy Európa szegényebb keleti végein nem következett be olyan mértékű fejlődés, a természetes élővilág is sokkal érintetlenebb maradt. Vonatkozik ez Lengyelországra is, ami egyike azon kevés országnak Európában, ami igen-igen összetett faunát és flórát őrizhetett meg. Lengyelország legértékesebb természeti területei 23 nemzeti parkban állnak védelem alatt. Ezek közül nyolc szerepel a bioszféra rezervátumok listáján, egy pedig világörökség is egyben. Megismerhetünk itt egyedülálló mocsarakat, öreg erdőkomplexumokat, tengerparti mozgó homokdűnéket. Nem hiszem, hogy sokan tudnák, de Lengyelországban Európa madárfajainak 80%-a megtalálható.Tutajjal a DunajecenMagyarország felől érkezvén nemzeti park mustránk első állomása a Pieninski Nemzeti Park. Ha így nem is annyira ismert honfitársaink körében, a Dunajec-áttörés már valószínűleg ismerősebbnek hangzik. A nemzeti park ékessége a Dunajec-folyó, melynek festői szorosát három monumentális sziklaképződmény díszíti. Sziklamászásra is kiválóan alkalmas a környék. Aki azonban valami kevésbé extrémre vágyik, az vegyen részt a nemzeti park legnagyobb attrakciójának számító tutajozáson. A tutaj semmi más ebben az esetben, mint öt darab összekötözött csónakszerű alkalmatosság. Ezzel lehet néhány órás kirándulást tenni. Talán mondanom sem kell, hogy a hajón motor nincsen, és az irányítást is egy hosszú bottal végzi a tutajos. Az egyik haragosabb részen a mi tutajusunktól el is ragadta a víz a saját botját. Amíg egy mögöttünk haladó tutajról nem kaptunk egy tartalék botot, addig szépen forgolódva siklott az egész csapat lefelé a folyón.A kőformák világaA Dunajectől jóval nyugatabbra a cseh határ közelében található a Góry Stolowe Nemzeti park. Ez a hely a Szudéta-vidék része. A hegyek különleges felépítéséből következően szokatlan sziklaformációk jöttek létre. A hegyszorosok, szurdokok, vízmosások világa ez. A sziklák között pedig valóságos labirintusok jöttek létre. Egyes helyeken pedig olyan bizarr formációkba rendeződtek a sziklák, hogy ezáltal minden alkalmi fotográfus érdeklődését felkeltik.Homokdűnék a tenger partjánUtunk következő állomása az előző két nemzeti parktól teljesen eltérő természeti környezet, ez a Balti-tenger partjának világa. Igaz, ehhez észak-déli irányban át kell szelnünk Lengyelországot, de megéri. A Slowinski Nemzeti Park sajátossága a vándorló homokdűnék hatalmas területe. A hatalmas dűnék helyváltoztatásuk során egész erdőrészleteket fojtanak meg. Érdekes élmény a halott facsonkokkal tarkított homokdűnéken sétálni. Persze, minden sétánknak a nem is mindig olyan barátságtalan Balti-tenger adja a hátteret. A nemzeti park területén a tengerhez közel édesvízi tavak is fekszenek, amelyek igen fontos vízimadár rezervátumok.Európa egyik legnagyobb mocsaraInnen délkelet felé haladva jutunk el a Biebrzanski Nemzeti Parkba, mely a legnagyobb Lengyelországban. Itt lelt védelemre Európa egyik legnagyobb, eredeti állapotban megőrzött völgyi tőzegmocsara. Közel kétszázötven mocsári és ragadozó madárfaj lakja az érintetlen mocsárvidéket. A madárvilág szerelmeseinek a tavasz jelenti a legnagyobb örömöt, amikor is a megáradt Biebrza-folyó kiönt a medréből és árterületén átvonuló madarak ezrei jelennek meg. Nemcsak madarak lakják ezt a gyönyörű vidéket. Jávorszarvas, farkas, hód és vidra is gyakran kerül a kamerák lencséje elé.Bölények szabadonUtunk utolsó állomása az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplő Bialowieski Nemzeti Park, mely 1932-es alapításával egyike a legrégebbi európai nemzeti parkoknak. Európában egyedül itt él szabadon a korábban az egész kontinenst benépesítő bölény. A növényzet is megőrizte eredeti sokszínűségét. Ennek köszönhetően a bölényen kívül jávorszarvas, farkas, hiúz, jávorszarvas, vaddisznó, hód és számtalan madár is él itt. Találkozhatunk itt a lengyel vadlovak, a tarpanok számos egyedével is.Mostani utunk során a huszonhárom lengyel nemzeti park közül ötöt sikerült végiglátogatnunk. De ezek után még erősebb bennünk az elhatározás, hogy a többibe is érdemes ellátogatnunk!
Új színes album:
Különleges színes fotók, izgalmas történetek Amazónia "szívéből" és az amazóniai indiánok titokzatos világáról!Mi a titka az amazóniai indián mérhetetlen nyugalmának, s a környezettel való példás együtt élni tudásának? Ilyen és hasonló kérdések talán már sokunkban felmerültek. Hogy megtaláljuk a választ, a könyv bemutatja, hol élnek ők, mit csinálnak, mi irányítja cselekedeteiket, és ami még izgalmasabb, milyen "meséken", milyen történeteken nőnek fel. A szerző a könyvben szereplő történeteket Kolumbiában gyűjtötte, és a fotókat Amazónia Kolumbia-Peru-Brazília "hármas" határ vidékén, a dzsungel szívében készítette.Vajon hogy élnénk mi meg, ha fél évig a víz tartana bennünket fogságban mintegy fél-Európányi területen, csakúgy, mint Amazóniát. Itt ugyanis nem 40 nap és 40 éjjel esik az eső, hanem 4 hosszú hónapon át, minden évben, ráadásul a víz szintje további két hónapig még mindig emelkedik az Andokból lecsurgó hólé miatt. Ilyenkor a folyók kilépnek medrükből, s a főághoz képest akár több tíz kilométerre is elárasztják az erdőt. A vízi és szárazföldi élővilág között egyszerre van háború és tökéletes harmónia. Sehol máshol nem fejlődött ki annyi állat, mint itt, melyek egymásra vadásznának. Egyik élőlény szerencsétlensége - lehetőség a másiknak. Nem csoda hát, hogy Amazónia indiánjai állandó készültségben élnek, hiszen bármelyik pillanatban felbukkanhat egy jaguár, előkúszhat egy kígyó, fekélyt okozó csípések érhetik őket, ártatlannak induló sebek rövid idő alatt halálos fertőzésekké válhatnak, vagy egy tócsának látszó árok akár 15 méter mély is lehet, és még sorolhatnám.Éden és pokol!document.write('Naplemente az Amazonas egyik mellékfolyóján, a Javari folyón');Egy ilyen világot lehetetlen elképzelni mítoszok és legendák nélkül. Az indiánok ezekkel a történetekkel ezerévnyi tudást adnak tovább, mely lehetővé teszi, hogy harmóniában éljenek egymással és az egész természettel. Az indiánt nem a másikkal való versengés vezérli, hanem az együttműködés. Ez a túlélésének egyetlen esélye.Az alábbi linken belelapozhatsz a könyvbe: www.amazoniaportal.com
Egy félsziget könyökén
document.write('Árnyék Sharm El Sheikh-ben');Sharm el Sheikh Egyiptom legjobban fejlődő vidéke. Csodálatos klímája, pazar fekvése, bámulatos tengeri élővilága teszi azzá ami, kihagyhatatlan üdülőhellyé.Ha már látta a gizai piramisokat, megcsodálta Luxor és Karnak templomait és szentélyeit, "gyönyörködött" Abu Simbel szobrainak látványában, egyszóval megszerette Egyiptomot és Hurghada után szeretne egy olyan üdülőhelyre ellátogatni, ahol kulturális, pihenős, kalandozó és gasztronómiai igényeinket egyaránt kielégíthetjük, látogassunk el Sharm el Sheikhbe, a Sinai-félsziget egyik legvonzóbb nyaralóhelyére.El kell-e mondani egy egyiptomi üdülőhelyről, hogy kényelmesebbnél kényelmesebb szállodák várják a pihenni vágyókat? Hogy mindenféle vízi sportot ki lehet próbálni a strandokon? Hogy a helyiek legendás vendégszeretetében a turisták nemigen szoktak csalódni? Hogy fenséges helyi ételeket lehet kipróbálni a tapasztalt szakácsok jóvoltából? Ezek azok számára, akik már jártak Egyiptomban minden bizonnyal maguktól értetődő tények. Mint ahogy az is, hogy a helyi bazárokban járva nyomott árakon lehet hozzájutni a helyi kézműves termékekhez, csodálatos egynapos túrákat lehet tenni szakavatott vezetők segítségével, és valószínűleg nincs olyan vágyunk, amit a helyi idegenforgalmi szakemberek ne teljesítenének könnyedén.Az előbbiek teljes egészében igazak az egzotikus nevű Sharm el Sheikhre is. Hogy mégis mitől más ez a hely, mint a többi? Attól, hogy itt minden, amire a turista vágyik, sokkal koncentráltabban van jelen, továbbá attól, hogy a helynek különös kisugárzása van, ami az ideérkező utazót sokszor vissza fogja még csábítani. A festményszerű, szinte eltúlzott színek kavalkádja -amely itt tényleg természetes, az émelyítő illatok az ott élők mosolya és mentalitása, az érzékszerveinkre és érzelmeinkre is varázslatosan hat.Az olyan szállodák, mint például a Savoy azt az érzést fogják kelteni a vendégekben, hogy az Ezeregyéjszaka meséibe csöppentek. Akár a hosszú mólón besétálva úszkálnak a tengerben és gyönyörködnek a több mint ezer itteni halfaj szemet gyönyörködtető színes játékában, akár gyermekükkel egy kényelmes medence vizében pancsolnak, körülöleli őket a kényelem és luxus érzése. Be kell ismernünk, fantasztikusan profi vendéglátók az egyiptomiak. Mindenre kiterjedő figyelmességük olyan magas színvonalú, hogy nyugodtan mondhatjuk kényeztetőnek is.document.write('Hajó a mélyben');Persze, a vízi világot nemcsak a partról élvezhetjük. Hajókirándulást tehetünk mélyebb vizekre, ahol a vállalkozó kedvűek (egy órás oktatás és 50 dollár ellenében, oktatói felügyelet mellett) a mélybe merülve csodálhatják meg a halak mindennapi életét. A tengerben mindenhol korallok találhatók. Éppen ennek köszönhető a páratlanul gazdag vízi élővilág, mivel a korallok kiváló élőhelyet jelentenek a vízi állatoknak. A parttól nem messze található nem mindennapi látványosságok közé tartoznak, a híres hajóroncsok, melyek hosszú évek óta a búvárok és turisták közkedvelt merülő helye. Az egyik roncs várhatóan a közeljövőben fog teljesen bedőlni a hullámok közé, ezzel halnak és búvárnak egyaránt nagy örömet okozva. Hasznos tipp: Nagyon erősek az áramlatok, sokszor még egy jól úszónak is komoly megpróbáltatást jelent kiúszni a vízből. Érdemes betartani a búvároktató tanácsait, hogy meddig és merre lehet úszni és lehetőség szerint mindezt párban.document.write('Szent Katalin kolostor');Sharm el Sheikhből kötelező ellátogatni a Szent Katalin kolostorba, ami mellett a közeli Mózes-hegyen kapta meg a Biblia szerint Mózes a Tízparancsolatot Istentől. Aki a lélekemelő napfelkeltét is a hegyről akarja megnézni, annak már hajnalban útra kell kelnie a 6-7 kilométeres útra. A lustábbak tevék segítségét is igénybe vehetik, hogy gyönyörködjenek a környék legszebb panorámájában. Sharm el Sheikhből dzsipes kirándulást is tehetünk a sziklasivatagok világába. Az út nem könnyű, (két órás rázkódás a két kézzel kapaszkodós fajtából) viszont a nehézségeket elviselők megérezhetik a kőbe zárt világ egyedi hangulatát. A megpróbáltatások végén jól esik egy kis fürdőzés a tengerben és egy kiadós ebéd beduin vendéglátóinknál.Ha addig nem is jutott időnk, az utolsó napokban vásároljunk valami emléket a helyi bazárban, vagy Naama Bay gyönyörű sétáló utcáján (kinek melyik szimpatikus, alkudni mindenhol kell) hogy amikor téli napokon szobánkban rápillantunk, jusson eszünkbe, hogy Sharm el Sheikh mindig vár minket.
Amszterdam, a kreativitás fővárosa
Amszterdam városi tanácsa ambiciózus kampány terveit mutatta be. A cél az, hogy Európa-szerte újra felfedezzék a holland várost, mint a nemzetközi kereskedelem és a külföldiek kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló első öt európai város egyikét.A tervet cégek, szervezetek és kormányzati szervek képviselőivel folytatott 100 napos egyeztetés során állították össze. A hosszú előkészület fő tapasztalata: a kreativitás az, ami megkülönbözteti Amszterdamot a többi várostól. A most elindított Amszterdam Top City programra a város az elkövetkező öt évben 51 millió eurót költ. Az öt legfontosabb tennivaló: tervet dolgoznak ki a tehetségek városba csábítására; ösztönzik és segítik a vállalkozásokat, tovább javítanak a város eddig is kellemes légkörén, hangulatán, újabb tereket alakítanak ki és adnak a turisták birtokába; külföldön igyekeznek tovább erősíteni az Amszterdamról kialakult kedvező képet.Amszterdam a jövőben szisztematikusan törekszik arra, hogy felkeltse a tehetséges holland és külföldi diákok, művészek érdeklődését, ebben kulcsfontosságú szerep hárul a jövőre felállítandó Amszterdam Talent University-nek. Egy másik kezdeményezés a Business Improvement District megalkotása. Egy új weboldalon, amelyet a holland Sárga Oldalak segítségével működtetnek, a külföldiek minden információt megtalálnak majd a hollandiai tartózkodáshoz szükséges engedélyezési eljárásról. A holland KLM légitársaság pedig a gépek fedélzetén terjeszt információs anyagokat Amszterdamról.
Érdemes Spanyolországba költözni
Európában a spanyol nők élik a leghosszabb életet. Esetükben az átlagos élettartam 83 év, bár a spanyol egészségügyi minisztérium adatai szerint az utóbbi időben több nő hal meg a dohányzással kapcsolatos betegségek miatt.A 1992 és 2002 között elhunyt nők 31 százaléka tüdőrákban és más, hasonló jellegű betegségben szenvedett Spanyolországban, ahol a vezető halálok továbbra is a dohányzás, bár a cigarettázók száma folyamatosan csökken. Jelenleg a lakosság 28 százaléka vallja magát dohányosnak. spanyolok várható élettartama 79 év, ezzel a harmadik helyen állnak az EU-ban Olaszország és Svédország után.A spanyolok általános egészségi állapota jó, és egyre javul, derült ki egy felmérésből, amely szerint a várható élettartam valószínűleg az egyre jobb egészségügyi ellátásnak köszönhetően tolódik ki. A jelentés nem említi a mediterrán étrend jótékony hatását.A legegészségesebbek a spanyolok Aragonban, Cantabriában, Castilla-La Manchában, Castilla y Leonban, Navarrában és Madridban, ahol az átlagos élettartam meghaladja a nyolcvan évet. A legkevésbé egészséges a lakosság Ceután (78 év), Melillán (78 év) és Andalúziában (78,4 év). A jelentés rámutat, hogy 1960-ban a spanyolok várható élettartama átlagosan alig 69 év volt.
Debrecenbe kéne menni...
Miért is utazik az ember Debrecenbe? Nem is olyan könnyű erre válaszolni, hiszen számos felelet létezik rá. A szépen felújított belváros, a remek múzeumok, a Nagyerdő növény- és állatvilága, a kiváló gyógy- és wellness lehetőségek önmagukban is alkalmasak lennének a vendégek vonzására, együtt azonban már szinte ellenállhatatlan koktélt alkotnak.A magyar reformátusok szellemi központjaDebrecen a magyar református szellemi életének központja. Itt található a híres, grandiózus református Nagytemplom. A templom helyén már a kora középkortól templom állt, mely a reformáció magyarországi elterjedése óta van a reformátusok kezében. Az eredeti templom a 19. század elején leégett, de hamarosan jelenlegi formájában épült újjá. Érdemes felmenni a tornyába, ahonnan szép kilátás nyílik a cívis városra. A debreceni Nagytemplomban kiáltották ki 1849 áprilisában hazánk függetlenségét és választották meg Kossuth Lajost kormányzóvá. Kossuth akkoriban használt széke azóta is drága ereklyéje a templomnak.A híres KollégiumA Nagytemplomhoz hasonlóan jelentős hírű a Református Kollégium, melynek kapcsán még felsorolni is lehetetlen a később az intézmény hírnevét öregbítő diákok neveit. Az épület a Nagytemplomhoz hasonlóan két évszázados épület. A történelmi Magyarország összes megyéjéből érkeztek ide a magas műveltségre vágyók. A korabeli területeken közel hatszáz fiókintézménye működött a Kollégiumnak.document.write('Református Kollégium');Munkácsyk a Déri MúzeumbanA Nagytemplomnak is helyet adó Kálvin tértől nem messze található a város leghíresebb múzeuma, a Déri Múzeum. Debrecen és környéke múltját, természeti adottságait mutatja be a több mint százezres gyűjteménnyel büszkélkedő kiállítás. A múzeum örökzöld slágere azonban mindenképpen a Munkácsy-trilógia: a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce Homo. A három leghíresebb kép mellett természetesen más alkotásokat is láthatunk itt a kiváló mestertől, sőt alkalmanként egyéb jelentős Munkácsy alkotások is gazdagítják időszakosan a kiállítást.document.write('Munkácsy - Golgota');Növények ás állatok a varázslatos NagyerdőbenHa egy kis felfrissülésre vágyunk a természetben, Debrecen erre is kínál kiváló lehetőségeket. A város szélén található hazánk és egyben Európa egyik legrégebben védett területe, a Nagyerdő. A terület nem nagyságáról, hanem fáinak öles termetéről kapta a nevét. Az akár háromszáz éves fák 25 méter magasra is megnőnek és ideális háttérül szolgálnak a Nagyerdőben tett hosszú és hangulatos sétákhoz. A Nagyerdőben persze nemcsak a növény-, hanem az állatvilág jelentős képviselőivel is találkozhatunk. A hazai és egzotikus állatfajok mellett mocsári hiúz vagy pókmajmok is utunkba kerülhetnek. Ha növénytani élményekre vágyunk, látogassunk el az Egyetemi Botanikus Kertbe. Bár a kert eredeti növényzete megegyezik a Nagyerdő flórájával, de az őshonos növények mellett találunk itt számos egzotikus növényfajt is - hála a tudatos gyűjtőmunkának. A szúrós növények kedvelői pedig bizonyára élvezetüket lelik az európai hírű kétezer fajt számláló kaktuszgyűjteményben.Wellness a cívis városbandocument.write('Aquaticum');Magyarországon - hála az elmúlt évek fejlesztéseinek -, gyakorlatilag már nincs jelentősebb város élményfürdő nélkül. Debrecen sem kivétel ez alól. A 2003-ban megnyílt Aquaticum 66 méter átmérőjű kupolacsarnokában igazi trópusi környezet várja a fürdőzés szerelmeseit. A buja trópusi környezet persze csak az ideális háttérként szolgál a 11 csúszdát, úszó- és hullámmedencét, két barlangfürdőt, sodrófolyót, jacuzzikat, élménymedencéket és szaunacentrumot tartalmazó élményelemek élvezetéhez.A Debrecenbe látogató turista tehát ember legyen a talpán, ha számos kulturális, természeti és szabadidős program mellett is képes unatkozásra adni a fejét.
Trendi hely lett mára az egykori NDK fővárosából
Ha a hetvenes években dönteni kellett, hogy Nyugat- vagy Kelet-Berlinbe mennénk, egyszerűnek tűnt a választás az előbbi javára, s most 2005-ben is ugyanilyen egyszerű: az egykori Kelet-Berlin sokkal izgalmasabb és érdekesebb a nyugati résznél.A berliniek szerint városukat négy ízben építették újjá. Először a XIX. században, a német egyesülést követően a Hohenzollernek szabtak új formát a Spree-parti birodalmi fővárosnak. Majd jöttek a harmincas évek megalomán elképzelései; később a jóformán mindent porig romboló 1945-ös ostromot követően kezdődhetett az újabb építkezés. A Fal leomlását követően indult a negyedik újjáépítés: a kilencvenes évek elejétől világviszonylatban is páratlan gyorsasággal formálódott, formálódik a régi-új főváros.A kilencvenes években még óriási építkezések, daruerdők fogadták a látogatókat. Mára rengeteget változott a város, ám szerencsére erdőből, ligetből, parkból változatlanul jócskán akad Berlinben. Az újjáépítések során nagy gondot fordítottak a zöld területekre, a lakható környezetre, és ily módon a németek megteremtették az egyik legegészségesebb környezetű európai fővárost. Berlin területének egyharmadát teszik ki a zöld részek. A város ütőere a híres Kurfürstendamm sugárút, amellyel Bismarck vaskancellár szerette volna lepipálni a Champs-Élysées-t, ez azért nem sikerült, ám a 4 kilométer hosszú út valóban impozáns. A Kurfürstendamm egyébként választófejedelmi gátat jelent, a berliniek azonban leginkább Ku'dammnak, azaz Tehéngátnak hívják.Európa legnagyobb építkezése lassan-lassan befejeződik. Az elmúlt néhány évben az Alexanderplatz és a Rosa-Luxemburg-Platz környékén modern bevásárlóközpontok és éttermek létesültek. Manapság az Alexanderplatz, az Eberswalder Strasse, valamint az Oranienburger Strasse környékén találhatók a legjobb szórakozóhelyek, kiállítótermek és kocsmák. Ennek az az oka, hogy az alacsonyabb lakbérek miatt Nyugat-Berlinből a keleti városrészbe húzódtak a fiatalok és a nemzetközi művészvilág képviselői. Többen állítják, hogy egyes keleti részeken alig látni nyugdíjas korú embereket, azaz Berlin nem csupán a monumentális építkezések miatt Európa egyik legfiatalabb városa. Ugyancsak a keleti részbe tevődött át a híres házfoglalások fő színtere is. A lerobbant régi házakat elfoglaló fiatalok az önkormányzatokkal való egyezkedés során elérték, hogy igen alacsony lakdíj mellett maguk kereshetnek szponzorokat a házak renoválására. A leghíresebb ilyen foglalt ház a Thalesse, ahol rendszeresek a képzőművészeti kiállítások. Az egykori nyugati rész éjszakai központja, a Zoologischer Garden és környéke egyesek szerint mára unalmas lett, sokkal érdekesebb, pörgősebb Berlin keleti része. Mások szerint e véleményalkotásban szerepet játszik az is, hogy a volt NDK-sok közül sokan éreznek nosztalgiát a"mi kicsi államunk" iránt, és nyugodtabbnak, biztonságosabbnak tartották az akkori életet."Ossi" ismerőseink viszont úgy látják, hogy a "wessik" nemegyszer túlságosan nyomulósak és mindenbe beleszólnak.A város ütőere után járjuk körül a szívét, a mára híres fesztiválnegyeddé vált Potsdamer Platzot, amely többek között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválnak is otthont ad. Ez a senki földje volt a hidegháborús években, és remegő inakkal vadnyulak szaladgáltak az őrtornyok közepette. Pár évvel az egyesülés után óriási építkezések kezdődtek itt. Ma a tér újra élettel telt meg, bevásárló- és szórakoztatóközpontok, mozik, színházak, uszodák várják a látogatókat és itt található a Daimler-Chrysler és a Sony több százezer négyzetméter alapterületű székháza is. A dinamizmus jórészt annak köszönhető, hogy a nyugatnémet állam vezetői mindig tartalékoltak pár milliárd márkát arra az esetre, ha megtörténik a "csoda", az egyesülés, de nagyon jelentősek, dollármilliárdokban mérhetők az amerikai és távol-keleti befektetések is.Hasznos tanácsok Közlekedés: Kitűnő a vasút- és közúthálózat, hasonlóan a belföldi repülőjáratokhoz. Hétvégén azonban gyakoriak a dugók. A taxik drágábbak és lassabbak is a városi tömegközlekedésnél, igaz, rögzített tarifával dolgoznak. A Welcome Card valamivel több mint 20 euró, ám három napig minden közlekedési eszközre jó, sőt, kedvezményes belépőkre is feljogosít. Szállás: Egy kétágyas szoba ára naponta 50 eurónál kezdődik, általában bőséges reggeli jár hozzá. Étkezés: Két személyre egy étkezés 40-50 euró. 600-700 forint egy korsó sör, virsli- és kolbászhegyek várnak ránk. Látványosságok: A Falmúzeum, a Checkpoint Charlie nevű egykori átkelőhely mellett található, filmvetítéssel mutatják be, hogyan próbáltak átmenekülni a keletiek a rothadó kapitalista világba. A Reichstag, a birodalmi gyűlés épületét is felújították, régi pompájában tündököl. A Múzeumsziget Berlin és a világ egyik legnagyobb múzeumi komplexuma.
Téli emlék Körmöcbánya vidékéről
Ha leesik az első hó rögtön elkezd bizseregni futólécem talpa, és akkor indulni kell a lőrinci Kiserdő ösvényeire, a Budai-hegyek lankáira, vagy még távolabbi hómezőkre. Ez évben némi bemelegítés után Szlovákiában, Körmöcbánya közelében 800 méteren vertünk tanyát a Természetbarát Sízők Társasága segítségével. Engem az vonzott, hogy maga a hegység sífutó paradicsomként híres, és még kisebb lesikló pályák is vannak területén. Nem kellett csalódnom. Illusztrációként a legkomolyabb túránkról. Három nap után már a pár óra alatt elérhető utakat levadásztuk, így egy komolyabb, általunk partizán emlékösvénynek nevezett nagyobb útvonal tervét állítottunk össze. Kegyes csalásként felvonóval vontattuk fel magunkat, megspórolván 160 méter szintet, és vagy fél órát. A fenyvesbe érve azonnal elmaradt a lesiklópályán nyüzsgőtömeg zsivaja, és magunkra maradtunk a Csenddel. A Csendnek fehér színe volt. A napok óta szállingózó hó súlyos patyolat-lepelként borította a büszke fákat. Bár enyhén emelkedett az út Skalkáig, ez nemtűnt fel, csak ámultunk. A szél által szétkergetett súlyos, szürke felhők mögülelőbukkant a Nap, s rögtön megelevenedtek a színek. A tompa zöldek virítani kezdtek, és a fehérnél is halványabb hótakaró vidám sziporkázásba kezdett. Aszellő kergette jégkristályok csillogó fénybe vonták utunkat. Nem bántuk volna ha megáll azidő. Ám fél órán belül az ezer méter fölötti síközpontban voltunk. Nagyon zavaró volt a nyüzsgés, így gyorsan megkerestük afőgerinccel párhuzamosan futó, északnak tartó ösvényt. Szerencsére volt sínyom, bár egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez tegnapi lehet. Az volt. Lelassultunk, de ez alkalmat adott a nézelődésre. Romantikus hangulatot árasztó andezit sziklatornyok álltakőrt utunk mellett. Nagyobb elágazásoknál gyötört arcú, bölcs "pléh-krisztusok" néztek ránk álmélkodva. Sudárfenyők között surrantunk-döcögtünk attól függően, hogy felfelé vagy lefelé vitt utunk. A gerinc magasságában járva kinyílt a látóhatár: apró házak húzták össze magukat az árnyékban lévő, hideg völgyekben, míg atetőkön aranyba vont mindent a hó-sziporka. Csak a hideg jelezte, hogy megállni nem ajánlatos.Tovább! De merre? A nyeregben elfogyott a nyom. Ez nem a tájékozódás végett volt gond, hanem a lelassulásunk miatt. Így a tervezett útvonal veszélybe kerül. Még másfél órán keresztül törtük a havat, de már a szépségekkel egyre kevésbé foglalkoztunk: egyszerre fáztunk azerős szélben, és izzadtunk a magas porhóban. Délután két órakor egy azonosítható elágazáshoz értünk; sajnos sokat csúsztunk azidőben, vissza kell fordulnunk. Ez rontja hangulatunkat. Az viszont javítja, hogy saját nyomainkon ismét felgyorsulunk. A borult égből szakadó hó-áldás sem segít, ám néhány falat csoki után lendületesen csúszunk-csoszogunk hazafelé. Az utolsó nagylejtő majd 30 perces siklással ajándékoz meg házunk ajtajáig. Szép, emlékezetes túra volt. A 26 kilóméteres táv élménye a Körmöci-hegységben örök emlék marad.Németh Imre
Svájc, az Alpok országa
Svájc - másoknak álom. Mennyi mindent takar: büszkeséget, örömöt,elégtételt, de talán rezignációt, szomorúságot és sajnálkozást is. Svájc mindenekelőtt a tisztaság, a rend és a jólét szinonímája, atejjel-mézzel folyó Kánaán. Paradicsom, a boldogság szigete ebben a kavargó, tengernyi szükségtől és nyomortól, háborúságtól éskétsegbeeséstől terhes világban.Valljuk be - a németek kicsit irígylik a svájciakat, akiktől rossz névenveszik, hogy néha németebbek a németeknél. De ki szereti, ha saját jó tulajdonságait mások felülmúlják? És mégis: titokban csodálják Svájcot:álomszép tájait és öntudatos polgárait, akiknek mintha mindennél fontosabb lenne a politikai semlegesség.CH-ez a mindenütt ismert rövidítés a Confoederatio Helvetica kétkezdőbetűje, a Helvét Szövetségi Államnak a jelölése, amivé Svájc vált az évszázadok során. A kelta eredetű helvétek igencsak harcosaklehettek, mert - legalábbis a krónika szerint - a Kr. előtti időkben még egy római hadsereget is megvertek. Az egyik római történetíró azzalbókolt nekik, hogy "bátrabbak és rátermettebbek", mint a többi gall. Asterix és Obelix elsápadnának irigységükben, ha tudnák ezt.A svájcilobogó - vörös alapon fehér kereszt - Schwyz kanton zászlajából alakult ki.Svájc - nehéz lenne tagadni - a boldogság szigete. Van abban valami,amit irigyei és gúnyolói "romlatlan világ"-nak neveznek. Errefelé minden tiszta és takaros. Átlépve a határt, máris afféle patyolatországbanérezhetjük magunkat. Ápoltnak, frissen fényesítettnek látjuk az utakat, a városokat, sőt még a hegyeket, völgyeket is. Svájc olyan, mint aképeskönyvek idilli világa, mint egy óriás babaszoba. De a svájciakon is érezhető, hogy büszkék országukra. Nem éppen szerénytelenül mondják,hogy a svájci útlevél felér egy első osztályú életbiztosítással.Bár rossz nyelvek azt mondják: majd minden svájciban megfordul egyszera gondolat, hogy kivándoroljon, és egy másik országban letelepedve, örökre hátat fordítson Svájcnak. Az utcák és szállodák makulátlantisztasága, az intézmények tökéletessége és a hivatalnokok megvesztegethetetlensége néha már nyomasztó, fojtogató. Mindenkiéletében eljön a pillanat, amikor egy kis emberi tökéletlenségre, hanyagságra vágyik - legalább egy döglött légy lenne valamelyik utazásiiroda kirakatában. De nem. Minden tiszta és tökéletes.
A természet parkja - Őrség
Az árnyas füzesek közt kanyargó Zala, a hullámosan váltakozó dombvidék és az erdős, völgyes, vadvirágos tájkép oly lebilincselő látványt nyújt, melyen szívesen pihen meg a széphez szokott turista szem. Akár a folyócska mentén, akár a ciklámen illatától terhes erdőkön haladunk kitűzött célunk felé, mindenütt oly bájos látkép kínálkozik, mely hamarosan feledteti velünk az Alpok lebilincselő, de gyakran komor látképét. És megvigasztalódunk! Mert ez a vadregényességet és havasi méreteket nélkülöző országrész üdítő szépségével és levegőjével csendes pihenést, szelíd örömöket nyújt....Valamikor járatlan rengeteg volt ez a folyók formálta dombvidék, az országot védelmező gyepüvonal fontos szakasza. A szeres települések kialakulásában nagyjelentősége volt a védelmi szempontoknak, amelyet nagy gonddal szerveztek meg az Árpád-házi királyok, akikbesenyőket és székelyeket telepítettek ide, hogy a magyar őslakossággal együtt védjék a határt azerdővidéken. Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei írtásokon alakították ki telephelyeiket, melyekből később kialakultak a szerek. Ez az őrségi és vendvidéki települések szerkezeti sajátossága: a házcsoportok a dombok tetején helyezkednek el, mivel a völgyek túlságosan vizenyősek voltak. Az Őrségben egy-egy összetartozó házcsoport neve szer. A szeres települések még ma is megtalálhatók Szalafőn, Őriszentpéteren, Ispánkon, Nagyrákoson és Kisrákoson.Ezeken végigvonulva, nemsokára elérjük az Őrség legjellegzetesebb állomását, az itteni tájszólás szerinti Szala folyó mindkét oldalán messze elhúzódó Őriszentpétert... E tíz kilométernél is hosszabban elnyúló dimbes-dombos hegyközség errefelé Vas vármegye egyik legérdekesebb jellegzetessége s vele kirándulásunk másik célpontja: a "szerek" világa. Ez a se vége, se hossza hegyközség ugyanis az etimológiailag ugyancsak tisztázatlan "szer"-eknek valóságos tömkelege és nem akad emberfia, ki az Alszeg, Felszeg, Templom, Pap, Baksa, Kovács, Galambos, Gyöngyös, Csergő, Keserű, Pityer, Siska és többi "szer"-ekelnevezésének, illetve azok eredetének kétségtelenül elfogadható magyarázatával szolgálni tudna. ...tekintsünk körül e most már keresett üdülőhelyen, mely az előbbiekhez hasonlóan virágdús domboldalak, hullámzó fenyvesek és lomberdők koszorújával övezi a Szala kanyargós folyását. Elbájolóan kedves és derűs változataiban megkapó látkép jutalmazza tekintetünket, bármerre kalandozik is a hepe-hupás területen, melynek kisebb-nagyobb magaslatai immár szelíd hullámokba vesző nyúlványai a stájer havasoknak. Kerczáról kiindulva a kerczai és karicsai majorságokon át fordul az idevezető út a legpompásabb erdős lejtőkön keresztül s Magyarszombatfa és Gödörháza falukat érintve, néhány kilométernyi gyaloglással érjük el a honfoglaláskori alapítású Velemért. Ősrégi templomát, ezt a XIII. században épült s a XIV.-ben Aquila János radkersburgi festő által dekorált műemléket nagynevű tudósunk, néhai Rómer Flóris mentette meg az enyészettől s mai restaurált állapotában egyike legrégebbi műemlékeinknek.Akárcsak az Alpokban, az Őrségben is vannak dombok között megbúvó tavacskák. Az egyik ilyen a Vadása-patak felduzzasztásával alakult Vadása-tó, amelynek határában Hegyhátszentjakab várja az odalátogatókat. Ez a falu nagyon eltér a többi környékbelitől, lakói nagy része ugyanis kőműves, aki mind maga építette, szépítette a település modern házait. A másik ilyen tó a Borostyán-tó a festői falucska, Zalalövő határában.Felsőszölnökről gyönyörű erdei út vezet fel a szomszédos domb tetejére, ahol kellemes piknikezőhelyen pihenhetünk három ország, Magyarország, Ausztria és Szlovénia határán....Nyissa ki a szemét és gyorsan induljon el felfedezni az Őrséget, amely ősszel a leggyönyörűbb!
Magyar tájak és borok II.
Hajdani borközpont - Soproni borvidékA Fertő tavat szegélyező alacsony hegyoldalakon, lankákon termesztett borok talán a legkorábban váltak ismertté a hazaiak közül. Az Alpok lábánálelterülő lejtőkön kiegyenlített az éghajlat. Sopron környékén a vörösbort adó fajták termesztésére az ökológiai adottságok nem túl kedvezőek. A borvidék háromnegyed mégis vörösbort termelnek. Ennek oka valószínűleg Ausztria közelsége, a piaci igény és a bevált fajta.Legelterjedtebb az ausztriai eredetű Kékfrankos. E fajta tulajdonsága, hogy korai, erőteljes növekedésű, jó minőséget adó, bőtermő. Bora sötét rubin színű, kellemesenfanyar, harmonikus, bársonyos. Rendszerint, keményebb és fanyarabb, mint más vörösbor. Alkoholtartalma a többi magyar hegyvidéki borokhoz képest alacsony.A vörösbort adó fajták közül legjelentősebb az Olaszrizling. ízében többnyire sem a fajta, sem a tájjelleg nem érvényesül kiemelkedő módon. Megemlíthető még a leányka, amely Sopron környékén kimondottan száraz bort ad. A borvidék különlegessége a Piros tramini.Széltől védve - Villány-siklósi borvidékAz ország legdélibb fekvésű borvidéke a Villány-siklósi. De nemcsak a legdélibb, hanem az egyik legrégibb is e borvidék. A török uralom után Kadarkát telepítettek, ezáltal megalapították a villányi vörösborszőlő-termesztést. Az újabb telepítések során kiderült, hogy a Kékfrankos, a Pinot noir és a Cabernet franc fajták az ottani talaj és klimatikus viszonyok között eredményesen termeszthetők, s kitűnő bort adnak. A Kékfrankos Burgundi néven kerül forgalomba.A borvidékre a vörösbor termelés a jellemző. Mégis szólni kell a fehérbort adó fajtákról is. A siklósi körzetben ugyanis inkább fehérbort termelnek. A szőlősgazdák e tájon, a Siklósi hegy lankáin Olaszrizling, Hárslevelű, Tramini fajtákat termesztenek.Évszázados szőlőskertek - Mecsekaljai borvidékA Duna és Dráva találkozásánál elterülő vidék éghajlata és talaja a szőlőtermesztéshez különösen kedvező. A Mecseki borvidék legkifejezőbb borszőlője a piros bogyójú Cirfandli. Termesztik még az Olaszrizlinget, a Furmintot, a Chardonnayt és a Melon szőlőből a fehér burgundi borkülönlegesség készül. Otthonra talált Kadarka - Szekszárdi borvidékA Duna mentén, a folyóval párhuzamosan húzódó 100-200 méter magas dombok oldalán található az ország egyik legnagyobb múltú vörösborszőlő-termelő területe, a Szekszárdi borvidék.A vidék uralkodó fajtája a Kadarka, újabban a Kékfrankos, a Merlot és a Cabernet is bizonyítja már a táj kiváló szőlőtermesztési adottságait.A napsütötte szekszárdi hegyoldalakon a zamatos, telt, harmonikus Olaszrizling is megterem, tovább öregbítve a borvidék jó hírnevét.Aranyat érő homok - Kiskunsági, Hajós-vaskúti, Csongrádi borvidékekAz ország egyik legnagyobb, korábban egységes alföldi borvidéke ez. Az itt termelt boroknál elsősorban nem a táj, hanem a fajtajelleg domborodik ki. A hegyvidéki borokhoz képest az alföldiek savai lágyabbak. A homokon a legtöbbet a Kövidinka és az Izsáki Sárfehér képes teremni, ezek típusborként kerülnek forgalomba.Az Olaszrizling, a Piros Szlankamenka, a Leányka; újabban a Hárslevelű, a Tramini és a Szürkebarát fajtákkal értek el kedvező eredményeket.Tüzes borok hazája - Mátraaljai borvidékAz évszázadok során virágzó szőlőkultúra alakult ki a Mátra lábainál. Területe az Alföld borvidék után a legnagyobb. Főként minőségi és különleges minőségű bort adó szőlőt termelnek a hegy déli, napsütötte lankáin. A borvidék legfőbb fajtája az Olaszrizling. A tájjelleg nem nyomja el a szépen érvényesülő fajtajelleget. A leghíresebb jelzővel a Hárslevelűt illethetjük. E fajta igazi borkülönlegesség.Más borvidékekkel ellentétben, a vidéken a muskotályos szőlőket is nagyobb területen termesztik. E szőlőket a Mátra déli lejtőire tűző nap érleli édesre. Bora magas alkoholtartalmú, édes, illatos.Újabban kiváló minőségű száraz borokat készítenek a Leányka, Tramini, Szürkebarát, Chardonnay szőlőből is.Legendás hírű bikavér - Egri borvidékA körzet legendás hírű bora a bikavér, amelynek természetesen semmi köze a bikához. Elnevezéséről több legenda is elterjedt, többnyire az egri vár ostromával összefüggésben. Az Egri Bikavér a különböző vörösbort adó szőlőfajták; a Kadarka, a Nagyburgundi, a Medoc noir és az Oportó együttes szüretelésével készül. A fürtkocsányról leszemelt bogyókból sajtolt mustot a törkölyön erjesztik. A héj adja meg a sötétvörös, szinte feketébe hajló színt. Fűszeres zamatát a Kadarka adja, ezt egészíti ki a Nagyburgundi finom csersavas, mélyvörös színe. A Medoc noir a finom illat- és zamatanyagával járul a bor harmóniájához, a bársonyosság pedig a lágyabb Oportó vagy aCabernet franc érdeme.Az Egri borvidék híres francia eredetű fajtáját, a Medoc noirt önmagában is forgalomba hozzák. A borvidék legkedveltebb fehérbora a Leányka, amely valószínűleg Erdélyből származik. A legelterjedtebb fehérbor a vidéken az Olaszrizling. Kissé lágy pecsenyeborként árusítják.Újabb ígéret - Bükkaljai borvidékA Bükk hegység déli, délkeleti lejtőin, domboldalain terül el az ország egyik legfiatalabb borvidéke. Régtől fogva termesztik e tájon a szőlőt Mezőkövesdtől Miskolcig.A borvidéken termelt borok legfőbb jellemzője, hogy savakban gazdagabbak, mint más vidéken. Uralkodó fajta az Olaszrizling, amelynek bora kellemes illatú. Más területen termett hasonló borokhoz viszonyítva a Bükkalján könnyedebb és elegánsabb a bor. Másik ismert fajtjája e tájnak a Leányka. Felsőbb osztályba léptek - Pannonhalma-sokoróaljai és az Etyeki borvidékA terület nagysága vagy a kevésbé fejlett szőlőkultúra, esetleg a nem megfelelő fajtaösszetétel miatt sokáig nem voltak hivatalosan borvidékként minősítve. A fejlesztésük, fejlődésük során a borvidék cím elnyerésére törekedtek, így történt, hogy ezek a jó bortermőhelyek a 90-es években borvidékké léptek elő.Királyok bora-borok királya - Tokaj-hegyaljai borvidékAz ország borvidékei közül a legjellegzetesebb a tokaji. 1650-ben kóstolták meg az első bogyózott aszúszemből készített bort. Bár korábban is előfordult, hogy hagyományos szüreteléssel és borkészítési eljárással aszú minőséget tudtak elérni. Tokaj-Hegyalja lankáin három szőlő díszlik jelenleg, a Furmint, a Hárslevelű és a Sárgamuskotály.A Tokaj-hegyaljai borvidéket világhírűvé az aszúbor tette. Pedig a környéken nemcsak az aszú terem meg, hanem létezik egy méltó társ is, a szamorodni. Kedves, dallamos nevét a lengyelektől kapa. Annyit jelent: magától lett.A Furmint szőlő a legjobban aszúsodó fajta, ezért ezen a borvidéken a legnagyobb területen termesztik. Készül belőle szamorodni, aszú alapbor és minőségi bor.A Hárslevelű a nemesrothadásra közepesen érzékeny, viszont a Furmintnál többet terem, jobban beérik, s bora esetenként finomabb, illatosabb. Kisebb mértékben termesztik még a Sárga muskotályt.
A Pápuák völgyében
A Koteka-hadművelet nyomábanNyugat-Irian az egyik utolsó, titokzatos vadona Földünknek. Végtelen dzsungelei az Amazonas ősrengetegénél is áthatolhatatlanabbak, a mangrovemocsarakban termetes krokodilok tanyáznak, a keleti hegyekben pedig néhány elszigetelt törzs valószínűleg még napjainkban is lelkesen élteti a kannibalizmust.A világ második legnagyobb szigetén, Új-Guineán két ország osztozik: Indonézia és Pápua Új-Guinea. A hatalmas madarat formázó sziget Indonéziához tartozó felét Irian Jayának, másképpen Nyugat-Iriánnak nevezik, s holland gyarmatból csak 1969-ben vált az ország szerves részévé. Bár a terület a szigetvilágnak csaknem egynegyedét elfoglalja, Indonézia népességének alig 1 százaléka él ott. A térképre tekintve hamar magyarázatot kapunk erre az ellentmondásra.A fejlettebb tengerparti településekről szárazföldön vagy víziúton nem is juthatunk el a sziget belsejébe- hacsak nem egy tökéletesen fölszerelt expedícióval vágunk neki -, így egyetlen lehetségként a repülés marad. A Merpati repülgépéről vagy a misszionáriusok helikopteréről letekintve soha nem látott táj tárul elénk. A Mamboramo óriási deltája, a Sentani-tó zöld csipkés partjai, a Baliem-folyó félelmetes kanyarjai vagy a roppant őserdk végeláthatatlan, nyűzsgő élettől lüktet tömege részben még ismeretlen, megannyi titkot rejtő vidék. Az állatvilágot kenguruk, hangyászsünök, oposszumok, paradicsommadarak, jégmadarak, papagájok, ezernyi rovar- köztük csodálatos szépségű pillangók - színesítik. Új-Guinea gerince a nyugat-keleti irányban futó, 4000-5000 méteres csúcsokkal teletűzdelt Jayawijaya-hegylánc. Ennek legmagasabb pontja az 5039 méter magas, hófödte Puncak Jaya. A hegyektől délre húzódó területet szágómocsarak, alacsonyan fekvő, hordalékos alföldek, Merauke környékét pedig szavannaszerű tájak jellemzik.Hétszáz nyelvenNyugat-Irián őslakói több mint 250 alcsoportba sorolhatók. Külsejükben teljesen elütnek a maláj típusú indonézektől. A durvább vonású pápuák sötét bőrű, gyapjas hajú, erős testfelépítésű emberek. A világosabb bőrű part menti törzsek, mint például a délnyugati aszmatok, főképp gyűjtögetéssel, halászattal és vadászattal tartják fenn magukat, míg a- hajdan a legádázabb kannibálok hírében álló - hegyi pápuák évszázadok óta foglalkoznak földműveléssel és állattartással.A magasabb részeken él iriániak társadalmának felépítése és családszervezete általában bonyolultabb, mint a part menti csoportoké.A nehéz földrajzi és közlekedési viszonyok, valamint a pápuák erős elkülönülési hajlama miatt a törzsek között nem alakultak ki szoros kapcsolatok, sőt, sok falu között határozottan ellenséges a viszony. Ez a nyelvek számában is megmutatkozik: Nyugat-Iriánban több mint hétszáz különböző nyelv és nyelvjárás él, ám ezeket legföljebb másfél százezer ember beszéli. A pápua nyelvek többségét azonban az ezer-kétezer törzsbélin kívül más nem is ismeri.Ha a törzsfőnök meghaldocument.write('');A meghalt törzsfőnök egyik felesége a sok közül, csonkolt ujjakkalAmikor a tizenöt személyes apró Twin-Otter áttöri a Jayawijaya-hegylánc szürkésfehér felhőrétegét, a wamenai leszállópályán már javában visít a sziréna. (A városban ugyanis- ha csak éppen nem várják repülőgép érkezését - emberek és állatok veszik birtokukba a reptér gyepét.) A reptéren ér a hír: meghalt a terület utolsó nagy törzsfőnöke, Silo Doga, aki az egyéves háborúban (1977-ben) csaknem ötezer embert vezetett a harcokban.A völgy négy nagy törzsének három főnöke már korábban a túlvilágra költözött, s mivel Silo Doga az utolsó nagy vezér, különös tisztelet jár ki neki. A pápuák már napok óta gyülekeznek Wogi falu körül, teljes harci díszben. Jómagam Kimbimben, Kotouki tanító családjánál kapok szállást. A település mintegy 8 kilométerre fekszik Wogitól, és nem könnyű az út odáig. Erdőkön, mezőkön, patakokon, sártengeren, hatalmas árkokon átdöntött fatörzseken kell átgázolni és egyensúlyozni. Aztán az erőltetett menetben Kotoukiék egyszer csak csendre intenek, merthogy ez már a gyászoló dani törzs területe.A magas fűből előtűnnek az első bennszülött fejek: feketére festett férfiarcok, tollakkal tarkított élénkvörös fejdíszek és sárral fedett női testek, a gyász jeleként. A férfiak nincsenek túlöltözve, csupán a lopótökszerű koteka rejti el a szemérmüket. A pápuák hatalmas csapatokban üldögélnek a fák alatt, szótlanul cigarettázva vagy csendesen beszélgetve, és csak a disznók visítása töri meg a csendet. Odabent, a falként álló lándzsakerítés mögött nagyüzemben folyik az állatok lemészárlása, készülődve a"torra". A megboldogult vezér feleségei a viskók, a honayok árnyékában ülnek körben: hetvenketten siratják őt. Fejüket támasztó kezeikről néhány ujj hiányzik. A daniknál ugyanis az a szokás járja, hogy ha meghal egy közeli hozzátartozójuk, a női családtagok két ujjpercnyit levágnak valamelyik ujjukból...Másnap korán reggel bekapjuk az édesburgonya és kávé reggelinket, s már robogunk is a szertartás színhelyére. Ma égetik el a törzsfőnök holttestét, így szinte egész sorok kígyóznak a dzsungel fái között a törzsi terület minden csücskéből. A halotti tor kezdetére érünk Wogiba. Majdnem pucér férfiak szaladgálnak, vállukon negyed disznókkal, s ha meglátnak egy- még meg nem vendégelt - csoportot, levágják közéjük a zsírtól csöpögő hájdarabot. Ha belegondolok, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még emberi testrészek röpködtek ugyanígy... (A legvénebb ínyencek még mindig emlegetik kedvenc csemegéjükként a tenyér élét.) A felkínált disznóhús sem néz ki valami bizalomgerjesztőnek. A danik úgy főznek, hogy a kibelezett disznót egy forró kövekkel kibélelt gödörbe dobják , s azt felülről ismét fölhevített kövekkel takarják be. Ráadásul a malacok húsa kukacos. Rendes körülmények között a disznóhúst édesburgonyával vagy burgonyával együtt eszik, ám ennyi embernek a környék összes krumplija sem lenne elég, ezért a körítés most elmarad. Szenvedek is az éhségtől a nap hátralevő részében.Délután keletről sötétedni kezd az ég alja, kiadós zápor ül a danik földjére. Mindenki fedél után néz. Én a ponchoszerű esőkabátomat húzom a fejembe, s ezzel nagy népszerűségre teszek szert. Először csak két pápua asszonyság bújik a lebernyegem alá, aztán egy rendőr is közibénk fúrja magát, nyomában valami kifestett harcossal, s nemsokára már kilencen álldogálunk a műanyag poncho alatt, miután egy süldő leányzó szintén itt keres menedéket az anyjával. Az eső gyorsan elvonul, így megkezdődhet a máglyaépítés. A festett arcú csoportok gyorsan feltornyozzák a már korábban behozott farönköket, ám a holttestnek a faácsolatról való leemelése már több gondot okoz. A néhai törzsfőt előbb takarókba csavarják, majd apránként szedik szét az építményt, miközben szép lassan leengedik a súlyos testet. Erős férfikezek ragadják meg Silo Dogát, és a máglya lábánál lefektetett banánlevelekre helyezik. Az ötnapos holttest már erősen oszlásnak indult, és az átható hullaszagtól az első sor egy kissé meg is tántorodik, ám nemsokára már hallatszik az égő fa pattogása a keserű füstöt okádó vizes rönkök közül... Az utolsó törzsfőnök is elment.Harckocsikkal tarkítvaIrian Jaya északkeleti partján, a pápua új-guineai határ közelében néz farkasszemet a Csendes-óceánnal a sziget székhelye, Jayapura. A gyarmati időkben Hollandiának keresztelt város zöld dombokkal körülvéve egy zafírkék öböl partján fekszik. Az új, modern Jayapura nem tartozik a nagy vonzóerejű helyek közé: koszos, zajos utcáin szétesőben lévő járművek tömege okádja a szén-monoxidot, és látnivaló sem sok akad a városon belül. Ha azonban valaki a sziget vadabb, belső részeire készül, engedélyére ebben a városban szerezheti be legkönnyebben a zöld utat jelző pecsétet. (Jayapura azon kevés helyek közé tartozik Indonéziában, ahol a vízumot is megkövetelik, ha az utas közvetlenül külföldről érkezik Iriánra.)Jayapura szomszédságában két érdekes kirándulóhelyet találunk: az egyik Hamadi, a másik a Sentani-tó. A városból mintegy 20 percnyi kocsikázás után érhet el a Hamadi névvel fémjelzett partszakasz. Ott vonultak fel az amerikai csapatok 1944. április 22-én, hogy az Új-Guineát megszálló japán dandárokat kifüstöljék rejtekhelyeikről. A partra szálló egységek jó néhány bedöglött harci járművet hagytak maguk után. Hamadi"szabadtéri múzeumá"-ban rozsdamarta páncélozott kétéltűek tucatjai és egy Sherman-tanknak a homokból kiálló tornya idézi a történelmi múltat. A Sentani-tavon, a bájos bennszülött házak között kellemes csónaktúrákat tehetünk, mielőtt elindulunk Nyugat-Iriánnak talán legizgalmasabb részére, a Baliem-folyó völgyébe.A lelkészt megettékA Jayawijaya hegyláncainak mélyén megbúvó és 70 kilométer hosszú Baliem-völgyet 1938-ban pillantotta meg elször fehér ember, az amerikai Richard Archbold. Bár a folyóvölgy pápuáinak csupán kőszerszámaik és kihegyezett botjaik voltak, a kőfalakkal elválasztott és erózió ellen megerősített zöld kertek olyan szervezett földművelés képét mutatták, ami sehol másutt nem található meg Iriánon. A világ nyilvánossága azonban csak 1945-ben figyelt föl a Baliem-folyó völgyére, amikor egy könnyű utasszállító gép- a háború sújtotta Hollandia városából indulva - a hegyek között lezuhant, s a túlélőket csak egy merész akcióval tudták kimenteni a magas sziklafalak közül. A második világháború zűrzavara után, 1954-ben két misszionárius landolt hidroplánjával az egyik mellékfolyó vizén, s bár a második körben érkező- Elvis nevű- lelkészt egy kíváncsi törzs még "jó étvággyal" elfogyasztotta, lassan elkezdődött a völgy lakóinak megtérítése.A völgyben a nyelvükben és szokásaikban is különböz pápuacsoportokat összefoglaló néven daniknak nevezik, és közöttük meglepően sok albínó akad. A Trikora-hegységbl induló, később vad folyammá dagadó Baliem folyó 15-30 kilométer széles völgyében elszórtan helyezkednek el az őslakók földjei és erős lándzsakerítéssel megerősített falvai. A kerítés olyan erős és a farönkök oly szorosan állnak egymás mellett, hogy a leghevesebb támadást is biztonságosan lehessen visszaverni belülről. Erre nemegyszer szükség is volt a múltban, amikor a kannibál falvak még sűrűn látogatták egymást. Nyugat felé, a hegyeken túl még ma is a fák tetején építkeznek a pápuák.A dani falu kör alapú kunyhóiban: a honayokban a férfiak és a nők külön alszanak, a konyhának használt viskó egy részét pedig a disznóknak kerítik el. Az előbbi elkülönülés magyarázata: a gyerekszülést követő második évig (de akár öt évig is a nemi érintkezés tabunak számít a pápua asszonyok számára, hogy a sokáig anyatejen nevelked lurkók szép, megtermett pápuává fejőldjenek. Minthogy estére alaposan leesik a hőmérséklet, a honayokban állandóan ég a tűz, s hatalmas a füst. Ez annyira beleivódik a bennszülöttek bőrébe, hogy a pápuák jelenléte már messziről érezhető az erős füstszagtól. Sőt, a haláluk után múmiának kiszárított testeket külsőleg már nem is kell kezelni!A férfiak viselete a szemérmüket rejtő-védő vékony, lopótökhöz hasonlító koteka nevű pénisztartóból, színes paradicsommadár-tollakból, hajhálóból és kagylónyakláncokból áll. A hetvenes években az indonéz hadsereg azt a feladatot kapta, hogy a Koteka-hadművelet fedőnevű akció keretében lássák el rövidnadrággal és női ruhákkal a danik népét. Az akció végeredménye az lett, hogy a férfiak a fejükön kezdték el hordani a rövidnadrágokat, a nők pedig batyukat készítettek a ruháikból.Az esernyő öltöztetA danik gyakran kenik be magukat disznózsírral az éjszaka hidege ellen, de a hajukra is jut belőle bőven, ha ki akarják csinosítani magukat. Eszközeik közül egy zöldes árnyalatú kőzetből készült kőbaltát tartanak a legtöbbre, de hordanak magukkal nyilakat és hosszú lándzsákat, sőt, újabban esernyőt is. Rejtély, hogy ez utóbbit mire használják, mert ha esni kezd, futni kezdenek, mint a veszedelem, kezükben a csukott ernyővel. A meztelen felsőtestű nők fűszoknyát vagy spárgaszoknyát hordanak, homlokukon átvetve pedig- szintén spárgából készült - hálós batyu lóg a hátukra, édesburgonyát, gyümölcsöt, malacot vagy egy gyermeket szállítva benne.A danik fő tápláléka az édesburgonya. Ennek legalább hetven fajtája és több neve (patatas, ubi, mbi, betatas, erom, supuru) ismeretes a völgyben. Disznóhúst csak ünnepi alkalmakkor fogyasztanak. Magát az állatot oly nagy becsben tartják arrafelé, hogy az édesanyák gyakran együtt etetik tejükkel gyermeküket és a szopósmalacot. A disznó egyszersmind a gazdagság fokmérője: például egy asszony öt disznóba kerül. Ritkán marha- vagy kutyahúst is árulnak a Baliem-völgy központjának, Wamenának a piacán. E lapos, merőleges utcákkal szabdalt indonéz település egyébként a danik fő találkozóhelye. A völgy távoli sarkaiból is látni ott pápuákat édesburgonyával, banánnal, különféle zöldségekkel, hallal, tűzifával és ékszerekkel megrakodva.Napjaink "Pápua-földje" egy kissé tarka képet mutat. Az európai történelemből jól ismert transzmigrációs program keretében néhány százezer indonéz telepes érkezett a vidékre. Igaz, ők elsősorban a partvidéki városokban (Sorong, Manokwari, Nabire, Jayapura, Fakfak, Timika, Merauke), az olajtelepek és az óriási fűrészmalmok környékén telepedtek és telepednek le, folyamatosan keveredve az őslakókkal...Ács LászlóForrás:ÉT
Magyar tájak és borok I.
Magyar borokA kárpát-medence szőlő- és bortermesztésének múltja a mesék és legendák homályába vész. Nehéz lenne megállapítani, hogy a kelták, rómaiak, trákok vagy más népek telepítették-e az első szőlőtőkéket.A honfoglaló magyarok mindenestre már virágzó és fejlett szőlőkultúrát találtak a Kárpátok övezte vidékeken. A szőlőtermesztés és borkészítés tudományát valószínűleg magukkal hozták a magyarok.Tájak és borokHazánk területének adottságai, éghajlati viszonyai rendkívül változatosak. Ezért a borok jellegét a termőhely döntően befolyásolja, sőt meghatározza. Párosul még ehhez az adott körzetben évszázadok alatt kialakult helyi borkészítési szokás, valamint a tájra jellemző művelésmód. Ezért van az, hogy egy-egy szőlőfajta bora vidékenként eltérő élvezeti értékű. A körülmények hatására a szín, az illat, az íz és a zamat sokféle változata alakul ki a borban. Hazánk éghajlati és domborzati viszonyai alapján 20 borvidéket különböztetünk meg. Az ország összes szőlőtermő területe megközelítően 145 000 hektár. Ennek egyharmada hegyi borvidék, többi sík terület, nagyobbrészt a Duna-Tisza közti homokon helyzekedik el. A Magyarországon honos vörösbor fajták a kadarka, a kékfrankos, az oportó, a pinot noir, a cabernet, a merlot és a zweigelt. A legfinomabb vörösborok Dél-Magyarországon a mészköves Villányi-hegységben teremnek. Az egri bikavérnek, amelyet Stierblut néven exportálnak, északon van a hazája, a Balaton körül pedig a merlot és a pinot noir a legelterjedtebb fajta.Hazánkban igen nagy mennyiségben állítanak elő olaszrizlinget, sőt újabban kedvező árfekvésű chardonnay-t is termelnek. Mindamellett mégis a tokaji a legkiválóbb magyar bor, amelyet furmintból és hárslevelűből érlelnek. A sauternes mellett világviszonylatban is egyike a legnagyobb édes aszúboroknak; édességét puttonyban mérik, a legédesebb fajta 6 puttonyos.Bazaltorgonák tövében - Badacsonyi borvidékA Badacsonyi borvidék az egyik legismertebb. A Balatont északnyugatról övező hegyoldalak csodálatos adottságait dicsérik az itteni táj borai.A festői látványú bazaltorgonák és hatalmas sziklatömbök tövében a védett, napsütötte lejtőkönmézédesre érlelődik a szőlő.Tüzes, teste, harmonikus, finom zamatú borok teremnek ezen a tájon. Legjelentősebb fajta az Olaszrizling, legjellegzetesebb a Kéknyelű, legismertebb a Szürkebarát, de megtalálható itt az erdélyi eredetű Zöldszilváni is.Vörös földön - Balatonfüred-csopaki borvidékA Magyar Riviérát övező szelíd domboldalakon, Dörgicsétől Csopakig, szinte mindenütt díszlik a szőlő. A Balaton közelsége ideális klimatikus viszonyokat teremt. A parthoz közel elhelyezkedő domboldalak, hegyvonulatok napsütötte lankáira a tó felszíne visszatükrözi a fényt.A borvidék legelterjedtebb fajtája az Olaszrizling, a Tihanyi Cabernet, a Pinot noir, a Furmint és a Muscat Ottonel a borvidék legismertebb fajtái.Sokarcú tájakon - Balatonmelléki borvidékKeszthelytől Almádiig, a két előző híres borvidékhez nem tartozó szőlőterületek külön egységet alkotnak. Ezeken a tájakon sokféle termelési módszerrel, nagyon változatos területeken, gyakran eltérő klimatikus viszonyok között termelnek. Az Olaszrizling, a Szürkebarát, a Sauvignon, a Chardonnay a legkedveltebb fajták.Újra a régi - Dél-balatoni borvidékKezdetben a Balaton melléki borvidékhez tartozó termőhelyként tartozzák nyilván. Jelenleg ez a Dél-balatoni borvidékünk. Az itttermesztett szőlőkből készült borok kellemes, új ízekkel gazdagították a balatoni repertoárt. A boglári borok kedvező tulajdonságaik miatt hamar ismertté váltak itthon és külföldön.Jellemzőjük a finom savösszetétel és a viszonylag alacsonyabb alkoholtartalom. Legtöbbjük félédes vagy édes.Legfőbb fajták: az Olaszrizling, a Chardonnay, a Királyleányka, a Sauvignon blanc, Rajnai rizling, a Rizlingszilváni, a Tramini, Merlot, a Kékfrankos, a Zöldszilváni, a Muscat Ottonel és a Cabernet Sauvignon.Öreg vulkán mai tüze - Somlói borvidékA legkisebb, de mégis az egyik leghíresebb borvidékünk a kitűnő borokat termő Somlói. Az itteni borfajták hjrnévben és keresettségben a tokaji borok után következnek. Európa egyik leghatásosabb gyógyborának tekintik.Elősegíti az emésztést, tisztítja a vesét, enyhíti a vérszegénységet, fokozza az étvágyat, fogyasztása nem okoz fejfájást, gyomorsavtúltengést. A tokaji bor mellett a somlói az, amelyik külföldön még patikákban is kapható orvosi receptre.Legényeknek való - Móri borvidékItt terem hazánk egyik legkarakterisztikusabb bora, a móri Ezerjó. Ez a tüzes, pikáns kemény bor, amelyben a savak okozta ragyogó fényben a zöld és a fehér szín keveréke gyönyörűen érvényesül, nem véletlenül lett a vidék szinte száz százalékban uralkodó fajtája.Az utóbbi időben az Ezerjó melett több kiváló minőséget adó fajtát telepítettek. A Leányka, a Rizlingszilváni, a Tramini, a Chardonnay, az Ottonel muskotály jó fajtáknak bizonyultak, kitűnő minőségű bort adnak Mórott.Ismét születőben - Ászár-neszmélyi borvidékTerülete a Dunántúli-középhegység északi és északnyugati nyúlványain helyezkedik el. A talaj, valamint a kedvező éghajlati viszonyok ismeretében a kiváló bort adó Ezerjó, valamint az Olaszrizling fajtát ültették el a hatvanas években. Telepítésre került még a Piros tramini, a Leányka, a Rizlingszilváni. Zöldesfehér szín, kellemesen savanykás íz, üde, friss jelleg, finom illat, zamat, aroma a jellemző az itteni borokra.
Zsúfolt és "üres" kontinensek
Gyakran felvetődik a kérdés: sokan vagyunk-e Földünkön, vagy kevesen? A válasz nem is olyan egyszerű, mert a népesség eloszlása egyenetlen bolygónk felszínén, s ezért a népsűrűség is eltérő a különböző földrészeken, országokban és településeken.Képzeletben csúsztassuk össze a szárazföldeket a szélességi vonalak mentén (lásd ábránkat)! Az így szerkesztett "ideális kontinensen" szembetűnik, hogy az északi félteke jobban benépesült, mint a déli, s hogy e tekintetben a keleti és a nyugati partokon is számottevő különbség van. A legnagyobb népsűrűség a tengerpartokon figyelhető meg, noha a legutóbbi 150 évben a földrészek belsejében is nagyarányú volt a népességgyarapodás. A népsűrűség a tengerszint feletti magassággal is változik: az emberek többsége a síkságokra települt. Európában és Ázsiában nagyobb népsűrűséggel 1000 méter tengerszint feletti magasságig találkozhatunk, ám Afrika és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi magashegységeiben 2000-4000 méteren is feltűnően nagy a népesség koncentrációja.A szigetek vonzásábanA szárazföldek 136 millió km2 kiterjedésű területén (az Antarktisz nélkül) 1994-ben 5,63 milliárd ember élt, vagyis a népsűrűség 42 fő/km2 volt. Ettől az értéktől nagyok az eltérések: Afrika, Amerika, Kelet-Európa és Óceánia népsűrűsége messze elmarad a világátlagtól, míg Ázsiáé, illetőleg Közép- és Nyugat-Európáé többszörösen meghaladja azt.Afrika ritkán lakott kontinens, állapíthatnánk meg a 23 fő/km2 átlagos népsűrűség alapján. Ne felejtsük azonban el, hogy e földrészen nagy a letelepedésre alkalmatlan területek aránya. Viszonylag sűrűbb a népesség Nyugat- és Kelet-Afrikában (35-35 fő/km2), a többi területen ellenben a népsűrűség átlaga kevesebb mint 20 fő négyzetkilométerenként. Kiemelkedő népsűrűségűek a kis szigetországok (például Mauritius: 541, a Comore-szigetek: 282 fő/km2), illetőleg néhány kis területű állam a kontinensen (Ruanda: 294, Burundi: 220 fő/km2 stb.). Az egyetlen nagy kiterjedésű és egyben sűrűn lakott ország Nigéria (117 fő/km2). A legritkábban lakottak a sivatagi országok, például Namíbiában, Botswanában és Mauritániában1 négyzetkilométernyi területre mindössze 2 fő jut.Észak-Amerika népsűrűsége - Óceániát nem számítva - a legalacsonyabb (13 fő/km2), és Latin-Amerika átlaga (23 fő/km2) is jócskán elmarad a világátlagtól. De nagy regionális eltérések tapasztalhatók: például a Karib-szigeteken ez a szám átlagosan négyszeresen meghaladja a világátlagot, Dél-Amerikában viszont a felét sem éri el. Kanada és néhány, nagyrészt esőerdővel borított ország (Suriname, Francia-Guyana, Guyana 3-3 fő/km2) ritkán lakott. A sűrűn lakott területek közül elsősorban a szigetországok emelendők ki, szélsőséges példaként a Bermuda-szigetek és Barbados (1189, illetőleg 605 fő/km2).Ázsia az élenÁzsia a legsűrűbben lakott kontinens (107 fő/km2). Délkelet-, Kelet- és Dél-Ázsia népsűrűsége többszörösen meghaladja a világátlagot (106-126 fő/km2), Nyugat-Ázsia azonban- sivatagi fekvése miatt - ritkán lakott terület (35 fő/km2). Kicsi a népsűrűség Mongóliában, Kazahsztánban, Szaúd-Arábiában és Türkmenisztánban, viszont nagy népsűrűségű ország Banglades, a Koreai Köztársaság, India, Srí Lanka és Vietnam.Európa két részre osztható: Kelet- és Észak-Európa kicsi, Dél- és Nyugat-Európa nagy népsűrűségű terület (Kelet-Európa: 16, Nyugat-Európa: 163 fő/km2). Nagy népsűrűségű ország Belgium és Hollandia, kicsi a népességkoncentráció Izlandon, Oroszországban, Norvégiában és Finnországban.Óceániában az átlagos népsűrűség 3 fő/km2. A szigetvilágból Melanézia emelhető ki 157 fő/km2-es átlagértékével. Ausztráliát sokan"üres kontinens"-ként említik, de ne feledjük, hogy területét nagyrészt sivatagok uralják, s a népesség a viszonylag kicsiny letelepedésre alkalmas vidékein él.Magányosan a tömegbenA népesség mindenütt a településeken - leggyakrabban a városokban - koncentrálódik. A városok népsűrűsége az elmúlt évszázadokban többször és számottevően változott, a legnagyobb az iparosodás idején, az ipari városokban volt. Napjainkban- a szuburbanizáció előrehaladtával - a városok átlagos népsűrűsége csökkenő tendenciájú.Sokan és sokszor megkísérelték meghatározni a város és a falu minimális, optimális és maximális népsűrűségét. Ezzel kapcsolatos a crowding("tolongás", "összezsúfolódás") fogalom; ez lényegében túlnépesedést jelent, olyan nagy népsűrűséget, amelyben az egyén élettérigénye már nem kielégíthető. Bár az ember rendezett környezetben nagyobb tömeget képes elviselni, mint kaotikus viszonyok között, a népsűrűség nem emelkedhet a végtelenségig. Kimutatták, hogy ha növekszik, egyre több lesz az agresszív megnyilvánulás, és egyre kevesebb a szociális kapcsolatok száma.A crowding a nagyvárosokra jellemző, s egyrészt állandó stresszhez, másrészt az emberek elmagányosodásához vezethet, és számtalan civilizációs betegség kialakulásával jár együtt.Egedy TamásA NÉPSŰRŰSÉG ÉS ROKONSÁGAEgy bizonyos terület népsűrűségét az ott élő népesség egészének és a terület nagyságának a hányadosával fejezzük ki (ezt aritmetikai népsűrűségnek is nevezik). Bár rokon fogalmak, ez nem keverendő össze a népességeloszlással, amely emberek kisebb csoportjának térbeli elhelyezkedését jelenti. Az aritmetikai népsűrűség számításában nem vesszük figyelembe a terület felszíni sajátosságait, márpedig éppen ez az, ami meghatározza a népesség eloszlását.Ha egy-egy országban nagy a magashegységek, sivatagok és egyéb letelepedésre alkalmatlan területek aránya, számottevő regionális különbségek lehetnek a népsűrűségben. Például Egyiptomban az aritmetikai népsűrűség 58 fő/km2, ám a népesség az ország 1 millió km2-es területének a töredékén, a Nílus folyása mentén él. Ha a népességet a valóban lakható (használatba vehető) területre vonatkoztatjuk, fiziológiai népsűrűségről beszélünk.A statisztikai kiadványokban gyakran találkozhatunk a népsűrűség reciprokával, az úgynevezett arealitási indexszel, ez az egy, gyakrabban az ezer főre jutó területnagyságot fejezi ki. Például hazánkban az aritmetikai népsűrűség 110 fő/km2, az arealitási index pedig 9,1 km2/ezer fő. A népsűrűség grafikusan is megjeleníthető, a nomogram x tengelyén a népesség számát, az y tengelyen pedig a terület nagyságát tüntetik fel.Forrás:ÉT
234567891011
ünnepi ajánlatok
Thaiföld Óriáskörút
14 nap / 11 éjszaka

399 000 /fő-től
még több ajánlat
Valutaváltó
EUR euró
HUF forint
Árfolyamok listája
Üzemanyagárak
Budapest
bármelyik ker.
95
Külföldi árak
Iránytű
europe asia australia australia africa north_america south_america antartica EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
Hasznos információk
Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
Utazók sarka
Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000
magazin
Álomszép tengerpartokat veszélyeztet a mikroműanyag-szennyezés
A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon,...
Csodás Magyarország: Budapesti séták földön, vízen, levegőben
A hagyományos buszos vagy gyalogos, Budapest klasszikus látnivalóit bemutató városnézések melle...
Magyarország, a rendkívüli várak bölcsője
Magyarország történelme során számtalan várat építettek, melyek jó része ma már nem áll, vagy c...
még több hír
NagyUtazás.hu
Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.
Összes partneriroda megtekintése
Kiemelt partnereink:



nagyutazás.hu E-mail: info@nagyutazas.hu
utazási ajánlatok szállás buszjegy repülőjegy autóbérlés biztosítás magazin
valutaváltó üzemanyagárak iránytű hasznos információk utazók sarka tudnivalók kapcsolat
ÁSZF adatkezelés médiaajánlat szálloda média impresszum partnerirodák
A kártyás fizetés szolgáltatója: Borgun Borgun