Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Országok és népek - Magazin
A rovat további hírei
Aggtelek
Aggtelek a múltban és napjainkban "Ott Aggtelek csudái vonzanak,Melynek barlangja lenn a föld alatt A szomszéd Torna határába fut.S míg rejtekén bolyongnak lábaid:Lelked mély gondolatba téved el.Regényes völgyek s emlékezetes Romokkal mesze-látó bérczorom,Tar szikla, zöld mező, erdő s patak, Rom és patak környékén ősregékSzólnak lelkedhez mindenütt." Tompa Mihály: Lófő Aggtelek mint településAggteleket mint magyarok lakta települést elsőként egy 1295-ös oklevél említi Ogogteluk néven. Antal István Bertalan aki Aggteleken született és jegyzőgyakornokként valamint szociális titkárként összesen hét évet munkálkodott, később megírta Aggtelek történetét. Az előbb említett oklevél adataihoz kapcsolódóan Ő úgy vélte, hogy Aggtelek keletkezése az 1280 tájékán lehetett. A másik elmélet szerint, amit Dr. Dénes György történész írt, jóval régebbi magyar település Aggtelek. Keletkezését a nagy tatárjárás előttre helyezi. Ezt az elméletet az a tény is bizonyítja, hogy a református templom 1975-ös újjáépítése során a templom déli falából előkerült két román stílusú lőrésszerű ablak és egy régi bejárat. A stílus tekintve a templom építését a XII- XIII. századra lehet tenni, ebből pedig az következik, hogy Aggtelek a tatárjárás idején már jelentős települések közé tartozhatott. Dr. Dénes György elmélete szerint Aggtelekről azért nem találunk információt a tatárjárás körüli írásos emlékekben, mert a tatárdúlás teljesen megsemmisítette a falut, életbemaradt lakói a környező falvakba menekültek, s csak évekkel, évtizedekkel később kezdték el ismét a visszatelepülést. Az itt élők az évszázadok során sok veszedelmet és hányattatást éltek meg. Különböző fertőző betegségek, járványok gyakran tizedelték meg a környék lakosságát, ennek bizonyítékait még az elmúlt század halotti anyakönyveiben is megtalálhatjuk. 1858- bán súlyos, a település életében meghatározó a jövőt tekintve, tragédiát élt át a falu lakossága. Egy iszonyú méreteket öltött tűzvész szinte mindenkit és mindent elpusztított. Épségben összesen csak két épület maradt, a falu iskolájának fő épülete és egy régi kőből épült ház (ez az épület még ma is áll). A templom és a paplakhoz tartozó melléképület kőfalai is megmaradtak az utókor számára, de minden egyéb porig égett, beleértve a község minden hivatalos és emlékiratait is, amik fönn maradhattak volna az utókór számára. Egy korabeli egyházi leírásban azt olvashatjuk: a községbe érkező vizsgálóbizottság leírhatatlan állapotokat talált, azt is hozzátéve, a falut nem csupán fizikai értelemben találták leégve, hanem szellemi, lelki értelemben is nagyok voltak a károk. Századunk is hozott megpróbáltatást az itt lakók számára a II. világháború egyik frontvonala több mint két hétig húzódott Aggteleknél újabb nagymértékű pusztulást okozva, mint például a sok vihart megért öreg templomot is amelynek ismét csak az ősi oldalfalai maradtak meg épségben, minden egyéb tönkrement, elégett vagy elpusztult. Sajnos a rengeteg megpróbáltatás és balszerencse miatt mi ránk már nem nagyon maradt írásos emlék a fentebb említett okok miatt. Jelenleg a település virágkorát éli a nagy túrizmusból kifolyólag, de például a nagy föllendülés előtti időkről nemigazán tudtunk meg sokat.Az Aggteleki Nemzeti ParkAz Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az első, amelyet hangsúlyozottan az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében hoztak létre. A közel 20 ezer hektárnyi területet délen az Észak-Borsodi-dombság, keleten a Cserehát határolja, nyugaton és északon pedig a szlovák határ választja el a vele szerves egységet alkotó Szlovák-karszttól. A térség védelmét 1978-tól tájvédelmi körzetté nyilvánítása biztosította. A védett terület egészét 1985-ben minősítettek nemzeti parkká. A Bódva széles völgye a nemzeti parkot két jól elkülöníthető részre osztja. Északnyugaton az Aggteleki-karszt, délkeleten a Rudabánya-Szalonnai-hegység húzódik. A 160-600 m tszf. magasságban fekvő Nemzeti Park nagy részét a földtörténeti középkor triász időszakában mintegy 220-240 millió évvel ezelőtt itt hullámzó sekély trópusi tenger vizében képződött mészkövek építik fel. Később, a kréta időszakban a terület kiemelkedett és lepusztult, a jelentős kéregmozgás hatására pedig a kőzetben kisebb-nagyobb törésrendszerek alakultak ki. A térség arculatát a mészkőre jellemző formák határozzák meg. A felszínt lapos fennsíkok, változó átmérőjű és mélységű tál alakú mélyedések (töbrök), a felszíni vizeket a mélybe vezető víznyelők, a mélyben áramló karsztvizeket megcsapoló források, tavak, természetes vízfolyások, szurdokvölgyek, sziklaalakzatok teszik változatossá. A felszín alatt pedig a térséget nevezetessé tevő barlangok, barlangrendszerek alakultak ki.VilágörökségAz Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben tartott ülésén a Világörökség részévé nyilvánította. A világ 469 kulturális és természeti öröksége között számos barlang szerepel, ezek azonban főként az ott található kultúrtörténeti értékek - ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek - alapján kerültek az emberiség féltve őrzött kincsei közé. Ezidáig barlang, mint természeti érték, 1995-ig csak két esetben nyerte el a Világörökség büszke címét. Először a Földünk leghosszabb barlangját, az 560 km-es Mammoth-barlangot (USA, Kentucky), majd pedig a világ legnagyobb vízhozamú földalatti folyómedrét alkotó Skocjani-barlangot (Szlovénia) vették fel a listára. AzAggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjaival egy időben tüntették ki e címmel a nevében is barlangra utaló Carlsbad Caverns !! Nemzeti Parkot (USA, Új Mexico) is, ahol a világ leghíresebbjei közé tartozó Carlsbad- és Lechuguilla-barlangok találhatók. A Világörökség Egyezmény szabályzata értelmében e címre csak a legkiemelkedőbb,viszonylag sértetlen természeti értékek pályázhatnak, amelyek megőrzése biztosítható. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai címen, Magyarország és Szlovákia közösen összeállított és a Világörökség Bizottság elé terjesztett pályázati anyagának legfőbb szakmai érvei e felszín alatti világ rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége voltak. Az országhatárral két részre osztott, ám földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg több mint 700 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik hazánk területén. Legismertebbek a folyóvizes eredetűek, amelyeket a vízzáró kőzetekből felépülő térségekről érkező, a mészkőterület peremén fekvő víznyelőkön át mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. Közülük számos egész éven át vezeti a vizet, de vannak olyanok is, amelyek csak olvadáskor vagy nagy mennyiségű csapadék lehullásakor. Legtöbbjük azonban a karsztfejlődés eredményeként inaktívvá vált. A fennsíkokon a beszivárgó vizek oldásával kialakult, függőlegesaknabarlangok, a zsombolyok szokatlan formájukkal, nagy számukkal és sűrűségükkel növelik a térség értékét. A változatosságot a mélyből feltörő meleg és langyos vizek által formázott barlangok egészítik ki. A különböző kialakulásmód a barlangjáratok alakjában, méretében, térbeli elhelyezkedésében is tükröződik. Az egyszerű, vagy elágazó, esetleg több szintben elhelyezkedő, gyakran labirintusos járatok falát kisebb-nagyobb oldásformák törik meg. Hasonló változatosság jellemzi a barlangok ásványkitöltését is: a hatalmas felületeket borító, különböző alakú, méretű és színű álló- és függőcseppkövek, zászlók, lefolyások, görbecseppkövek, cseppkőmedencék, mésztufagátak és egyéb cseppkőformák mellett barlangi gyöngyök, aragonitbokrok, borsókőféleségek, kalcitlemezek, hegyitej díszítik a járatokat, melyekhez egyes helyeken gipsz- és ritkán jégképződmények is társulnak. A térség barlangjainak általános jelentősége mellett biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke sem elhanyagolható. A felszín alatti világ közel 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj számára nyújt életteret, amelyek közül számos csak itt él, vagy elsőként innen került leírásra. A 28 európai denevérfaj közül 21 található meg a vidéken. A Baradlában kijelölt, különböző kőzettípusokat bemutató földtani feltárások jelenleg a világ egyetlen barlangi alapszelvényei. A barlangok kitöltésében található csontmaradványok az elmúlt 4 millió év fejlődésének, az élővilág változásának megismeréséhez szolgáltattak adatokat. A barlangok régészeti leletei legalább 35.000 évet átfogó történeti eseménysort dokumentálnak. Ugyancsak számottevő a térség barlangjainak kultúrtörténeti jelentősége is. A csodálatos világ nemcsak a nép fantáziáját mozgatta meg, de íróink, költőink, festőink képzeletében is életre kelt, melynek eredményeként számos monda, mese, irodalmi és képzőművészeti alkotás született (Kettős helyszín -színdarab, film 1978.) . A gazdag történelmi múlt ellenére e felszín alatti világ nagy része ma is természetes állapotú, hiszen a leglátványosabb barlangok zöme csak az elmúlt évtizedekben vált ismertté. Jelentős károsodás szinte csak a Baradlát érte, ahol a nagymérvű kiépítések miatti beavatkozásmellett a cseppkőtördelés következményei érzékelhetőek. A Világörökség Listán való fennmaradás miatt meghatározó jelentőségű a természetes állapot háborítatlansága, amit a barlangok általános védelme s állami tulajdonjoga garantál. Hazánkban 1961 óta minden barlang védelem alatt áll, a legértékesebbek pedig fokozottan védetté nyilváníthatóak. A nemzeti park területén nyíló barlangok közül általános természettudományos, geológiai, ásványtani, hidrológiai és őslénytani jelentősége miatt 20 barlang élvez fokozott védelmet. A természetvédelmi jogszabály alapján minden olyan tevékenység, amely a barlang állapotában változást idézhet elő, így különösen a kutatás, búvármerülés, kiépítés, hasznosítás, csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendeletében meghatározott barlangok -- köztük a fokozott védelem alatt állók -- látogatását a Nemzeti Park engedélyezi. A Park Igazgatósága a barlangok védelme, és könnyebb közlekedés érdekében több helyen létrákat, lépcsőket, járófelületeket létesített.A barlang látogatásaAz Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében 1,2,5 és 7 órás barlangtúrák tehetők a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlangban, Aggtelekről és Jósvafőről. A barlangtúrák során a Baradla-barlang különböző hosszúságú és nehézségű szakaszit tekinthetik meg az érdeklődők. Mivel a Baradla vanjelenleg a legrosszabb állapotban a feltárások, mesterséges közlekedés kiépítése és a rengeteg látogató miatt, éppen ezért rendkívüli felügyelet mellett lehet csak megtekinteni. A Baradla-barlang ettől függetlenül, az év minden egyes napján sok szeretettel várja látogatóit.A védetté nyilvánítás éve: 1985Természetvédelmi kezelő: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Területe: 19764 ha. Ebből fokozottan védett: 4791 ha. UNESCO MAB: 19247 ha (magterület: 230 ha)Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának az a munkája, hogy feltárja, védje, őrizze az Aggteleki- karszt természeti és kultúrtörténeti értékeit, biztosítsa a természeti értékeket a látogatók, legfőképpen a tanulók, diákok részére a megtekintést, fejlessze a természeti- és kultúrtörténeti értékek megismerésére törekvő idegenforgalmat. Az Aggteleki Nemzeti Park Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a mintegy 60 000 ha nagyságú Gömör-Tornai -karszt magyarországi oldalán biztosítja a különleges természeti értékek védelmét. A Nemzeti parkunk területileg szorosan kapcsolódik a Szlovák Karszt Tájvédelmi Körzethez és jelenleg mindkettő nemzetközi védelmet élvez, mint az UNESCO ember és bioszféra (MAB) programjának kijelölt egysége. Atermészeti értékek kijelölt jelentőségét mutatja, hogy az ENSZ Világörökség Bizottsága 1995-ben az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait a világ természeti és kulturális örökségének részévé nyilvánította. Az 1985-ben létesült mintegy 20.000 ha nagyságú nemzeti parkban kitűnően tanulmányozható hazánk természeti értékekben, rendkívül gazdag karsztvidékének geológiai értékei, növény- és állatvilága, mely Európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű bír. A geológiai értékek legfontosabb képviselői abarlangok, melyekből a területen 20 fokozottan védett barlangrendszer mellett közel 270 kisebb-nagyobb barlangot tartanak jelenleg nyilván.Cseppkőképződményei alapján a legnevezetesebb a Baradla-Domica- barlangrendszer, amely 25 km-es hosszúságával a mérsékelt égöv egyik leghosszabb cseppkőbarlangja. A természeti értékek mellett olyan régészeti és kultúrtörténeti értékek is találhatók a térségben mint a Rudabánya mellett a 10-12 millió éves lignitrétegből előkerült, tudományos értékében felbecsülhetetlen előemberlelet (Rudapithecus), középkori vár- és kolostorromok (Szádvár, Martonyi- kolostorrom) a templomépítészet európai szinten is értékes emlékei (Szalonna,Rakacaszend, Tornaszentandrás) , kúriák és kastélyok (Ragály, Tornanádaska). Épen megmaradtak a vidéken a népi építészet és tárgykultúra jellegzetes képviselői, a falusi parasztporták és házak, az ipartörténeti emlékek és a temetők. A korábbi modernizációjából kimaradt falvakban az egész település őrzi a tradicionális falvak jegyeit és hangulatát, kiváló adottságot teremtve a falusi turizmus számára (Jósvafő, Tornakápolna, Teresztenye). Sajátos néphagyományok, etnikai jellegzetességek, kézműves hagyományok is fellelhetők a településeken. A turisztikai vonzerőt fokozzák a kulturális események, a hagyományosan megrendezett barlangi hangversenyek, falunapok, művészeti hetek, sport és szabadidős rendezvények. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében, Jósvafőn található hazánk egyetlen Hucul ménese, mely a Jósvafő feletti gergéslápai legelőn megtekinthető a látogatók számára. A térség hagyományos aprófalvas szerkezetű, melyet elkerült a modernizáció, így a természet értékei, a történelmi emlékek, a hagyományos falusi gazdálkodás, a tradicionális kultúra elemei szinte változatlanul megőrződtek.A barlang fölfedezéseAz Aggtelek-Jósvafő környékén kialakult barlangvilág Európa cseppkőbarlangrendszeréhez tartozik. Az itteni karszthegyek kialakulása kb. 200-500 millió évvel ezelőtre nyúlik vissza. Hosszú időn keresztül az volt a tudományos álláspont, hogy az ilyen mészkőhegységekben kialakult a föld alatti patakok, folyók vizének oldó hatása hozta létre. Az Aggtelek környéki barlangvidék vízelemzései, koptatottságai és hordalék vizsgálatával, a felszíni és a barlang lerakódások összehasonlító elemzése alapján Jakucs László a közelmúltban kimutatta, hogy nemcsak oldó hatásról van itt szó, hanem a barlangokat a folyóvízi erózió működése is alakítja. Az alászivárgó karsztvíz befolyik az üregekbe és cseppkőképződményekkel tölti fel. A legnevezetesebb az északi cseppkőbarlang, a Baradla. Háborús időkben a barlang menedék helyként szolgált a környék lakosságának. Az első tudományos felmérést 1801-1802-ben Raisz Keresztély végezte, ő a ma Vaskapunak nevezett pontig jutott el. 1825-ben Vass Imre, a ma Színpadnak nevezett részletig tárta föl a barlangot. 1831-ben könyvet is írt teljesítményéről. A munkálatok még ma sem tekinthetők befejezetnek, mivel egyre újabb és újabb helységek, részek kerülnek elő. Kiemelkedő érdeklődésű turisztikai látványosság lett Baradla az elmúlt pár évtized során. Ma már 22 km hosszú a világítással is ellátott része a barlangnak. Évente körülbelül kétszázezer belföldi és külföldi látogató tekinti meg.
Tajvan magyar jótevői
Bencze István Testvér - Jaschko Atya - Szakos József Atya - Zsoldos Imre Atya document.write('');Bencze István Testvér Bencze István testvér, Jézus Társaságának misszionáriusa is egyike azon magyar hittérítőknek, akik a tajvani emberek segítésének szentelték életüket. Bencze testvér az 1950-es évek elején érkezett Tajvanra azzal az ötlettel, hogy fafeldolgozó üzemet létesítsen. Felfedezte ugyanis, hogy a tajvani templomi bútorzatok nagy része import bútor. Bencze István 1906-ban született Hernádvécsén. Építészetből és faszobrászatból szerzett diplomát. A misszionárius ma nagy tiszteletnek örvendő polgár, aki számtalan faipari szakmunkás tanoncnak biztosít gyakorlati lehetőséget. Virágkorában a misszionárius gyára, melyet az északi Hsinchu városban létesített, 83 alkalmazottnak biztosított munkát. Hirtelen majdnem minden tajvani római katolikus templom, plébánia, iskola, kolostor és más egyházi intézmény megtelt a Bencze gyár fabútoraivalés szobraival. Ma, 95 éves korában, Bencze testvérmár visszavonult. De szaktudása nem tűnt el nyom nélkül. Tovább él tanítványaimunkájában, akik közül többen lettek a bútorgyártás mesterei, és alapítottak saját gyárat Tajvan-szerte. document.write('');Jaschko Atya Jaschko István atya 1911-ben Kassán született. Élete nagy részét a tajvani emberek segítésének szentelte. Jaschko atya egyike azoknak a magyar misszionáriusoknak, akiket Tajvanra sodorta sors, és a tajvani embereket megkedvelvén döntöttek úgy, hogy életüket a szigetország szociális körülményei javításának szentelik. Más magyar társaihoz hasonlóan a szakállas, kedves öregúr is az emberi élet nagy tisztelője. Meg van győződve róla, hogy minden ember - még a mentálisan vagy fizikálisan rosszabb helyzetben lévők is - megérdemlik embertársaik együttérzését. Jaschko atya egyike volt azon néhány lelkésznek, akik Jézus Társasága küldötteiként az 1940-es években, a szárazföldi Kína háborús éveiben érkeztek Kínába. 1942 és 1954 között nem csupán a kereszténység tanait hirdette, hanem létrehozott egy jótékonysági központot is a mentálisan hátrányos helyzetűek számára Kína Hebei nevű északi tartományában. Az atya még a Yeh Yu-ken kínai nevet is felvette, mely azt jelenti: gyökeret ereszteni. Ezzel szerette volna kifejezni letelepedési szándékának és segíteni akarásának komolyságát. Élete 1950-ben mégis komoly fordulatot vett. Munkássága hirtelen véget ért, mikor is a Kínai Kommunista Párt jutott hatalomra, és Jaschko atyát 3 évre átnevelő munkatáborba internálták. Pekingből elüldözötten érkezett Tajvanra 1955-ben, hogy ott folytassa misszionáriusi munkáját. Azóta is Tajvanon él. Jaschko érkezése Tajvanra váratlan szerencse volt a Tajvanon élő mentálisan hátrányos helyzetű emberek számára. Húsz évvel ezelőtt az atya véletlenül került kapcsolatba azokkal a mentálisan beteg kóbor gyermekekkel, akik Kuanshi-ban rótták az utcákat. Kuanshi Tajvan északi részén fekvő város. Az eset végleg összekötötte az atyát ezekkel a gyermekekkel. Ettől kezdve szentelte életét a hátrányos helyzetűek segítésének és oktatásának. Az 1980-as években megalapította a Katolikus Hua Kuang Központot. Ez volt Tajvan első szellemileg hátrányos helyzetű gyermekek számára létrehozott centruma. Ma 200 rászorulónak nyújt otthont négytől hatvan évesekig. A mentális vagy fizikai hendikepjükellenére a jóakaratú atya szemében ezek az emberek "földre szállt angyalok". Esténként együtt imádkoznak az atyával, hogy kifejezzék hálájukat Isten segítségéért és a tajvani és külföldi emberek adományaiért. A kilencven éves atya versenyt futaz idővel. Szeretne állandó fedelet biztosítani minden olyan embernek, aki képtelensegítség nélkül létezni. Jaschko új komplexumot szeretne létrehozni HuaKuang Jóléti Villa néven. A 9 millió dollár értékű létesítményrehabilitációs központból, gyárból, üzletekből és kertekből áll majd. Az idegen misszionáriusok nagy többsége,akik évek óta élnek Tajvanon, beszélik a mandarin nyelvet és sokuk ért másegyéb tajvani dialektust, illetve ősi eredeti nyelvjárást is. Szakos József atya, Isten Szent Szavának Társasága misszionáriusa is egyike ezen értékes személyiségeknek. Szakos rengeteg időt töltött ela sziget őslakosainak körében - főként a tsou törzsekkel a dél-tajvani hegyvidéki területeken. Még manapság is minden hétvégén útra kel távoli falvakba, hogy segítséget nyújtson azok bennszülött kultúráinak megőrzésében nyelvük kutatásain keresztül. Ennek a feladatnak manapság rendkívüli jelentősége van. Bár a törzsek idősebb tagjai még anyanyelvükön beszélnek, de a fiatalabb tsouk nagy része már nem ismeri az ősi törzsi nyelvet. Ők már nagyrészt mandarin nyelven beszélnek szüleikkel, nagyszüleikkel. A problémát az a tény is bonyolítja, hogy a tsou nyelvnek nincsenek írott karakterei, melyek segíthetnének megőrizni azt. Ezt a problémát leküzdendő találta ki Szakos atya a szavak romanizálását. A taichungi Providence Egyetemen, ahol dolgozik, az Atya összeállított egy tsou - német szótárat, mely kutatásáért az atyát a világ minden táján elismerik. A tajvani kormány nagyra értékeli a sziget ősi kultúrájának megőrzésére irányuló törekvéseket. Szakos atya munkáját, mint követendő példát hirdetik és értékelik. Ugyanez elmondható minden Tajvanon tevékenykedő idegen ország beli misszionáriusra, akik rendkívül sokat tettek a kis szigetországért és annak lakosaiért. document.write('');Zsoldos Imre Atya Az oktatás is azon területek egyike, ahol a Tajvanon élő külföldi misszionáriusok rendkívül értékes munkát végeznek. Zsoldos Imre atya is egyike ezen misszionáriusoknak. Isten Szent Szavának Társasága küldetésében érkezett a szigetországba, és közel negyven éve végzi tanító és térítő munkáját. A Fu Jen Katolikus Egyetem franciaszakos 70 éves professzora az 1956-os magyarországi forradalom áldozata volt. Zsoldos tanulmányai folytatása céljából először Ausztriába szökött, majd onnan került az Egyesült Államokba és Franciaországba. Az Egyesült Államokbeli Georgetown Egyetemen szerzett nyelvi doktorátusának birtokában Zsoldosatyát katolikus feljebbvalója helyezte Tajvanra 1964-ben, hogy segítsen a Tajpej külvárosi Fu Jen Katolikus Egyetem megalapításában Hsinchuangban. Zsoldos atya 11 évig volt a Francia Szak rektora mielőtt az Idegen nyelvű Tanszék dékánjává nevezték. A professzor arról beszélt, hogy a tajvani emberek melegsége, türelme és kitartása ragadta meg őt leginkább. A szigetországot második otthonának tartja.
Pünkösd
A pünkösd a kereszténység egyik legősibb ünnepe. Maga szó a görög "pentakoszté" kifejezésből ered, mely "ötvenedik napot" jelent és arra utal, hogy húsvét szombatjának ünnepe után vagyunk 50 nappal.Pünkösd időpontja nem állandó, minden évben máskor ünnepeljük valamikor május 10. és június 13. között. Ez abból adódik, hogy a húsvét sem állandó időpontra esik, pünkösdöt pedig a húsvéti ünneptől, pontosabban húsvét vasárnaptól kezdődően számítjuk. A pünkösd mind naptárilag, mind meterológiailag egyet jelent a tavasszal.Eredete az ókori Izraelig vezethető vissza. Elsőként a zsidó nép ünnepét kell megemlíteni, mikor is a húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a Szentföldön. A későbbi időkben ez a nap a híres Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált, vagyis amikor Mózes megkapta Istentől - kőtáblákon - a törvényeket. Izráel népe a Pünkösd ünnepét különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel töltötte el. Ekkor mutatták be az új gabonából készült két kovászos kenyeret is.A keresztény húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követően az első holdtölte után van. A keresztény világ régóta pünkösdkor ünnepli a tél jelképes eltemetését. Ez a szokás olyannyira elterjedt, hogy a középkorban még az egyház is elfogadta a néha kissé pogány szokásokkal kiegészített vigadalmakat, amikor is szalmabábuk elégetése vagy vízbe dobása jelképezte a tél végleges eltűnését. Más egyházi ünnepekkel ellentétben a pünkösd a legnépszerűtlenebb, erről tudnak az emberek a legkevesebbet.A pünkösd az egyházi és a világi emberek számára is az öröm ünnepét jelentette, és számos vigadozó szokás fűződik hozzá. Hazánkban az egyik legnépszerűbb hagyomány a pünkösdi király választása. A királyt fiatal lányok koronázták meg az általuk készített virágkoszorúval. A királynak ezután minden földi jóban része volt, de tisztsége mindössze egy napig tartott, és rendeletei is csupán e napon voltak érvényesek.. Innen ered a magyar nyelvben a "pünkösdi királyság" kifejezés, amely a rövid ideig tartó és igen csak bizonytalan hatalmat jelenti.Érdekesség, hogy a "pünkösdi király" jelentését mennyire komolyan is lehet venni: Ferenc József kiegyezés után történő megkoronázása eredetileg pont pünkösdhétfőre esett volna. Egy élelmes szervező azonban felfigyelt az időpont jelentőségére és attól tartva, nehogy a király uralkodása is csak "pünkösdi királyság" legyen, pár nappal elhalasztották a jeles eseményt.Pünkösd 1993. május 31. óta munkaszüneti nap.körti
Farsang, farsangi ételek
A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak a vigadozás, mulatozás, evés-ivás, bálozás, karneválozás ideje, amit viszont majd böjt követ. Alig léptünk át az új esztendőbe, január 6-án (azaz vízkereszt vagy háromkirályok napján) máris kezdetét veszi a lakomázás, szórakozás másfél-kéthónapos időszaka: egymást érik a különféle bálok, mulatságok; a farsangi mulatságoknak majd csak a húsvét előtti negyvenedik napot, vagyis a húshagyókeddet követő hamvazószerda vet véget.A karácsonyi ünnepkör után talán éppen a farsanghoz kapcsolódik a leggazdagabb szokáshagyomány. Ennek legjellegzetesebb eseményei az álarcos, jelmezes bálok, táncos mulatságok. Eredetét tekintve a farsang számos ősi hagyománnyal, valamint népszokással van kapcsolatban; egyes elemeiben még a pogány téltemető, tavaszváró és termékenységi ünnepek rítusai ismerhetők fel.A farsang igazi hazája Itália, ahol szokása a római kor szaturnáliáira nyúlik vissza. Az ókori Rómában ugyanis Szaturnusz isten tiszteletére hétnapos örömünnepet tartottak, és később ez a fékevesztett mulatságokból álló ünnepség vált népszerűvé és kezdett terjedni egész Európában.Magyarországon a középkorban, főként német mintára terjedt el a farsang megünneplésének szokása. Igen változatos és sokszínű, gazdag, részben vallásos jellegű néphagyomány kapcsolódott hozzá: álarcos és jelmezes alakoskodások (mint pl. a mohácsi délszlávok busójárása), dramatikus játékok, báli mulatságok, termékenységi varázslások kötődtek ünnepi időszakához.A farsangi mulatságokat gazdagon terített asztalok jellemzik: sok a különféle húsukból készített leves és sült, sok az édesség; a következőkben jellegzetes farsangi ételek receptjeiből adunk némi ízelítőt.LevesekGombás korhelyleveshozzávalók: 25 dkg füstölt hús, 10 dkg füstölt kolbász, 40 dkg savanyú káposzta, 10 dkg gomba, egy fej vöröshagyma, egy csokor petrezselyem, 4 dkg liszt, 2 dl tejföl, 2-3 evőkanál olaj, őrölt bors, pirospaprika, sóA hagymát apróra vágjuk, olajban megpirítjuk, majd rátesszük a kockákra vágott húst, és pirospaprikával szórjuk meg, majd pedig hozzáadjuk a savanyú káposztát. Erre aztán annyi vizet öntünk, hogy ellepje, és fedővel letakarva főzzük. Közben a vékonyra szeletelt gombát kevés olajban megpirítjuk, vágott petrezselyemmel, sóval, borssal ízesítjük. A pirított gombát a káposztához keverjük, felengedjük, és felforraljuk. Világos rántást készítünk, ezzel a levest besűrítjük. Végül beletesszük a felkarikázott kolbászt, valamint a tejfölt, és még 2-3 percig forraljuk.Savanyú becsinált leveshozzávalók: 40 dkg sertéshús, 10-10 dkg sárga- és fehérrépa, 5 dkg zeller, 5 dkg karalábé, egy csokor petrezselyem, 2 tojássárgája, 2 dl tejföl, 1-2 evőkanál olaj, ecet és sóA kisebb kockákra vágott sertéshúst kevés olajban megpirítjuk, majd megsózzuk, és felengedjük körülbelül 1,2 l vízzel. Amikor a hús félig puhára főtt, hozzáadjuk a felkockázott zöldségeket, a vágott petrezselymet, és puhára főzzük. Ezután a levest levesszük a tűzről, és belekeverjük a tojássárgájával elhabart tejfölt, végül pedig kevés ecettel enyhén savanykásra ízesítjük.HúsételekFarsangi részeges csirkehozzávalók: egy csirke, 8 dkg vaj, 3 dl fehérbor, 12 dkg füstölt szalonna, majoránna, őrölt bors és sóA megmosott csirkét kívül-belül megsózzuk, belsejét majoránnával, külső felületét borssal fűszerezzük. Az így előkészített csirkét magas falú tepsibe helyezzük, leöntjük olvasztott vajjal, továbbá aláöntjük a fehérbort. Sütőben, letakarva pároljuk, szükség szerint pótoljuk az elpárolgott bort. Amikor megpuhult, hajszálvékony szalonnaszeleteket borítunk rá, és ropogósra sütjük.Boros pecsenyehozzávalók: 50 dkg sertéscomb, 2 zsemle, 3 dl fehérbor, 10 dkg gomba, 10-10 dkg sárga- és fehérrépa, 5 dkg zeller, 1 tojás, 1 tojássárgája, 1 dl paradicsomlé, 1-2 evőkanál olaj, egy csokor petrezselyem, őrölt szegfűbors, őrölt fehér bors, sóA zsemléket a fehérborba áztatjuk, majd jól kinyomkodjuk, és összekeverjük a szeletekre vágott, olajban megpárolt gombával, a párolt zöldségekkel valamint az apróra vágott petrezselyemmel. Ezt követően az egészet ledaráljuk, keverőtálba helyezzük, hozzáadjuk a tojást, továbbá szegfűborssal, borssal, sóval ízesítjük, és összedolgozzuk. A húst négy nagy szeletre vágjuk fel, a szeleteket jól kiveregetjük, a tölteléket elosztjuk rajtuk, majd felgöngyöljük a szeleteket. Kevés forró olajban pirosra sütjük, hozzáöntjük a paradicsomlevet valamint a bort, és puhára pároljuk. Az így elkészített húst felszeleteljük, és párolt zöldségekkel tálaljuk.Konyakos kacsasülthozzávalók: egy pecsenyekacsa, egy fej vöröshagyma, 8 dkg császárszalonna, 5 dkg liszt, 2 dl vörösbor, 5 cl konyak, 12 dkg kacsamáj, 4 dkg vaj, 1 dl olaj, egy csokor petrezselyem, 2 babérlevél, kakukkfű, sóA kacsa aprólékát, a negyedekre vágott hagymát és a kockákra vágott császárszalonnát kevés olajban megpirítjuk. Meghintjük liszttel, ráöntjük a vörösbort, kevés vizet és a konyakot. Petrezselyemmel, babérlevéllel, kakukkfűvel, sóval ízesítjük, és 30-35 percig nem erős tűzön forraljuk, majd finom szűrőn keresztül leszűrjük. A kacsa máját kevés vajban megpirítjuk, majd áttörjük, és a leszűrt mártásba keverjük. Közben a kacsát sütőben ropogósra sütjük; amikor megsült, zsírját is a mártásba öntjük. Tálaláskor a kacsát feldaraboljuk, és a mártással leöntve, pirított burgonyával kínáljuk.Tésztafélék, édességekSonkás kiflihozzávalók: 20 dkg liszt, 10 dkg vaj, 2 tojássárgája, 1 tojás, 1 dl tejföl, 15 dkg sonka, 5 dkg vaj, pirospaprika, sóA lisztet a vajjal, a tojássárgájával, kevés tejföllel és sóval tésztává gyúrjuk. Vékonyra kinyújtjuk, és háromszögletű darabokra vágjuk. A sonkát ledaráljuk vagy apróra vagdaljuk, vajjal és pirospaprikával gyúrjuk össze. Az így nyert sonkás tölteléket a háromszögletű tésztácskákon elosztjuk, majd ezután a kis háromszögeket kifli formára feltekerjük, tojással megkenjük, és forró sütőben megsütjük.Farsangi fánkhozzávalók: 38 dkg liszt, 4 dkg élesztő, 6 tojássárgája, 7 dkg vaj, 8-9 evőkanál tej, 1 evőkanál cukor, 1 kávéskanál rum, negyed citrom reszelt héja, csipetnyi só, olaj, vaníliás cukor, barackízAz élesztőből a cukorral, kevés liszttel és négy evőkanál langyos tejjel kovászt készítünk. A tál közepére - amelyben a fánk készül - tesszük a kovászt, köréje a lisztet. Betakarjuk, és langyos helyre tesszük, amíg megkel. A tojássárgákat a sóval elkeverjük, és a liszthez öntjük, hozzáadjuk az olvasztott vajat valamint a maradék felforralt, kihűtött tejet. Addig verjük, amíg hólyagos nem lesz (ilyenkor már elválik a kanáltól), majd betakarva meleg helyen kelni hagyjuk. Végül lisztezett deszkára borítjuk, és ujjnyi vastagságúra nyújtjuk ki. Ezt követően letakarjuk, és hagyjuk tovább kelni, majd kiszaggatjuk, és forró olajban kisütjük (először fedő alatt, majd a megfordítás után már fedő nélkül). A fánkokról az olajat szalvéta segítségével leitatjuk, majd meghintjük vaníliás cukorral, és barackízzel kínáljuk.- cp -
Barangolás a budafoki borkatakombákban
Budafok a magyar borkereskedelem fellegvára, amely a "Szőlő és borok városa" megtisztelő címet nyerte el.A pincerendszer több ágból álló egykori borpincéjében létesült a BORKATAKOMBA étterem, mely a környék ősi foglalkozásának a borászatnak állít emléket.A vendégeket érkezéskor a házigazda köszönti néhány szóval, majd az aperitif elfogyasztását követően a ház borászának segítségével megismerkedhetnek a világhírű magyar borokat bemutató kiállítással, bormúzeummal.A különleges adottságú étterem, mely négy különálló helyiségből áll, már a bejáratában egyedülálló látványosságot kínál a belépő számára.A látogató először a legérdekesebb helyiségbe, az ún. "HORDÓTEREM"-be lép. Itt eredeti, nagy méretű hordók belsejében, gyertyafény mellett töltheti az estét.A hordókat elsősorban egyéni vendégek részére és kisebb borkóstolókhoz javasoljuk. 6 hordóban összesen 36 vendég tud helyet foglalni.Az étterem központi terme a "SZÍNHÁZTEREM", amely egyidejűleg maximum 120 vendéget tud fogadni. A terem általában a színpadra merőleges asztalelrendezéssel, magyaros terítéssel várja a vendégeket. Az 1996-os év végétől a Színház és Lovagtermekben magyaros faragású székeken foglalnak helyet a vendégek. A terem végében jól megvilágított színpad található. Itt lépnek fel a néptáncegyüttesek, akik magyar néptáncokat mutatnak be, külön a Borkatakomba számára kialakított koreográfiában.Asztalelrendezéstől függően 80-110 vendég helyezhető el a Lovagteremben. Az egész est során Radics Ferenc öttagú cigányzenekara szórakoztatja a vendégeket.A legkisebb terem a "CSÁRDATEREM", amely régi magyar fogadók hangulatát idézi a kemencéjével és a kármentőjével, valamint a hosszú asztalok mellett elhelyezkedő lócákkal. 40 vendég hangulatos, kissé elkülönítettebb elhelyezését teszi lehetővé. Citerazenekarral, szólócimbalommal kiváló magyaros hangulatot teremt.A "LOVAGTEREM" mészkőbe vájt, boltíves, középkori szférájú helyiség.A terem a többi termektől jól elkülöníthető, így egyaránt alkalmas folklóros vacsorák rendezésére, vagy kerek asztalokkal berendezve, karos gyertyatartókkal díszítve ünnepi vacsorák, állófogadások méltó helyszíne.Borban az igazságÉrdekes ember a magyar. Borral vigad, borral búsul, mert búsulni és a múltat siratni csak jó borocska és cigányzene mellett lehet. Borral köszönti a magyar az újszülött érkezését és borral is búcsúzik.De honnan is van e kötődés, amely átszövi az egész magyar életet?Már a Római Birodalom is létesített itt katonai tábort, erre utal a helyiség akkori elnevezése "PROMONTÓR" is, amely a víz fölé emelkedő hegyfok megjelenítője a latin nyelvben. Az itt letelepülteka helyi adottságokhoz igazodva évszázadokon keresztül szőlőműveléssel foglalkoztak, és az azt kiszolgáló iparágakban találtak megélhetésre.A török uralom alatt a lakosságot részben kiirtották, részben rabszolgaként elhurcolták, ezért a környék csak nem teljesen kihalttá vált.A visszatelepülés csak a XVIII. század elején kezdődött, amikor is Savoyai Jenő herceg jutalmul kapta II. Ferdinándtól az uralkodótól a ma Budafoknak, Kistéténynek (Budatétény), Nagytéténynek nevezett dél-budai településeket. Ide Würtenbergből sváb parasztokat, iparosokat, valamint a szőlőműveléshez értő földműveseket telepített, akik tutajokon érkeztek új hazájukba. Innen ered a Donau Swábe elnevezés. Ők állatokat, szerszámokat és eszközöket kaptak a hercegtől. Ez az eredete az itteni 250 éves borkultúrának. A múltszázadi régi nagy Philoxera járvány az itteni szőlőket csaknem teljesen kipusztította, azonban a sváb kereskedő szellemet nem tudta megszüntetni. Ezért a borkereskedés, mint virágzó iparág a környéken tovább élt. Indokolta ezt a hely adottsága, a homoki mészkő, amelybe kiváló klímájú, bor tárolására igen alkalmas barlangokat lehetett vájni. A kitermelt kőzetből pedig építkeztek. Például hazánk egyik büszkeségéhez, a Parlament építéséhez is felhasználták.A mai étterem helyén korábban Brückner Lipót sváb szőlősgazda (mint azt a ház homlokzatán az évszám is tanúsítja) 1902-ben épített családi villája állt, az alatta húzódó tekintélyes méretű bortároló pincével. Ő és leszármazottai országszerte híres bornagykereskedők voltak.A Budafokon található pincerendszer Európa legnagyobb összefüggő pincerendszere, kb. 23 km hosszan terül el. A pince kialakulása valamikor kőbányászattal kezdődött, majd élelmiszer és borraktárnak kezdték felhasználni. A kiváló klimatikus viszonyok miatt kezdték a mészkőhegység belsejét tovább bányászni és tudatosan borospincévé alakítani. A kibányászott követ hasznosították, ebből épült Budafok és környéke. Valamint a több ezer fahordó stabil elhelyezéséhez is ezt használták.A világ legnagyobb hordójaA borászat évszázados hagyományai mellett a modern korban is készült olyan alkotás Budafokon, mely a világon egyedülálló.A kádármesterek egyre fogyó csapata a második világháborút követően évtizedekig csak a régi hordók felújításával foglalkozhatott. Éppen ezért nagy örömöt jelentett számunkra, mikor lehetővé vált, hogy egy minden addig létezőnél nagyobb hordót készíthessenek. A feladat rendkívül bonyolult volt, az ország különböző erdeiből kellett felkutatni azokat a hatalmas tölgyfákat,amelyek alkalmasak voltak a dongák elkészítéséhez. Természetesen a hordót végleges helyszínén a HUNGAROVIN egyik pincéjében kellett összeállítani, egy ekkora hordót megmozdítani nem lehet!A helyszín kiválasztása sem volt könnyű, a pince talaját több méterrel mélyíteni kellett, hogy a hordó méltó helyre kerülhessen. Azt is figyelembe vették, hogy megfelelő rálátás is legyen, ne a többi hordó közé bezsúfolva helyezkedjen el a pince új büszkesége. A munkák 1974-ben fejeződtek be, s azóta itt látható a világ legnagyobb használatban levő fahordója! Űrtartalma több mint százezer liter, egészen pontosan 102.230, azaz ha Európa bármelyik stadionjában a nézők egy litert kapnának a hordóban lévő borból, minden szurkolónak jutna, s még a hordóban is jócskán maradna. A többi méret is tekintélyt parancsoló: hossza 6,14 méter, a két fenék átmérője 4,7 méter, a legnagyobb hasi átmérő pedig 5,8 méter.Az abroncsok súlya 4 tonna, az összsúly 18 tonna!A hordó első fenekét Szabó István népi fafaragóművész alkotása díszíti mely a szőlő és a bor életét mutatja be. A művész nagy szakértelemmel és kedvvel faragta meg ezt a látványos életképet, ezt bizonyítja az is, hogy önmagát is megörökítette, amint épp a szőlőprés munkáját ellenőrzi.A hordó karbantartása bizony napjainkban sok figyelmet igényel. Állandóan tele kell lennie, ha néhány hónapig üresen maradna, valószínűleg a dongák kiszáradnának, s többé már nem lehetne használni. Az óriáshordó környezetét is szépen alakították ki.Látogatás a Törley PezsgőgyárbanA látogatás időtartama kb. 45-60 perc.A vendégeket a gyárat alapító Törley József mellszobránál köszöntik, majd megtekinthetik a történeti kiállítást a gyár bemutatótermében.Barangolás a Francois Pincében, a hagyományos pezsgőgyártás megismertetése.A Törley Pince bejárása, a különböző technológiák bemutatása.Érdekességek a pezsgőgyártás történetéről Dom Perignontól napjainkig.A program végén pezsgőkóstoló, 4 termék összehasonlítása a "pezsgőmester" vezetésével.Legalább 10 fő vendég szükséges a program indításához.Palace Catering És Éttermi RT.Borkatakomba1222 Budapest,Nagytétényi út 64.Telefon: 226-0997, 227-0070
Kenya
A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk. Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezőgéppel történő vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni.Az első kenyai látogatás csodálatos és emlékezetes lehet, mivel az ország természeti látványosságokban gazdag, éghajlata változatos. Meglehet, ma már nem az a nagyszerű vadon, amilyen az ötvenes években volt, amikor még a rezervátumokon kívül is vadak hatalmas csordái legelésztek. Kenya egyik legfőbb gondja a magas születési arányból származó óriási népszaporulat; emberek tömegei költöznek a városokba, és a hajdan egyszerű, szerény falvak valóságos urbanizált agglomerációkká duzzadtak. A hagyományos kenyai falusi-törzsi életmód alig egy évszázad leforgása alatt kifinomultan fejlett, modern kavargássá alakult át, maga Nairobi pedig peremvidéki településből modern, nyüzsgő, vonzó világvárossá változott. A főutcáján valaha vadakat űző, trópusi sisakos vadászok ma már a régmúlt legendái közé tartoznak. Olyan írók, mint a Volt egy farmom Afrikában szerzője, Karen Blixen, közeli betekintést nyújtanak az első európai telepesek által megismert Kenya hajdani életébe. Gazdag kereskedelmi lehetőségeinél és kedvező éghajlatánál fogva Kelet-Afrika szokatlanul vonzó paradicsom volt az európaiak számára a maga fejletlenségében és bőséges természeti kincseivel. Bár az akkori időkhöz képest Kenya óriási változáson ment keresztül, huszonnyolcmilliós népességétől függetlenül még ma is hatalmas és jórészt üres ország. Tekintélyes része érintetlen vadon, tájainak végtelen változatossága a forró, trópusi partvidéktől a hűvös, magas hegyvidéki területekig terjed. (Az itteni, az Egyenlítőhöz ilyen közeli hófödte hegycsúcsokról szóló első beszámolók egyenesen hihetetlennek tűntek a múlt századi emberek szemében. ) A legtöbb afrikai országtól eltérően Kenya egyszerre kínálja látogatóinak a két legvonzóbb lehetőséget: a változatos vadvilágot és az Indiaióceán partvidékének üdülőparadicsomát. A nevezetes vadasparkokban tett kirándulás (ma már viszonylagos) megpróbáltatásai után - hiszen a legtöbb szervezett szafarinak mintegy jelszava a fényűző kényelem - úszkálhatunk és búvárkodhatunk a Mombasa közelében lévő tengeri üdülőhelyeken, amelyekhez kitűnő vasúti összeköttetés szolgál Nairobiból. Ez a kirándulás rendszerint hozzátartozik az ajánlott komplex programokhoz.A fejlődőben lévő afrikai országok közül Kenya az egyik legdinamikusabb, ahol igen nagy figyelmet fordítanak az emberek kényelmére. Kenyában a lehetséges kalandok csodálatos keveréke áll rendelkezésünkre: lenyűgözően gazdag a vadvilág, emiatt szinte teljesen más világban érezhetjük magunkat, a nélkül hogy a körülmények elszigetelnének bennünket a valóságtól. A legkorszerűbbektől a legegyszerűbbekig terjedő szállodák igazi afrikai légkört árasztanak, a kenyaiak vendégszeretete és udvariassága pedig párját ritkítja. Mosolyuk és szívélyességük nagyban hozzájárul e nagyszerű és csodálatosan szép ország részéről megnyilvánuló meleg fogadtatáshoz.
Dubai
Címszavakban1. sejkség, az Egyesült Arab Emirátusok szövetségi állama;területe: 3.750 km2lakóinak száma: 419.000 fő2. a sejkség azonos nevű fővárosa;lakóinak száma: 260.000 fő;közigazgatási, kereskedelmi és pénzügyi központ, emellett igen jelentős kőolajkitermelése és vegyipara, de hagyományos iparágak is megtalálhatók; korszerű kikötővel, nemzetközi repülőtérrel, egyetemmel rendelkezik.Az Egyesült Arab Emirátusok és Dubai mint szövetségi államAz Egyesült Arab Emirátusok (más néven az Arab Emírségek) a közel-keleti térség kis területű, ám igen meghatározó gazdaságú állama, amely az Arab-félszigeten, a Perzsa-öböl DK-i partvidékén található. Dubai az országot alkotó hét emírség közül a fővárost is képező Abu-Dhabi után a második legjelentősebb.Az Egyesült Arab Emirátusok területe túlnyomórészt (sivatagos) síkság: homoksivatagok, sós lapályok és - főleg az északkeleti országrészekben - dúsabb növényzetű, leginkább pálmák alkotta oázisok váltakoznak. Éghajlata az év egészében forró és száraz, trópusi-sivatagi; a tengerparton elhelyezkedő térségek időjárása viszont párásabb. Így - északi, északkeleti és tengerparti fekvésének köszönhetően - Dubai a legkellemesebb éghajlatú területek közé tartozik.A terület arab népességhez tartozó népcsoportjai először i. sz. 190-ben vívták ki önállóságukat és egyesültek közös emír uralkodása alatt. A 7. században kerültek iszlám befolyás alá, és ekkorra tehető a mainak megfelelő államszövetséget alkotó, azonban gyakorlatilag még erős törzsi megosztottságban élő muzulmán emirátusok kialakulása. A jelenlegi tagállamok a 11-16. századra alakultak ki.A 17. század elejétől viszont egyre erősödő nyugat-európai (előbb portugál, majd később angol) befolyás alakul ki a térségben. A 16. században portugál gyarmatosítók foglaltak el néhány kikötőt, az állandósuló török támadások miatt azonban ekkor még nem virágzik fel a kereskedelemre épülő gazdasági élet. A 18. századra kerül angol "védelem" alá a partvidék és vonzáskörzete: katonai támaszpontok létesülnek abból a célból, hogy az itt elhaladó, India irányába tartó, fontos kereskedelmi átjárónak tekintett partszakasz biztosítható legyen. Nagy-Britannia 1820 és 1892 között szerződések révén ismertette el a helyi törzsek vezetőivel a brit fennhatóságot (a külpolitika brit ellenőrzés alá került, ugyanakkor minden egyes emirátus megtarthatta saját uralkodóját - ez az igazgatási rendszer működött Szerződéses Omán néven).Jelentős gazdasági és államirányítási fordulatot jelentett a kiterjedt kőolajmezők feltárása a 20. század ötvenes éveitől kezdődően. Az emírségek közötti együttműködés szorosabbá vált, a gazdaság óriási növekedésnek indult, a brit kormány pedig 1968-ban kimondta a protektorátus felszámolását, amit 1971-re katonai erőinek teljes kivonása követett. Ekkor alakulhatott meg az önálló emirátusi államszövetség mai formája.Ma az Egyesült Arab Emirátusok tagja az ENSZ-nek, az Arab Ligának és az Arab Olajexportáló Országok Szervezetének.Minden egyes emirátus monarchia, uralkodóik alkotják a Legfelsőbb Tanácsot; az emírek maguk közül választanak szövetségi elnököt és elnökhelyettest, valamint kinevezik a 40 tagú parlamentet.Az Egyesült Arab Emirátusok egyéb adatok tükrében:területe: 83.600 km2népessége: 2.000.000 fő (növekvőben)átlagos népsűrűsége: kb. 24 fő/km2 (terülenként erősen eltérő)születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 74 évhivatalos nyelv: arab; emellett az üzleti életben használatos az angoletnikai összetétel: arab 87,1%; pakisztáni és indiai 9,1%; perzsa 1,7%; egyéb (az őshonos arab lakosság számaránya erősen lecsökken a munkavállalóként bevándorló népességgel szemben)vallási megoszlás: 95% muzulmán; 3,8% kereszténynemzeti ünnep: december 2.pénznem: 1 dirham = 100 filGDP: 16.600 US $/főjanuári középhőmérséklet: 18 °Cjúliusi középhőmérséklet: 32 °Ctávolsága Budapesttől a földgömbön mérve: 4000 kmzónaidő-különbség Budapesthez viszonyítva: +2 óra- cp -
Egyiptom
Az ókori egyiptomiak a föld első civilizált népei közé tartoztak. Az ótestamentumi Ábrahám idejében írott törvényekkel és törvényes kormányzattal rendelkeztek.Az országuk akkor is olyan szép és páratlan volt, mint ma: sivatagos, kopár dombokkal kísért, lapos és keskeny, de hihetetlenül termékeny völgy a Nílus két oldalán, valamint a Nílus-delta.A nap szinte állandóan tűz a tájra, melynek éltetője a Nílus. Mivel a folyó látszólag csodálatos módon minden évben áradt, az egyiptomiak úgy hitték, valamikor nagyon régen Ízisz istennő a Paradicsomban elvesztett férjét, Oziriszt siratja. Az ő könnyei kényszerítik a vizeket, hogy a Nílusba folyjanak.Az évente ismétlődő áradás elöntötte a partokat, bő üledéket rakott le a növények számára, majd visszahúzódott.A folyó mentén virágzó városok fejlődtek; bennük ragyogó templomok, szobrok, emlékművek, lazuritsztélék (vésett kőtáblák), arany és ezüst berakástól csillogó obeliszkek.Az egymást követő uralkodók tovább szépítették a városokat. Bőkezűségük híre terjedt.Természetes, hogy amikor az emberekben kialakult az utazási vágy, elmentek Egyiptomba megcsodálni Homérosz százkapujú városát,és Memphiszt, a Nílus-delta nyugati felén terjeszkedő ősi fővárost.A hatalmas templomok és sírok, valamint a Nílus-völgy piramisai az utóbbi 3000 évben elbűvölték és lelkesítettékaz utazókat.A mai kor turistája számára kétségtelenül szembetűnő az új és az ősi keveredése.A modern Kairó felhőkarcolói és a tévétorony tövében találjuk a régi mecseteket és aKhan el Khalili kereskedőutcáit, ahol az ügyes kézművesek őseik mesterségét űzik. Mindez az egész országban így van.Az ősi oly élesen válik el az újtól, mint a Delta a sivatagtól.A városnézés után a látogatók számos helyen pihenhetnek vagy szórakozhatnak.A Fajjúm-oázis a sportolók paradicsoma, és Kairótól gépkocsival egy délelőtt elérhető; vannak napfényes strandok, mint Marsa Matrűh halványsárga homokja; a Vörös-tenger páratlan lehetőséget nyújt búvárkodásra és mélyvízi halászatra.A szenvedélyes turistákat várja a Sínai-hegy, ahol Mózes átvette a Tízparancsolatot, az alexandriai katakombák, a Görög-Római Múzeumban kiállított finom tanagya szobrocskák, a híres strandok.A látogatók többsége talál Egyiptomban valami ízlésének megfelelőt.A régészet iránt érdeklődők számára ez a legjobb hely ókori műemlékeivel és ősi történelmével.Akit inkább a mai kép érdekel, gyönyörködhet Kairó világvárosi forgatagában, semmihez sem hasonlítható egzotikus éjszakai életében és a folklórműsorokban.A változatlan falusi életforma a Nílus mentén él tovább.Akit a technika köt le, látogassa meg az Asszuáni-gátat; a vízi sportok kedvelői pedig bőséggel találnak lehetőséget a mélyvízi halászatra, könnyű- és mélyvízi búvárkodásra és széllovaglásra.Eleven