Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Országok és népek - Magazin
A rovat további hírei
Gemenc
Európai hód Magyarországon1997 március 5-én a WWF tiszteletbeli elnöke, Fülöp herceg jelenlétében újabb öt hód kapott új otthont a gemenci erdő egyik szigorúan védett területén.Írásunk az európai hód pusztulásával és a WWF-programmal foglalkozik, amelynek keretében megkezdődött Európa legnagyobb termetű rágcsálójának Magyarországra való visszatelepítése.Csak a kanadai hóddal történhetett meg az a katasztrofális eset, amely az 1944-ben megvalósított átgondolatlan telepítését követte. A Tűzföld szegény lakosságának életfeltételeit a hódvadászatot és a prémeladást lehetővé téve próbálták javítani. Így telepítették a kanadai hódot egy olyan élőhelyre, ahol az evolúció a hód nélkül ment végbe. A tűzföldi erdőségek állományalkotója, a déli bükk* száraz, hegyvidéki termőhelyeken él, sosem látott árvizet. A hódok viszont annak rendje és módja szerint elkezdtek berendezkedni, megépítették gátjaikat, s a hegyi patakok völgyében óriási területek kerültek víz alá. A nedvességet nem tűrő bükkösök mindenhol kipusztultak, és ez nagyobb gazdasági és természeti kárt okozott, mint amennyi hasznot a hódgerezna hozott volna.A vízpartok lakójaAz észak-amerikai és az eurázsiai hód mind küllemét, mind életmódját tekintve jól elkülöníthető egymástól. Fejlett intelligenciáról tanúskodó vízépítő tudományuk ugyan közös, ám az európai hód némiképp más életformára rendezkedett be, mint fadöntéséről és gátépítéséről híres kanadai rokona. Az európai hóddal az előbbi eset nem fordulhat elő. Nemcsak azért, mert más az életformája, hanem azért sem, mert őt régi, természetes élőhelyére telepítjük vissza. Az európai folyók mentén kialakult ártéri élőhelyeken a hód otthon érezte magát, és kipusztulása óta hiányzik onnan.A mi hódunk 15-20 méternél messzebbre nemigen megy el a vízparttól, ennél távolabb nem érzi magát biztonságban. Táplálékát a vízben és a szűk parti zónában kell megtalálnia. Étrendje zömében lágy szárú vízi növényekből és a partot szegélyező fák, cserjék kérgéből, leveleiből, valamint hajtásaiból áll. Kedvence a nőszirom rizómája*, a tavi rózsa, a tündérrózsa bimbója, a nádcsíra, továbbá a fiatal nyárak és füzek hajtása, kérge.Hús, kalap, pézsmaAz írásos dokumentumok szerint az utolsó magyarországi hódot az 1850-es években figyelték meg. Későbbről nincsenek adatok, ezért kötjük a hód magyarországi kipusztulását ehhez az időszakhoz. Miért pusztult ki csaknem az egész földrészről és Magyarországról Európa legnagyobb rágcsálója? Három olyan tulajdonsága is van, amely csábító lehet a rá vadászó ember számára. Ehető a húsa, igen jó, vízálló és tetszetős a prémje, és hódpézsmát termel. Húsának fogyasztását az a hiedelem is ösztönözte, hogy:"a hód nem állat, hanem hal", ezért a nagypénteki húsevés tilalma nem érvényes rá. A hódprém a kalapgyártásban is fontos alapanyagul szolgált, a hódpézsma pedig mint általános gyógyító csodaszer volt kívánatos. A pézsmát tartalmazó két hódzacskó az ivarnyílások közelében található. A bennük tárolódó mirigyváladék átható, a fenolra emlékeztető illatú anyag, s az élőhely jellegzetes pontjainak megjelölésére, illetve ivarzáskor egymás csalogatására szolgál. Talán ebből eredt az a tévedés, hogy a férfiasságot fokozó szernek gondolták.A hód kipusztulásának fő oka tehát nem az élőhelyek nagymérvű megváltozásában, hanem a kíméletlen üldözésben és vadászatban keresendő. Ez a tény viszont lehetőségét ad a visszatelepítésre. Vissza a természetnek!A telepítést a hírmondónak megmaradt, egymástól elszigetelődött négy európai állományból: a franciaországiból, a németországiból, a norvégból (ezt már 1845-en védetté nyilvánították) és a keleti alfaj Voronyezs környékén fennmaradt népességéből kezdték meg. Az első próbálkozásokra a húszas években Svédországban került sor. A német telepítések a hatvanas években kezdődtek az akkor kétszáztíz egyedet számláló elbai állományból. Ugyanabban az időben kezdődött a munka Svájcban is. A bécsi Konrad Lorenz Intézet és a WWF* osztrák szervezetének kezdeményezésére Ausztria is csatlakozott, ennek eredményeképp a század elején százötven-kétszáz egyedre becsült európai hódállomány létszáma mára körülbelül a százszorosára gyarapodott. Finnországba amerikai hódokat is bevittek, ezek mára részben összekeveredtek az európai állománnyal. A finn hód tehát hibrid, így továbbtelepítése nemkívánatos.Kóborlók és telepesekMagyarországon a közelmúltban, de még a mostani visszatelepítési program kezdete előtt két helyen is megjelentek hódok. A Szigetközbe valószínűleg az Ausztriában telepített állomány egyes példányai jutottak el. A kiskörei tározó térségében, a Tiszafüredi Madárrezervátumban felbukkant hódok eredete ismeretlen. A Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai 1988-ban a hordódi Morotván találtak hódvárat és jellegzetes hódrágásokat. A Bajorországi Természetvédelmi Szövetség segítségével 1991-ben a Bad Kissingen-i Állatparkból hozott négy fiatal példánnyal "dúsították" az állományt. 1992-ben még kettőt hoztak, majd 1993-ban egyet. Az állatokat mesterséges hódvárakba helyezték ki. Az első telepítés után három-négy hónappal a terület fölött mintegy 10 kilométerre megtalálták az egyik példányt, varsában pusztult el. Harapásnyomok is voltak a testén, ez arra utalt, hogy esetleg elűzték a társai. Később a Bükki Nemzeti Park munkatársainak jelzése szerint a Tiszafüredi Madárrezervátumtól mintegy 15 kilométerre, az Eger patak mentén találtak a hódok tevékenységére utaló rágásnyomokat.Hivatalosan a WWF magyarországi képviseletének ötleteként merült fel először, hogy a Duna gemenci területe és a Tisza több szakasza is alkalmas élőhelye lehetne a hódoknak.Diákok - hódszemmelA telepítés a megfelelő élőhely kiválasztásával kezdődik, tehát a hód "nézőpontjából" kell felmérnünk a terepet. A múlt év elején kezdődött felmérésnek arra a kérdésre kellett választ adnia: van-e elegendő táplálék nyáron és főleg télen? Milyenek a vízterület jellemző adatai: a vízmozgás, a vízjárás, hogyan alakul a part, és megvannak-e a hód számára biztonságos élet lehetőségei? Például zavaró lehet a veszélyes ragadozók jelenléte, az emberi háborgatás, a halászat, a hód számára csapdát rejtő halászeszközök.A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bajai aktivistáiból, jórészt diákokból álló csapat Kalocsa Béla irányításával a teljes gemenci területen (180 négyzetkilométeren) elvégezte a felmérést.A kiértékelés után választásunk a vidék két zárt belső tavára, a decsi Kis- és Nagy-Holt-Dunára, e két fokozottan védett területre esett. Ott megtalálható minden, ami a hódok élete szempontjából ideálisnak vélhető. Az első állatokat a WWF osztrák szervezetén keresztül a bécsi Konrad Lorenz Intézettől kaptuk. Azért döntöttünk ezek mellett, mert az ottani hódok már megszokták a dunai körülményeket (a vízállás viszonylag rendszertelen és nagymérvű változását, a szélsőséges téli időjárást), s életmódjuk ehhez alkalmazkodott.Advent a Holt-DunánAz első hódcsaládot az osztrákok módszere szerint, közvetlenül a vízpartra épített hódházban helyeztük el. A partba vágott, 1 négyzetméter alapterületű, tetővel ellátott ház egy fából épített ketrec hatását kelti. Az ebbe helyezett hódok jól látják jövőbeni élőhelyüket, a vizet, de oda csak úgy tudnak kijutni, ha kirágják magukat. Ez számukra nem túlságosan nagy feladat. A házba bőven kerül táplálék is: alma, sárgarépa, fűz- és nyárgallyak, így a hódok a szállítási stresszből feloldódva nyugodtan és jóllakottan foglalhatják el az élőhelyet.A második család - két szülő és egy kicsi hód - telepítésekor más megoldást választottunk, hogy megörökíthessük a kirágás eseményeit. Tölgyesi György elektromérnök önzetlen segítségével sikerült olyan infra-videókamerákat beszerelnünk, amelyek majd' két napon át megörökítették a hódcsalád élettörténetének e kalandos epizódját. A felvételek tanúsága szerint a hódok először esznek, aztán dolgoznak, azaz rágják a kerítést, majd pihennek, esznek, alszanak s újra dolgoznak. Végül elhagyják ideiglenes börtönüket. A képeken jól látszik, hogy először a hím lépett ki a szabadba, majd érdekes módon a kicsi, a maga rágta nyíláson. A jól megtermett nőstény láthatóan ideges volt, két helyen is próbálkozott a rágással. Eközben a kicsi többször is visszajött, méghozzá vizesen, tehát arra is volt ideje, hogy fürödjön, és körbejárja a házat. Végül nagy nehezen az anya is kipréselte magát a hím által rágott nyíláson, és mindhárman eltűntek az új haza éjszakájában.Advent utolsó vasárnapja volt, amikor megcsörrent a szolgálati telefon. Munkatársam, Felső Barnabás, a telepítési terület őre örömmel újságolta: megtalálta az első egyértelmű jelét annak, hogy telepített hódjaink megmaradtak a területen. A grébeci Holt-Duna partján, miközben vidrák nyomait kereste, a szakadó partból előbukkanó gyökerek alatt egy 60 centiméter mély hódkotorékot fedezett fel. A frissen rágott faforgácsból álló alom még meleg volt. Nem messze onnan megtalálta azt a vörösgyűrűs somot, amely az alom anyagát adta. A gemenci Duna mentén tehát csaknem másfél évszázad után ismét megtelepedett az európai hód.Buzetzky Győzőfőtanácsos(Duna-Dráva Nemzeti Park)HódtörzsfaValamikor régen, a földtörténet harmadidőszakában a hódfélék nagyon kiterjedt, virágzó csoportként népesítették be Földünket. Az éppen szétváló őskontinensen egészen apró törpe fajok is éltek, csakúgy, mint óriás termetűek, amelyeknek maradványai Észak-Amerikában kerültek elő. Törzsfejlődési szempontból mára ez a népes csoport messze túljutott a virágkorán: a hódok családja (Castoridae) ma mindössze két fajjal és hat alfajjal képviselteti magát a Földön. A két faj az Európában is élő eurázsiai hód (Castor fiber) és az Észak-Amerikában honos kanadai hód (Castor canadensis). A különböző típusú élőhelyeket benépesítő eurázsiai hód alfajai a svéd hód, az elbai hód, a rhone-i hód, a visztulai hód- amelyet ma inkább kelet-európainak neveznek-, az uráli hód és a mongol hód.Miért van szükség hódra?A Földünket körbevevő mintegy 20 kilométer vastagságú élő "hártya", a bioszféra önszabályozó rendszer, amely a fennmaradáshoz szükséges éltető energiát a Naptól kapja. Az önszabályozás képességének legfőbb feltétele a rendszert benépesítő fajok nagy száma. Ha megpróbáljuk felderíteni, mekkora is ez a szám, zavarba jövünk. Néhány éve a tudomány"csak" 7-8 millió növény- és állatfajról beszélt, ma viszont 12 millióról esik szó, és még ez sem a végső határérték. Ha mindezek után meg akarnánk mondani, hogy az önszabályozó képesség fenntartásához hány fajra van szükség, a matematikai statisztika csapdájába esnénk. Amerikai kutatók megpróbálták, a különböző módszerek eredménye azonban akkora szóródást mutatott, hogy azok semmire sem használhatók. Azt persze könnyű belátni- amennyiben az alapfeltevést elfogadjuk -, hogy ha a fajok száma egy kritikus határérték alá csökken, az katasztrófahelyzetet idézne elő, amelyet az emberiség sem élhet túl. A természetvédelemnek nem véletlenül fő feladata, hogy minden eszközzel segítse a Földünket benépesítő fajok és természetes élőhelyeik fennmaradását. E munka része a kihalófélben levő vagy veszélyeztetett állat- és növényfajok újratelepítése is. A hód viszszatelepítése a bioszféránk önfenntartásra képes állapotának megőrzését segítő munka kicsi, de nem jelentéktelen eleme.Forrás:ÉT
Nemzeti park a Körös-Maros vidékén
Öt éve, hogy felavatták hazánk hetedik nemzeti parkját Szarvason, az Anna-liget védett parkjában. A Körös-Maros Nemzeti Park- miként elnevezése is sugallja - vizes élőhelyekben fölöttébb gazdag.A térségben az első - a dévaványai - tájvédelmi körzet 1975-ben alakult meg. Aztán majdnem húsz év telt el, mígnem 1994 májusában megalakult a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság azzal a feladattal, hogy teremtse meg a Dél-Tiszántúl leendő nemzeti parkjának föltételeit. Ezt, persze, a helyi önkormányzatok is támogatták, és a Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület szintén szorgalmazta a park létrejöttét.Holtágak, ártéri erdők, mocsarakAz új nemzeti park szinte a szomszédságból indul ki, merthogy a romániai Bihari-, Béli- és Zarándi-hegységek lábától a Tiszáig húzódó egyedi arculatú táj mozaikosan fennmaradt természeti értékeit igyekszik megvédeni. Ezek jó része ma is a vízhez kötődik: a Körösök és a Maros vízrendszerének holtágai, az azokhoz szervesen kapcsolódó ártéri erdők, a valamikori Sárrétek mocsarainak maradványai és a történetileg hozzájuk tartozó szikes gyepek. Hajdan a térséget jellemző erdősztyeppeknek és löszpusztáknak kiemelkedő természeti értéket képviselő szegletei ma már csak fokozott oltalom alatt maradhatnak fenn az utókor számára.Mozaikos szerkezetA nemzeti parknak korántsem egységes, összefüggő a területe. Mozaikos szerkezete különösen indokolttá teszi, hogy létrejöjjön- a megmaradt természetközeli élőhelyek megóvásával, ökológiai folyosórendszernek a kiépítésével- az élőhelyek láncolata. A hét törzsterület sorra a következő: a Kis-Sárrét, a dévaványai-ecsegi szikes puszták, a kígyósi puszták, a Körös ártere, a kardoskúti Fehér-tó, a csanádi puszták és löszgyepek, valamint a makó-landori erdők. Az összesen 42 635 hektárból 6411 hektár minősül fokozottan védettnek.A kis-sárréti törzsterület őrzi a hajdani mocsárvilág ma is természetes állapotban fennmaradt jellegzetességeit és ez a terület számos védett növény- s fokozottan védett állatfajnak az élőhelye. A bélmegyeri erdős puszta a sziki tölgyesek nagy kiterjedésű (700 hektáros) képviselője.A dévaványai-ecsegi szikeseken immáron több mint húsz éve folyik túzokvédelmi munka, s ott él Közép-Európa legéletképesebb túzokállománya. A ritkán lakott, külterjesen művelt térségben sok "zavarásra érzékeny" faj (ugartyúk, székicsér stb.) is előfordul.A kígyósi puszták kunhalmai, sziki és lösztársulásai a kastélypark impozáns épületével kiegészülve olyan védett egységet alkotnak, amelyek valószínűleg megalapozzák a szakmai és a laikus turizmust.A Hármas-Körös a bihari és béli hegyekből érkező mellékágaival nemzetközi fontosságú zöldfolyosó, hullámtere pedig egyúttal jó néhány védelemre szoruló fajnak az élőhelye. A régi árterületen található cserebökényi puszták gazdag madárviláguk miatt különösen fontosak.A kardoskúti Fehér-tó a térség legrégibb védett egysége. Az ős-Maros lefűződött mellékágából létrejött szikes tó a Ramsari Egyezmény* listáján is szerepel mint nemzetközi fontosságú vizes élőhely. Nem csupán a madárvonulásnak egyik híres állomása, ritka sziki fészkelőknek (gulipán, gólyatöcs, széki lile) is élettere. Mindez- az ősi vásárhelyi puszta környezetével együtt - a nemzeti park kiemelkedő értékei közé emeli.A csanádi puszták és löszgyepek az erdélyi héricsnek és a kónya zsályának utolsó hazai termőhelyei. Az elsődleges, természetes szikes pusztákon, valamint a szikesek hátasabb (már-már dombos), lösz jellegű részein él hazánk legnépesebb vetővirág-, őszi csillagvirág-állománya, valamint a tavaszi hérics legnagyobb dél-alföldi populációja. E törzsterület lakója a földikutya, a gerinctelenek közül pedig a sztyepplepke érdemel kiemelt védelmet: a Kárpát-medencében egyedül ott él!A makó-landori erdők a Maros-folyó hullámterének viszonylag kicsiny szakaszán őrzik a hajdani keményfás ligeterdők jellegzetes növény- és állatvilágát. A Maros az Alföldnek talán legfontosabb flóra- és faunakapuja, hiszen több száz kilométeren át szoros élőhelyi kapcsolatot teremt az erdélyi és a bánáti fajokkal. Jó példa erre a védett bánáti csiga életképes állománya. A folyó hullámterében a védett terület nagyságát napjainkban is folyamatosan bővítik.Annyi bizonyos: e nemzeti park területén nem egy olyan növény- és állatfaj él, amely csak ott található meg, illetőleg amelyből a hazai legfontosabb állománynak a Dél-Tiszántúl ad otthont.Példa a földbentermő hereA "szomszéd" - a Kiskunsági Nemzeti Park - húsz éve bizonyítja, hogy szétszórt, nem egy tömbben elhelyezkedő területeknek a védelme szintén sikeres lehet. Kétségtelen, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park viszonylag kis kiterjedésű, önmagukban sem egységes törzsterületei nehezítik az élőhelyek hatékony megóvását. S ne feledjük: a Békés-csanádi löszhát országunk egyik legjobb talajadottságú vidéke. Mintegy 80 százalékán szántóföldi gazdálkodás folyik, hol intenzívebb, hol kevésbé intenzív technológiával. Éppen ez a kiváló talajadottság az egyik magyarázata annak, hogy a természeti értékek csak jórészt foltokban, elszigetelve maradtak fenn.Egyedi sajátosság az is, hogy a védendő növényfajokat meghatározó rendeletek indokolatlanul hátrányosan érintik a szikesek és löszgyepek fajait. Az adott társulásokban igen kevés fajt soroltak be a védett, főként a fokozottan védett növények közé, holott néhányuk jóval ritkább más, ám náluk mégis jobban előtérbe helyezett fajoknál. Például a földbentermő here (Trifolium subterraneum) mindössze 2000 forintos eszmei értékkel szerepel a védett növények listáján, jóllehet egyetlen hazai termőhelyét a közelmúltban találták meg újra Hódmezővásárhely határában!A perifériára szorulvaAz új nemzeti park már felavatásakor némi hátránnyal indult más honi nemzeti parkjainkkal szemben. A térség peremhelyzete igencsak nyomot hagyott a természetvédelmi létesítményeken, beruházásokon: az igazán korszerű és szép környezetű központi épület és a dévaványai bemutatóközpont kivételével hiányoznak azok az ingatlanok, amelyek a kezelési munkákhoz, az értékek színvonalas bemutatásához kellenének.A területek kutatottsága, feltártsága is foghíjas: a megelőző kutatások csupán egy-egy részterületen (például a madarak megfigyelésében) szolgáltattak kellő adatokat. A részletes állapotfelmérés csak 1992-ben- a Kiskunsági Nemzeti Park szervezésében - indult meg, majd a munkát az új természetvédelmi igazgatóság folytatta. A további kutatások temérdek új és értékes adatot hoztak felszínre, de a térség természeti értékeinek számbavétele elmarad az országos átlagtól.Jelenleg a nemzeti park területének 40 százaléka (!) tartozik természetvédelmi vagyonkezelésbe (állami tulajdonba), és ez több olyan lehetőséget hordoz magában, amelyről a természetvédő régebben legföljebb csak álmodhatott. Például 1996-ban 100 hektár szántóföldet "visszagyepesítettek". A térséget általában jellemzi, hogy a természetközeli élőhelyekhez viszonyítva nagy a szántóföldek aránya, s ez magát a védett területeket is kedvezőtlenül érinti a nagymértékű vegyszerezés és műtrágyahasználat miatt. Ezért kell mielőbb megvalósítani az átfogó élőhely-rekonstrukciót (például fajokban gazdag ártéri erdőket telepíteni, a szántókat füves területekké alakítani vagy a célja tévesztett vízrendezéseket és meliorációs beavatkozásokat megszüntetni).Bíró IstvánForrás:ÉT
A fertőrákosi kőfejtő
A népszerű kirándulóhely, a fertőrákosi kőfejtő életében mostanában újabb szakasz kezdődik: teljes tájrekonstrukció várható, azaz a színház felújítását összekötik a természeti értékek fokozottabb védelmével.Fertőrákos a Fertő tó nyugati partján, a magyar-osztrák határ közvetlen közelében található. Neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik a község északi területén emelkedő domb kőbányájával. A fehér, nagy szilárdságú, jól faragható lajtamészkövet a római uralom idején kezdték el bányászni. (Maga a "lajta" megjelölés a Fertő-parti Lajta-hegység nevéből ered.) A környező településeken- elsősorban Sopronban és Bécsben - védőfalak, templomok, középületek és lakóházak épültek a Fertőrákosról és a szomszédos, burgenlandi Szentmargitbányáról (St. Margarethen) származó mészkőből.A kőbányászat Fertőrákoson 1948-ban megszűnt. A különleges bányaműveléssel létrejött oszlopcsarnokos barlangrendszert ettől kezdve idegenforgalmi célokra alakították át és használták fel. Kezdetben a szabadtéri színpad, 1970-től pedig a kiépített Barlangszínház kínált a nyári hónapokra kulturális, főként zenei programokat. Turisztikai értékét az is fokozza, hogy a dombtetőről kitűnő a rálátás a Fertő tóra, és hogy Ausztria is közel van. Az emlékezetes 1991. évi "nagy NDK-s áttörés" óta Fertőrákosnál gyalogosan és kerékpárral, valamint hajón is át lehet jutni Ausztriába.Cápafogak és sakktáblalepkeA kőfejtő anyagát adó lajtamészkő keletkezése mintegy 10-12 millió évre vezethető vissza, amikor is a környéket a Pannon-beltenger borította. Ennek sekély, meleg vizében éltek azok a mészvázas vörösmoszatok (Lithothamnium nemzetség), amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. Ebbe a mésziszapba rakódott bele sokféle állat teteme és növény maradványa. Ezek együttese alkotja az ősi kristályos rétegekre rakódó lajtamészkövet. A leggyakoribb, vezérkövület-alkotók a mohaállatok, a vastag héjú osztrigák, a fésűkagylók, a tüskésbőrűek, a csigák és a halak körébe tartoznak. Különlegességként említhetjük a lajtamészkőben előforduló cápafogakat.A bánya hatalmas termeinek falán és a 15-25 méteres oszlopain, azaz a hajdanvolt tenger lerakódásaiban jól megfigyelhetők a megkövesült állat- és növénymaradványok. Bizonyos helyeken a mészkő magába zárta a környéken az idő tájt működő vulkánok hamuját is. Erről tanúskodnak a világosabb mészkőtől elütő, sötét színű, néhány centiméter vastagságú tufarétegek.A kőfejtőnek mintegy 5 hektáros felszínén kevés a fa és a cserje. A sziklafüves és száraz kaszálórét számos védett és ritka virágos növényfajt őriz. Hazánkban csak ott fordul elő például a sziklai benge nevű cserje. A leánykökörcsin és a tavaszi hérics, az agárkosbor és a bíboros kosbor, valamint a nagy pacsirtafű virágpompájában májusban gyönyörködhetnek a látogatók.Júniusban a kaszálóréten árvalányhajtól selymes gyepben virít a borzas- és az árlevelű len, a szibériai harangvirág, a sárga virágú ökörszem és sok más szárazságtűrő virágos növényfaj. A kopár, sziklás oldalak nyári különlegessége a naprózsa.A fertőrákosi kőfejtő szép számú állatfajnak is otthont ad. A réten gyakori a sakktáblalepke, az imádkozó sáska, a fürge és a zöld gyík. A dróthálóval védett barlangfelszín oltalmában négy denevérfaj él együtt a nappal oly hangos sarlósfecskecsapattal, éjszakai ragadozója a macskabagoly.A tengeri eredetű lajtamészkövet a Fertő-parti dombvonulaton többnyire lazább szerkezetű, durva kavicsréteg fedi. Ezt csaknem teljes egészében agyagbemosódásos barna erdőtalaj borítja, s rajta igen változatos növénytársulások alakultak ki. A közeli Szárhalmi-erdő, a maga tölgyeseivel és sztyeprétjeivel, kiemelkedő fajgazdagságú védett területe; azt egy kiépített tanösvény kapcsolja össze- ez év májusától - a fertőrákosi kőfejtővel.A mészkő őslényeinek, valamint a felszín sajátos növény- és állatvilágának tudományos feltárása és védelmének igénye a századforduló óta együtt jelenik meg. Varga Lajos soproni honvéd-főreáliskolai tanár 1931-ben "...a védelem szükségességét és megkésettségét" fejtette ki a Magyar Természettudományi Társulathoz küldött dolgozatában. Húsz évvel később a Műemlékek Országos Központja nyilvánította védetté a fertőrákosi kőfejtőt. A védelem, sajnos, nem említette a növény- és állatritkaságokat, pedig akkor még előfordult ott néhány molyhos tölgy árnyékában papucskosbor, a száraz kaszálóréten pedig rákosréti vipera is.Kémiai eljárás helyettHosszadalmas "bizottságosdi" után az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1977-ben létrehozta a Fertő tó Tájvédelmi Körzetet. A körülkerített kőfejtőt ennek részeként sorolták a szigorúan védett kategóriába. Mindezzel sem sikerült azonban megakadályozni a természetrombolást a különféle színházi "fejlesztések" (például világítás, fűtés szerelése) során. Szerencsére a természetvédelmi felügyelő erélyes föllépésének köszönhetően elmaradt a felszínnek kémiai eljárással tervezett megerősítése.Jelenleg a rendezetlen körülmények és a szakvezetés hiánya miatt valamennyi növény- és állatfajt veszélyeztetettnek mondhatjuk. Bemutatásuk az őslénytani leletekkel együtt hiányzik. Napjainkban azonban remény van arra, hogy a színházi igények, valamint a természeti értékek védelme együtt valósuljanak meg. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium- egy novemberi döntés alapján - a környezetvédelmi alapból 100 millió forintos támogatást adott a Tájrendezés a Fertőrákosi Kőfejtő területén címmel készített pályázatra. Remélhetjük tehát, hogy a tájrendezés a földtani, az őslénytani, a növény- és állattani, valamint a művelődéstörténeti értékek megóvását és az idegenforgalom céljait együtt képes majd szolgálni.Kép és szöveg: Andrássy PéterForrás:ÉT 
Az egyik utolsó ősvadon
A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggő, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi ősrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdőgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.A kanadai Sziklás-hegység legmagasabb csúcsa a 3954 méter magas Mount Robson, de a hegység gerincét és egyúttal a földrész vízválasztóját alkotó fő vonulat csúcsai mind jócskán 3000 méter fölé emelkednek. Az egész földrészen keresztülhúzódó hegységrendszer földtanilag változatos, vulkáni eredetű, metamorf és üledékes kőzetekből (homokkő, mészkő, dolomit) épül fel. Mészkővonulatai páratlanul gazdag fosszília-lelőhelyeket rejtenek magukban. A prekambriumi* és kréta időszaki kőzeteit- miközben még ma is emelkedik az egész hegység - a jégkorszakok gleccserei, a szél és a folyók formálták, alakították.A Folyók anyjaA jégmezők a jégkorszak maradványai. Közülük a legnagyobb a Columbia a maga 325 négyzetkilométeres területével. Gyakran illetik a Folyók Anyja névvel: 100 méter vastag jege jó néhány gleccsert éltet, azok pedig három nagy folyót. A Columbia keleti nyúlványainak, az Athabasca-glecscsernek a század eleji és a mai vége között már körülbelül 1 kilométer a távolság! A gleccserekből táplálkozó vízfolyások látványos formagazdagságot hoztak létre. A sziklaletöréseken zuhatagok (a legnagyobb a 380 méter magas Takakkaw-vízesés), a puhább kőzetekben önálló, zárt világot alkotó szurdokvölgyek, a lapályokon hordalékzátonyok színesítik a tájat.A hegység keleti oldalának éghajlata félsivatagi szárazságú, bizonyos részein a csapadék az évi 350 millimétert sem éri el, s ennek is jó része télen, hó formájában hull le. Ilyenkor aztán mínusz 30 Celsius-fok alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála. A vízhiányt nyáron 30 Celsius-fokos csúcshőmérséklet tetézi.A szárazság a hegység egész arculatát meghatározza. A meredek lejtőkön és sziklákon növényzet nem képes megtelepedni: a hegyek felső fele-harmada helyenként hófödte, néha csillogó, néha azonban komorfekete meztelen szikla. (Az évente odalátogató 3 millió turista java része is csak a sziklás vonulatok, gleccserek, vízesések, kanyonok és tengerszemek látványáért utazik oda.)Botanikus szemmelA növényzeti övek közül a legalsót - a mélyebb völgyek alját - a füves rétek, lápok és lombelegyes fenyvesek jellemzik. Ez az a régió, amely a legtöbb növényevő állatot és ragadozót képes eltartani. És ugyancsak ez az, amely a legnagyobb emberi forgalmat kénytelen elviselni.Az előbbi öv fölött a mindössze három-négy fenyőfaj (Engelmann-luc, csavarttűjű fenyő, duglászfenyő) által uralt egyhangú, száraz, végeláthatatlan erdőövezet húzódik. Felső, fafajösszetételében megváltozó, kiritkuló részével ez már átmegy az alpi régió havasi gyepeibe. Az erdőhatár ott- Csehországgal majdnem azonos földrajzi szélességen - még 2000 méter körül van. A havasi rétek, mint mindenütt, a kanadai Sziklás-hegységben is üde zöldek, tarkabarka virággazdagságot tárva a kitartó hegymászók elé. (A magunkfajta bakancsos turista számára szomorú meglepetés, hogy a természeti szépségeknek ilyen eldorádójában- a műutaktól és felvonóktól távol - bizony csak elvétve találkozni gyalogosokkal.) Még följebb haladva aztán már csak letörpült cserjékkel (fűz- és nyírfajokkal), valamint termetükhöz képest nagy virágú, molyhos párnanövényekkel (főként szegfűfélékkel) találkozhatunk, majd a hó és a jég veszi át az uralmat. Bárhol járjunk is, egy sereg hazulról is ismerős növényre vagy azok közeli rokonaira ismerhetünk rá: hízóka, kakastaréj, liliomok, körtikék, páfrányok, korpafüvek láthatók mindenütt.Viselkedési szabályokA Jasper Nemzeti Park területére belépve legelésző vastagszarvú juhokat, a hazai muflonokhoz hasonló, de annál nagyobb testű és trófeájú állatokat pillanthatunk meg- közvetlenül az út mellett! A vadállatoknak ezt a szelídségét meg kell szoknunk, az évszázados zavartalanság- úgy tűnik - kiölte belőlük a félelmet. Bármelyik városban találkozhatunk békésen legelésző vapitivel*, a csíkos bundájú mókusok pedig a lábunkra is felmásznak. Az alpesi régió csillogó kék tollú szajkóit a kezünkből is etethetjük. Akkor sincs szükségünk nagy erejű távcsövekre, hosszú és óvatos cserkészésre, ha a lapályokon jávorszarvast, hódot, fekete medvét, fönn a hegyekben mormotát akarunk látni. A ragadozók és a havasok védelmében élő fehér hegyi kecskék megpillantásához már jókora szerencsére is szükség van. Azért mindig óvatosnak kell lennünk, hiszen a szürke medvék, a félelmetes hírű grizzlyk birodalmában vagyunk! Nemcsak tőlük, hanem minden nagy testű- főképp a párzási időszak felhevült állapotában lévő - állattól érdemes távolságot tartanunk! Észak-Amerika legnagyobb állatának, a bölénynek egyik utolsó, néhányszor tíz egyedet számláló populációját pedig a Banff Nemzeti Parknak egyik kicsi, elkerített szeglete rejti. A vadonban való viselkedés alapszabályairól mindenütt táblák és prospektusok tájékoztatnak. Ennek ellenére évente jó néhány baleset fordul elő, kivált az első pillantásra békésnek tetsző wapitik "jóvoltából". A növényevők szelídségének egyébként a sokkal kevésbé bizalmas nagyragadozók (farkasok, pumák, hiúzok) látják kárát: táplálékuk egy részét veszítik el az ember közelségébe húzódó előbbi állatokkal.A terület madárvilága - az elég nagy fajszám ellenére- meglehetősen szegényes. Az alacsonyabban fekvő völgyek tavaihoz és lápjaihoz kötődik a kanadai lúd, a halászsas és többféle réce, s az Egyesült Államok címerállatát, a fehérfejű rétisast is ott érdemes keresnünk. A nagy területű, száraz fenyvesekből szinte teljesen hiányoznak a madarak. Első szálláshelyünk madáritatójánál a délutáni fényben egy felrebbenő kolibrit, a trópusoknak nyáron oda, északra felhúzódó "repülő drágakövét" pillantottuk meg. A hegyek hangulatához, persze, sokkal jobban illik a sziklarengetegekben fészkelő, ott is elég ritka szirti sas és vándorsólyom röptének a látványa.Törékeny egyensúlyA Jasper Nemzeti Parkot 1907-ben alapították, a másik, az Athabasca völgyén keresztül vezető északi vasút építésekor. A vonal 1911-ben készült el, s ezzel megkezdődött a Sziklás-hegység benépesülése. Sok állandó lakosa azért ma sincsen a nemzeti parkoknak. Betelepülésüket- a munkahiányon kívül - a természetvédelmi hatóságok is igyekeznek akadályozni. Az idegenforgalom télen-nyáron igen nagy. A 3 millió látogató java része saját kocsin, és csupán néhány napra érkezik. Ez a kis területre összpontosuló hatalmas gépjárműforgalom okozza a természetvédelem egyik legnagyobb gondját. A másik, ezzel is összefüggő nagy feladat az, hogy az ott természetesnek, mindennaposnak számító erdőtüzeket megfékezzék. Megfékezzék, lokalizálják, de ne szüntessék meg teljesen! Az ősvadon törékeny egyensúlyához ugyanis a pusztító és megújító erdőtűz szintén hozzátartozik...Tímár Gábor és Szmorad Ferenc
Brennbergbánya
Szép hazánkat járvaFÉL LÁBBAL "NYUGATON"A soproni csücsökbe, Brennbergbányára és környékére minden évszakban érdemesellátogatni. Az "Égett hegy" háborítatlan erdeiben szebbnél szebb növény- és állat-ritkaságok között sétálhatunk - határőr nélkül.A tizenévesek nem tudhatják, a náluk idősebbek pedig lassan elfelejtik, hogy "Szép hazánkat járva" milyen különös akadályba ütköztünk évtizedeken át. A nyugati irányba utazót már az országhatártól 100-150 kilométerre civilbe öltözött határőrök igazoltatták. Főként a fiatalabbak személyi igazolványát kérték el, és "érdeklődtek" az úticéljaikról. Például a közigazgatásilag Sopronhoz tartozó Brennbergbányára- a többi nyugati határközeli településhez hasonlóan - csak azok utazhattak, akik ott laktak, illetőleg akiknek volt határsávbelépési engedélyük. Napjainkban az, aki meg tudja fizetni a közlekedés árát, szép hazánk bármely táját fölkeresheti.In silvis SoproniensisBrennbergbányára Sopronból vagy Ágfalváról erdei turistautakon gyalogosan vagy a hegyek között kiépített műúton gépkocsin, kerékpárral, valamint helyi járatú autóbusszal juthat el az ember. Az út hossza 12 kilométer, emelkedése a várostól számítva csaknem 200 méter.A falu történetében négy évszám jelez kiemelkedő történést. Az első 1753, amikor fölfedezték az erdőségekben rejtőzködő, jó minőségű szenet. A szájhagyomány szerint Rimbacher Pál birkapásztor figyelt fel- tűzrakása következményeként - a "nagy fekete, izzó kődarabokra". Jelentése nyomán a soproni polgármester bizottsággal vizsgáltatta meg a jelenséget. Hat év múlva- 1759-ben - az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen nyitották meg Magyarország első szénbányáját. Ennek hírére zömében osztrák és német nemzetiségű családok telepedtek le a szép völgyben, és kötöttek munkaszerződést a szénvagyon tulajdonosaival. A bányát kiszolgáló épületek mellett hamarosan felépültek a szegényes bányászlakások is. Az anyakönyvekben eddig "a soproni erdőben" (in silvis Soproniensis) megjelöléssel szereplő területet a németül beszélő bányászok nevezték "égett hegy"-nek (Brennender Berg). A település neve 1793-ban lett hivatalosan Brennbergbánya.Hol vannak már a bányászok?A negyedik évszámhoz, a "gazdaságpolitikai döntésként megszületett" bányabezárás kapcsolódik. Az utolsó harminc bányamunkás 1953 januárjában költözött el. Ők a megelőző év őszétől a leszerelést végezték. Aztán 1956 novemberében öt napon át ismét folyt a termelés, de aztán"végleges" döntés született. Becher Nándor érzelemgazdag helytörténeti könyvében az alábbiakat írja a megszüntetés hatásairól:"Sajnos, 1959 decemberében véglegesen és örökre leállítják a brennbergi bányát. Amit kétszáz év alatt az itt dolgozók építettek, azt 1952-ben és 1959-ben lelkiismeret-furdalás nélkül szétrombolták. Így szűnt meg egy kétszázéves bányakultúra. Az élet szűnt meg Brennbergbányán, a sportkör, a híres dalárda, a 35 tagú bányász fúvószenekarral együtt. Egyik család a másik után költözött el. Igaz, nyugdíjazásuk után egyesek visszatértek az elcsendesedett településre, ahol most nagyon sok fejlesztenivalólenne..."Az erdőkkel borított, 350-500 méteres magasságú hegyek közötti völgyben húzódó Brennbergbányán egyre kevesebb épület emlékeztet a bányászatra. Eltűntek vagy romként láthatók a szállítópályák, a szénosztályozó, a brikettgyár és az erőmű építményei. Megmaradt és lakott viszont sok bányászház, ám ezek többségébe ma sincs bevezetve a víz. A település központja az iskola, egy vegyesbolt és a posta között emelkedő Bányásztemplom. Ezt a régi kis kápolna helyett építették 1928-1930 között. A katolikus templom mennyezetének belső részében az ívben futó fagerendák a bányavágatokat biztosító ácsolatokat idézik. A szentély falfestménye Woschinszky Kázmér munkája. A mellékoltár felett a második világháború idején itt menedékre találó lengyel hadifoglyok ajándékaként egy Czestochowai Fekete Madonna-kép látható.A templommal szemközti domboldalon a szép harangtorony közelében Szent Borbála szobra áll. Említést érdemel a remélhetőleg hamarosan újra megnyíló Bányász Emlékmúzeum. Ezt egy 1835-ben épített gépházban alakították ki. A sokáig elzárt település, sajnos, saját erőből képtelen kievickélni a szegénységből, felülkerekedni a gazdátlanságon. A romos épületeket, a rossz utakat és az elhanyagoltságot a sok fa sem képes teljesen eltakarni. Kár, hogy a rossz idők emlékeként nem őrizték meg az erdőket átszövő "műszaki határ" néhány méterét.Országunk legsavanyúbb talajaBrennbergbánya kiemelkedő értéke - a bányászmúlttal együtt - maga a természeti környezete. Ez 1977 óta a Soproni-hegységet magában foglaló Soproni Tájvédelmi Körzet része. A hegyek kristályos őskőzetét (ez főként gneisz és leukofillit) a brennbergi medencében alpesi eredetű kavicshordalék töltötte fel. A savanyú kémhatású alapkőzeten az ország legsavanyúbb talaja alakult ki. A csapadékmennyiség a település környékén évi 800 milliméter körül van, az évi középhőmérséklet pedig 8,6-9 Celsius-fok. Brennbergbánya és közvetlen környéke hazánk legkiegyenlítettebb éghajlatú területe. A talaj és az éghajlati körülmények a közép-európai elegyes lomberdők kialakulásának kedveznek. Az eredeti növényzet zömében hegyvidéki, részben atlanti-mediterrán, részben alpin-kárpáti. Sok a Keleti-Alpokból ide leereszkedő faj, s ezek miatt az egész tájat a kelet-alpesi flóra- és faunabirodalomhoz sorolják. A négy évtizedes határövezeti elzártság a fajgazdagság szempontjából kedvező volt, de az utóbbi években kedvezőtlen hatások is érvényesülnek.Itt a lombos erdők természetes állományalkotó fajai: a bükk, a gyertyán, a kocsánytalan tölgy és a mézgás éger. Elegyfajok: a hegyi-, a korai és a mezei juhar, a kislevelű hárs, a bibircses nyír és a hegyi szil. A tűlevelűek telepítése a múlt század hatvanas éveiben kezdődött, s arányuk ma körülbelül 55 százalék. Főként erdei és lucfenyőt ültettek. Némelyek szerint mindkettő őshonos lehet e vidéken. A kúpos koronájú luc hatalmas példányai a Sopron környéki erdők jelképei. Gyakori még a vörös- és a jegenyefenyő. A brennbergiek az erdők sokféle gombáját árulják a soproni piacokon, kivált az azt megfizetni tudó osztrákoknak.Fenyves cinegeA savanyú talajú erdők atlanti-mediterrán növényfajai közül a rózsaszín virágú csarabot, a fekete áfonyát, a szedreket, a védett cikláment és a szelíd gesztenyét el sem kerülhetjük. A hegyi, illetőleg alpesi-kárpáti fajok sem ritkák. Kiemelhetjük a kapcsos kaporfüvet, a struccharasztot, a farkasboroszlánt, a fehér zászpát, az enyves aszatot és a hazánkban csak itt előforduló havasi palástfüvet. Az utak mentén gyakori telekivirág magjait Erdélyből hozták ide.A hazai állatvilág ritkaságai az erdők védett kincsei: alpesi lepkefajok, alpesi cincér, hegyi szitakötő, pagodacsiga, alpesi gőte. Igen gazdag a madárvilág: keresztcsőrű császármadár, fekete harkály, fekete gólya, vízirigó, fenyves-, barát-, búbos- és kormoscinege él itt. Ez utóbbi csak a Soproni- és a Kőszegi-hegységben fészkel.A szép tájban, az erdők, a hegyi rétek és patakok élővilágában való gyönyörködést Brennbergbánya körül jól kiépített utak segítik. A közelben emelt Kövesháti-kilátóról (462 méter) tiszta időben remek körpanorámát élvezhetünk. Láthatjuk a Lajta-hegység szelíd vonulatát, a Hohe Wandot, valamint a kétezreseket: a Raxot és a Schneeberget is.Andrássy PéterForrás:ÉT
Skót dudás
E múlt századi akvarellen Angus Munro, a 93-as skót felföldi egység dudása látható a kedvesével. A vízfestmény 1829-ben, az Edinburgh-ben megrendezett felföldi játékok alkalmával készült, amelyen többek közt Mendelssohn is részt vett. Munro Nyugat-Indiában harcolt a brit birodalmi hadseregben.A manapság már csak kulturális rendezvények alkalmával hallható dudák eredetileg harci hangszerek voltak, s az ellenség megfélemlítését szolgálták. A dudás a jellegzetes rakott ruhadarabot, a kiltet viseli, amelyet az angolok neveztek el skirtnek, azaz szoknyának. A kilt skót kockás szövetanyagból, a tartanból készült. Az eredetileg vérrokonságon alapuló nemzetségek, a klánok azonos nevet viselő tagjai megkülönböztetésül kezdtek egyforma színösszeállítású és mintázatú ruházatot hordani. Az 1745-ös cullodeni skót csatavesztés után hivatalosan megszüntették a klánokat, s eltiltották őket attól, hogy saját tartanjukat viseljék. A későbbiekben az egyes nemzetségi tagok a saját minta alapján választott sapkáról és nyakkendőről könnyen felismerték egymást. Idővel a birodalmi hadseregben ismét tartanokba öltöztek a skót egységek.A hagyományos nemzeti öltözék kiegészítői közt szerepel a vastag térdharisnya, valamint a sporan, a bőrből, szőrből vagy nemezből varrt táska, amelyet a férfiak az övükre akasztva viseltek erszény helyett. A duda alsó szárán látható bogáncs a skótok nemzeti címere. A növény az angolellenes harcok idején vereségtől mentette meg a skótokat. Egy ízben éjszakai bekerítés közben egy angol katona mezítláb belelépett egy bogáncsba, hangosan felkiáltott, s a jajszóra felébredő skótok elkerülték a vereséget.Porkoláb GáborForrás:ÉT
A Morva-karszt
Budapesttől légvonalban mintegy 300 kilométerre, Brnótól északra alig néhány kilométernyire terül el az a ma már klasszikus-nak számító karsztvidék, amelynek tanulmányozása lényegbevágóan hozzájárult az európai barlangtani kutatásoknak és a karszt geomorfológiájának megértéséhez. Ez idő szerint Csehország legnagyobb barlangrendszere ez: feltárt hoszsza máris több mint 22 kilométer, a rétegek vastagsága helyenként pedig eléri az 1000 métert.A mészkő, amely a Morva-karsztot alkotja, erősen cseppkövesedett állapotban van, de a területen szinte minden karsztos forma és alakzat látható- teljes pompájában. Vad kanyonok, víznyelők torkai, nyitott töbrök és szakadékok váltakoznak ott kifolyásokkal, barlangrendszerekkel, sziklabarázdás mészkőmezőkkel, zsákvölgyekkel. A föld mélyében búvópatakok futnak, veszedelmes szifonokkal, vízesésekkel tarkítva. A legnagyobb és legismertebb közöttük a Punkva (e szó maga is azt jelenti = búvópatak), amely a Macocha-szakadékon (macocha = mostohaanya) folyik keresztül. A név onnan ered, hogy- a monda szerint - egy mostohaanya, megunván birkát őrző kicsiny mostohaleányát, a szakadékba lökte, hogy megszabaduljon tőle.Barlangi oroszlánok otthonaA barlangok üledékes kőzeteiben a ma már kipusztult negyedidőszaki állatvilág- mamut, gyapjas orrszarvú, barlangi medve, barlangi oroszlán stb. - gazdag maradványai találhatók. Megtalálták az ősember nyomait is: csontvázát, tűzhelyét, különféle kő- és csontszerszámait, művészi alkotásait. A legrégebbi leletek kora mintegy százezer évre tehető.Ma már négy barlangcsoport van nyitva a látogatók számára. E négy közül mindegyik más szempontból érdekes és másképpen sajátos. A látogató csak mindegyik meg- szemlélése után alkothat magának átfogó képet a Morva-karszt szépségeiről. Ezek a barlangrendszerek azonban nemcsak látványosak, hanem fölöttébb hasznosak: Brnónak az ivóvízet is szolgáltatják.Absolon nyomábanPunkva és Macocha- ezt a két nevet az egész világon ismerik. A cseppkőbarlang és a Punkva-patak neve öszszefonódott a cseh Absolon profeszszornak a nevével. Dr. Karl Absolon 1910 és 1933 között végzett feltáró kutatásokat. (Rajta kívül dr. J. Wankel nevét fontos még megemlítenem; ő 1852-től kutatott itt rendszeresen, és főképp régészettel és barlangtannal foglalkozott.) Az előbbi kutató- mellszobra - ma a Punkva-barlang bejáratát tartja szemmel. Absolonnak sikerült- bonyolult műszaki rendszer bevezetésével - feltárnia és a nyilvánosság számára megnyitnia a barlangot. A cseppkőlabirintust a föld alatti kis Punkva víznyelő barlangjai alkotják, alakítják. A folyócska forrásvizei a völgyben fekvő Sloup és Holsvtejn városkák térségébe vezetnek.Az egy szakasz után kétfelé szakadó barlang fő ágai párhuzamosan folytatódnak, s a Macocha-, azaz Mostoha-szakadékba torkollanak. Az északi ág- a Punkva-barlang száraz része - néhány nagyon gazdagon díszített színes cseppkővel tarkított dómból (nagy tömegű, leginkább kúp alakú kőképződményből) áll. A déli ágban, az úgynevezett vízi úton folyik a Punkva. (Ettől 30-40 méter mélységben további barlangfolyosókat fedeztek föl, de ezek tartósan vízzel vannak teli.) A Macocha mögötti barlangrészben áll az úgynevezett Mesebeli dóm a különleges, hosszú cseppkőképződményeivel.Bambuszligetek közöttA Katerina-, azaz Katalin-barlang a Száraz-szakadék első völgylejtőjéből nyílik a maga 8 méter magas bejáratával. Ez tulajdonképpen a Punkva víznyelőbarlangja, amely a földtörténeti múltban a Macocha-szakadékból eddig ismeretlen folyosókon délnyugati irányban folydogált, és a Katalin-barlangon keresztül a Száraz-szakadékba ömlött. A barlang két, egymással összekapcsolódott, hatalmas cseppkődómból és az azokhoz tartozó folyosókból áll. Absolon professzor ezekből próbált eljutni a Macocha-szakadék felé vezető föltételezett barlangokba.A bejárathoz közeli rész a kőkorszakbeli ember lakhelyéül szolgált. Csontmaradványaira a barlang földjében, jégkorszakbeli állatok, köztük a barlangi medve csontjai között bukkantak rá. A barlangot már 1910-ben megnyitották a látogatók számára. Ma nem csupán a gyönyörű cseppkőképződmények töltik el csodálattal a látogatót, hanem a föld alatti barlangüregek felső boltozatának nagyméretű beszakadásai következtében kialakult számos dóm is. A legnagyobb dóm alapterülete: 95x44 méternyi, magassága 20 méter. Ebben a teremben időnként- mivel kitűnő az akusztikája - hangversenyeket tartanak. A barlang érdekes és különleges cseppköve a Carodejnice, a botjára támaszkodó Boszorkány. Tőle nem messze, még a bejárat/kijárat előtt található a pálca és oszlop alakú cseppkőcsapokbólnőtt Bambusznád-liget.A BalcarkaA Macocha-szakadéktól nem messze lévő Ostrov községtől délre, a Morva-karszt keleti mészköves felépítésű területének peremén, a festőien szép Suchy zleb, azaz Száraz-árok nevű sziklaszakadéknak a központjában tátong a Balcarka-barlangba vezető 5 méter magas bejárat. A barlang valójában két szinten fekvő, magas cseppkődómokkal összekötött bonyolult rendszer. A Lopac- és a Karzst-patakok vizeinek oldó munkája következtében jött létre, s ennek töbörjei ma a barlangtól északra és délre találhatók.A barlang elülső szakaszát emberemlékezet óta ismerik. Számos figyelemre méltó őskori tűzhelynek és a régebbi kőkorszakból származó különféle kőeszközöknek, valamint jégkorszakbeli állatok csontmaradványainak a lelőhelye. Ezt a részt az imént említett Ostrov község lakói fedezték fel és tárták fel fokozatosan, 1923-tól kezdve.A barlang bizonyos részeit 1936-ban egyesítették és a nagyközönség számára is megnyitották. A Balcarka viszonylag kis területén pazar, sokszínű cseppkőképződmények láthatók. E díszítmények, a kifejlett felszíni mészkőalakulatok, a jellegzetes melegkedvelő növényfajok, a gazdag régészeti és paleontológiai leletek, valamint a festőien szép vidék a Balcarka övezetét a Morva-karszt legjellegzetesebb területévé varázsolják.Neander-völgyi laktaA Sloup és a Sosuvka rendszere a legrégebben felnyitott közép-európai barlangok közé tartozik. Terjedelmes folyosóikat és dómjaikat sok monda övezi. Húsz méter széles közös bejáratuk a Morva-karszt mészkőrengetegének északi peremén, a Sloupsky, potok, azaz Pilléres-patak töbörjeinek közelében, a bal oldali völgylejtő egyik behorpadásából nyílik.E barlangok a 100 méter mélységig terjedő, föld alatti szakadékkal összekötött, két fő szinten húzódó alagútrendszerű tagozott folyosókból, termekből és cseppkődómokból állnak. A látogatók számára megnyitott felső száraz szintet a Pilléres-patak negyedidőszaki hordaléka tölti ki, s benne jégkorszakbeli nagy állatoknak: barlangi medvéknek a csontmaradványaira bukkantak. A Pilléres-patak az alsó szinten folyik a Macocha-szakadék felé.E barlangok azelőtt több önálló egységre oszlottak, 1922-től azonban a két fő ágat összevonták, s bevezették a villanyvilágítást is. A barlangrendszer közvetlen közelében van egy világhírű lelőhely, a Kulna-barlang (kulna = csűr, szín). Benne 1966-ban egy közép-európai viszonylatban páratlan leletre bukkantak, egy Neander-völgyi embernek a felső állkapcsára. Az ott végzett kutatások a jégkorszakban Európában élő ember életviszonyairól szolgáltatnak fontos adatokat.Szegvári GusztávForrás: ÉT
Petőfi körtefája
A néphagyomány által kegyelettel övezett Petőfi-emlékhelyek egyik utolsó kézzelfogható állomása a székelykeresztúri Gyárfás-udvarház kertjében álló körtefa. A tragikus végű segesvári csatát megelőző napon, 1849. július 30-án:estefelé híre szaladt, hogy Petőfi is megérkezett, és fenn van a piactéren. Ezen hírre apám rögtön felsietett a piacra, s ott ... megtalálta Petőfit, kit meghívott vacsorára: bivalytejes és túrós puliszkára. (Ifj. Vargha Zsigmond korabeli előadása nyomán.)Úgy beszélik, Petőfi e fa alatt állva, hogy többen láthassák-hallhassák, beszédet mondott és szavalt. Többek között az Egy gondolat bánt engemet kezdetű versét. Mások szerint másnap reggel itt pihent meg alatta. Haldoklik az öreg tanú,Petőfi vén körtefája.Azt beszélik, ő látta voltVerset írni utoljára.A székelykeresztúrról elszármazott Kányádi Sándor szép verssorai jelzik a fa sorsát is. Századunk 70-es éveinek elején, amikor a fán a pusztulás nyilvánvaló jelei mutatkoztak, a helyi múzeum igazgatója előrelátóan hajtatott róla egy utód-csemetét. A kiszáradt öreg törzset folyondár futotta be, és oltalomként zsindelytetősharanglábat emeltek fölé. Balján, a jelképes kis kerítés védelmében egyre szebben terebélyesedik utóda.Útbaigazítóm nyomatékul elmondta: A fa a legnagyobb becsben van máig, és ezután is ígylesz! Szavainak az oszlopra erősített kis koszorúk adnak nyomatékot. Az egyik Szombathelyről, a másik Szigetszentmiklósról érkezett.Kép és szöveg: Kapocsy György
Makao 2. - Kelet Monte Carlója
Makao sorsa a közelmúltban összekapcsolódott sokkal nagyobb és sikeresebb szomszédjáéval, Hongkongéval. Jövőjét azonban elsősorban Kína határozza meg, mivel az többszörösen érdekelt az egykori portugál gyarmat fejlődésében: nyelvi adottságai révén ugyanis a terület nagy lehetőségeket kínál a latin országokkal való kapcsolatok fejlesztésére, arra, hogy eddig is meglévő kapu szerepét kiszélesítse. De a legnagyobb tét és kihívás ugyanaz, mint Hongkong esetében. Meggyőzni Tajvant: az "egy ország két rendszer" formula életképes, és alkalmas rá, hogy a kínai országegyesítés folyamatát segítsen befejezni.A portugál hátterű kormányzattal elégedetlen makaóiak sokkal kisebb félelemmel és fenntartással, ugyanakkor sokkal nagyobb várakozással tekintettek a Kínához való visszacsatolásukra, mint annak idején a hongkongiak. Az egyezmény aláírásától az 1999 decemberéig tartó átmeneti időszakban Peking főleg három probléma megoldását szorgalmazta: azt, hogy az adminisztrációt a helybéliek lássák el, a kínai nyelvet hivatalossá tegyék és a makaói törvényeket a kínaiakhoz igazítsák.A makaói kormányzat valamennyi felső és középszintű posztját portugálok vagy makanézek foglalták el, kínaiak csak az alsóbb szinteken teljesítettek szolgálatot. A statisztikák szerint 1992 végén összesen 621 (!) magas beosztású tagja volt a kormányzatnak. Például a 88 titkár és titkárhelyettes meg a 104 osztályvezető egytől egyig portugál vagy makanéz volt, majd 1999 első felére a kínai anyanyelvű titkárok aránya elérte a 70 százalékot, az osztályvezetőké a 82 százalékot. A gyors ütemben előléptetettek nem mindig voltak kellően tapasztalt és képzett emberek.Noha a kínai nyelvet már 1991-ben hivatalossá tették, a rendeletet igencsak nehéz volt végrehajtani. Ezt az is jól érzékelteti, hogy 1987-ben a közalkalmazottaknak kevesebb mint 1 százaléka tudott beszélni, írni és olvasni mindkét nyelven - portugálul és kínaiul.A törvények adaptációja korántsem azt jelentette, hogy egyszerűen kínaira fordították őket (bár a nyelvi helyzet és a kevés fordító miatt ez sem volt kis feladat), hanem azt, hogy a jórészt portugál törvényeket helyiekkel egészítették ki, valamint a makaói jogvégzettek számát megnövelték. Makao élén 1999 decemberéig miniszteri rangú kormányzó állt: őt a portugál köztársasági elnök nevezte ki, s bizonyos törvényhozói hatalma is volt. Mostantól Makao élén egy olyan főhivatalnok áll, akinek a hatásköre, illetve hatalmának jellege az egykori kormányzóéhoz hasonló marad. Ezt a posztot jelenleg Edmund Ho milliomos makaói bankár tölti be.A legnagyobb befektető KínaMakao gazdasági életének mindenkori meghatározó tényezője, hogy kicsi a területe, nagy a nyersanyaghiánya és csekély a belső piaca. Mindez indokolttá tette, hogy exportra orientálódó gazdaságot alakítson ki. A kormányzat nem készített átfogó gazdasági terveket. E téren csupán azt tekintette feladatának, hogy a tőke működése számára megfelelő környezetet és feltételeket teremtsen. Ez a "pozitív be nem avatkozás" a gazdaság minimális szabályozását kínálta és szilárd jogi meg intézményi keretet biztosított. Hongkonghoz hasonlóan igen alacsony adórátákat alkalmazott, a külföldi tőkét számos kedvezménnyel ösztönözte a befektetésre.A hajdani portugál gyarmat gazdasága az 1960-as és az 1970-es évektől kezdett élénkülni, amikor az addig szinte kizárólagos turizmuson és a hozzá szorosan kapcsolódó szerencsejátékon kívül nagy fejlődésnek indult a feldolgozóipar. Elsősorban a hongkongi textil- és ruhaipar, műanyag- és egyéb feldolgozó tevékenységek települtek át, mivel azokat a jóval alacsonyabb költségek jellemezték. A későbbi évek makaói bérnövekedése után is (a 1990-es évek elején) Hongkongban az átlagos órabér 2,7 amerikai dollár volt, míg Makaón csak 1,4 dollár, a bérleti díjak pedig jelenleg is csak negyedakkorák, mint a hongkongiak. Makao exportjában meghatározó fontosságúvá vált a textil, a ruha és a kötöttáru (több mint 70 százalék), valamint a sokféle játék (több mint 10 százalék). Legfőbb kereskedelmi partnerei Hongkong, az Amerikai Egyesült Államok és az EGK országai voltak és maradtak. Az 1970-es évektől egy sereg ország kedvezményes vámelbírálást és nagyvonalú exportkvótákat nyújtott Makaónak, így exportja gyorsan növekedett, például textilből és ruházati cikkekből 1981 és 1990 között évi 13,4 százalékkal.A gazdasági helyzet alakulásában az 1980-as évek elejétől kiemelkedő szerepe volt annak, hogy Kína - reformpolitikát hirdetve meg - nyitott a külvilág, így Makao felé. Makao egyre szorosabb kapcsolatokat építhetett ki a Gyöngy (kínai átírásban: a Xi) folyó mentén Kuangtung (Guangdong) tartományban és főleg a vele közvetlen szomszédos Csuhajban (Zhuhaiban). Ennek különleges gazdasági övezetét jórészt ugyanazzal a céllal hozták létre, mint a Hongkong melletti, de sokkal ismertebbé váló és sikeresebb Sencsent (Shenzhent). Csuhaj megkülönböztetett fejlesztésével beruházásra, tőkebefektetésre kívánták ösztönözni a makaóiakat és az ő révükön a többi külföldi üzletembert, nem utolsósorban a tengerentúli kínaiakat.Makao feldolgozóipara gyorsuló ütemben áttelepült Kínába, engedve az ottani, nálánál is olcsóbb, bőséges munkaerő és a hatalmas piac csábításának. Hongkongon kívül Makao is igen fontos tőkebefektetővé vált Kínában. Gazdasága fokozatosan integrálódott Kínáéval, elsősorban a szomszédos Kuangtung tartományéval. Kínai adatok szerint (amelyek valószínűleg csak bizonytalan becslésen alapulnak) 1997 végén a befektetett makaói tőke 4 milliárd amerikai dollárt ért el, s ezzel a 8. legnagyobb befektető volt a térségben. Makaón viszont Kína vált a legnagyobb külföldi befektetővé. A kínai tőke 40 százaléknál nagyobb mértékben részesedik a makaói bankokban, ahol is az összes betétnek és kölcsönnek több mint a fele is a kínaiak kezében van. A terület ugyan nem emelkedett a "kis sárkányok" sorába, de a 17 ezer dollárt meghaladó egy főre jutó nemzeti jövedelme (1997-ben) nem lebecsülhető teljesítmény.Eladatlan épületekMakao mai gazdasága négy - nem azonosan erős - pilléren nyugszik. Ezek: az ingatlanszektor, a bank és a biztosítás, a feldolgozóipar, a turizmus és a szerencsejáték. A GDP-nek mintegy 10 százaléka származik az 1970-es évek közepétől gyors ütemben fejlődő ingatlanszektorból és az építőiparból. Az oka: Hongkongban akkoriban nagyon megemelkedtek a földárak, ezért az ingatlanfejlesztők Makaón kezdtek befektetni. A kereskedelmi célú épületek és a lakások építését a turizmus és a növekvő vásárlóerő ösztönözte. Az iparág nyaktörő ütemben növekedett egészen az 1990-es évek elejéig, ám az 1993. évi válság óta rengeteg a máig eladatlan épület és lakás.Az 1960-as években induló gyors gazdasági fejlődés sokféle szolgáltatást nyújtó pénzügyi szektort igényelt: jelenleg huszonkét - viszonylag nagy - bank és tizenkilenc biztosítótársaság működik Makaón. Az 1997-ben kezdődő ázsiai pénzügyi válság, persze, éreztette hatását.Stanley Ho, mindenek uraAz idegenforgalomnak Makao életében a világon egyedülálló szerepe van. Például 1996-ban több mint 8 millió látogatót fogadtak. Többségük Hongkongból érkezett, de nagyon sokan jönnek Tajvanról, Japánból és a világ más részeiből is. Az 1980-as évek óta gyorsan emelkedett a Kínából érkezők száma is. A vonzerőt jórészt a szerencsejáték különféle változatai jelentik: Makaót joggal nevezik a "Kelet Monte Carlójának". Ez az iparág több mint 40 százalékkal járul hozzá a GDP-hez; és a teljes munkaerőnek mintegy az egyharmadát foglalkoztatja! Az innen származó adók pedig a kormányzati bevételeknek több mint a felét teszik ki (ez például 1996-ban 56,2 százalék volt).A szerencsejátékot, de tágabban az egész turizmust egy szindikátus, a Sociedade de Turismo e Diversoes de Macau, vagyis a Makaói Idegenforgalmi és Szórakoztatási Társaság, illetve annak vezetője, a már említett Stanley Ho uralja. Hónak és társaságának 2001-ig szóló koncessziója van a tíz kaszinóra. Emellett számos szállodát, éttermet is birtokol, s érdekeltségébe tartozik a lóverseny, a kutyafuttatás meg az összes golfpálya; hongkongi vegyes vállalatként működteti Földünk legnagyobb szárnyashajóflottáját, az ugyanoda irányuló helikopteres ingajáratot stb. A Makao vitathatatlan urának számító 78 éves üzletembernek másutt is számos befektetése van Észak-Koreától (!) és Vietnamtól Ausztrálián át Európáig, de ő igazi hazájának Makaót tekinti. Vállalkozásai annyira mélyen beleágyazódnak Makao gazdaságába, hogy működését a kínai vezetés alighanem kénytelen továbbra is engedélyezni.A szerencsejátékhoz óhatatlanul társult a szervezett bűnözés, a drogkereskedelem, a csempészet és a prostitúció. Nemcsak a szerencsejáték-birodalmat, hanem az egész idegenforgalmat is veszélyeztetni kezdték a szervezett bűnbandák, a triádok. A sok-sok véres leszámolásba a hongkongiakon kívül a Kínából jövők is bekapcsolódtak. A szektor ellenőrzéséért 1996 óta tartó háború riasztja a turistákat és a helyiek közérzetét is elrontotta, s így a makaóiak többsége a Kínához való visszakerüléstől várja a közrend helyreállítását.38 kilométeres hídMakao idegenforgalmi vonzereje nem korlátozódik a szerencsejátékra. A több mint négyszáz év alatt felhalmozott örökség, a Nyugat és a Kelet kultúrájának együttes jelenléte páratlan hangulatot teremt. A megmaradt régi, szép műemlékeken és a múzeumokon kívül az idegenforgalomban nagy szerepük van az évente megrendezett olyan eseményeknek, mint amilyen a sárkányhajó-verseny, a tűzijáték-fesztivál, a nemzetközi zenei fesztivál és mindenekelőtt a város utcáin lebonyolított Grand Prix autóverseny. A terület konyhájáról is szólnunk kell: ez vegyíti egymással a portugál és a kínai konyhát, maláj és indiai ízekkel fűszerezve.Makaónak az idegenforgalomra és a szerencsejátékokra alapozott gazdasági fejlődését az akadályozza, hogy hiányosak az infrastrukturális létesítmények. A földrajzi fekvéséből kínálkozó lehetőségeit Makao már csak emiatt is sokkal kevésbé tudta kihasználni, mint Hongkong. Majd 1995-re több mint egymilliárd dollárért egy tengerfeltöltésen elkészült Taipa mellett Makao nemzetközi repülőtere; megépült a második híd Makao és Taipa között; Coloanén konténerterminál létesült, folynak a munkálatok - Csuhajjal együttműködve - egy mély vizű kikötőnek a létrehozására.A példaként említetteken kívül további hatalmas tervek várnak megvalósításra: Csuhaj felé hidakat építenek, s az utat a Peking felé vezető autópályához csatlakoztatják. Még sokkal nagyobb szabásúak azok az elképzelések, amelyek egyrészt egy 38 kilométeres híd (!) közbeiktatásával össze akarják kötni Makaót Hongkonggal, másrészt a két sziget közötti tengerrészt feltöltik, hogy azon egy 320 hektáros ipari parkot hozhassanak létre.A kiépítendő infrastruktúra várhatóan lehetővé teszi, hogy Makao gazdaságát több pillérre állítsák, a szolgáltatóhálózatot bővítsék, amellett még hatékonyabban bekapcsolódhassanak a világgazdaságba. Mindez háttere lehet a szükséges gazdasági bővítésnek, s közben ugrásszerűen fokozódhat a kínai rendeltetésű reexport, amely Hongkong külkereskedelmének is java részét teszi ki. Rövidebb távon pedig hozzásegíthet ahhoz, hogy leküzdjék a Makaót négy éve sújtó gazdasági recessziót...Jordán GyulaA dollártól függő patacaMakaónak 1905 óta saját valutája van: a pataca, s ez 100 avóra oszlik. A patacát 1977-ben a hongkongi dollárhoz kötötték, azóta pedig, hogy ez utóbbit 1983-ban az amerikai dollárhoz igazították, a pataca közvetett módon az amerikai valutától is függ. (1 amerikai dollár = 8,03 pataca). Saját bankjegykibocsátó bankja van, de 1995 óta a népköztársasági Bank of China szintén valutakibocsátóvá vált.Két municípiumra is telikAz 1976. évi alaptörvény után hozták létre Makao első törvényhozó gyűlését, amelynek tizenhét tagja volt, s mandátuma három évre szólt. A korlátozások enyhítése után a választással bejutó képviselők 1984-től szinte mind kínaiak voltak, s 1990-től a törvényhozás létszámát huszonháromra növelték. Hongkongtól eltérően, ahol az angolok alatt megválasztott utolsó törvényhozást az átvétel pillanatában feloszlatták, Makaón a meglévő törvényhozás - a portugálokkal való sokkal harmonikusabb viszony eredményeként - 2001 októberéig hivatalban marad. (Akkor létszáma huszonhétre, majd a következő választáson huszonkilencre emelkedik, de változatlanul lesznek kinevezett tagjai is.)A központi szervek alá két municípiumi tanács tartozik, s ezek az egykori szenátusból erednek, tehát a legrégibb adminisztratív szervezetek. Az egyik tanács a félszigetnek, a másik a két szigetnek az ügyeit intézi, mégpedig részben közvetve választott, részben kinevezett tagokkal. Hatáskörük a város életének minden kérdésére kiterjed a várostervezéstől a közegészségügyön és a kultúrán át a környezetvédelemig. Makaón a közvélemény-kutatási eredményektől a választásokon való részvételig számos jele van annak, hogy a lakosság egyre kevésbé elégszik meg a passzív politikai szereppel. forrás: É.T.
Petőfi tölgyfája
A környezetükből kimagasló idős fák tiszteletét a néphagyomány gyakran összekapcsolja történelmünk egy-egy jeles személyiségével. Petőfi Sándor emlékét idézi hazánkban a mezőberényi, kiskőrösi és dunavecsei idős tölgy, Dömsödön egy termetes kocsányos tölgy. Iharkúton és Farkasgyepün egy-egy bükkfa emlékeztet a költő fáklyaként fellobbant életére.Hazánk északkeleti szegletében, Nagyar határában egy hatalmas idős kocsányos tölgy (képünk) magasodik a környező rét fölé. A néphagyomány szerint Petőfi, amikor 1846 őszén a környéken időzött, itt - illetve az élmény hatására 1847 februárjában Pesten- írta híres sorait: "Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál  Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére." (A Tisza) Ma azonban a fát hiába keressük a kis Túr partján! A Tisza szabályozásával a múlt században a Túr folyócska medrét is megváltoztatták. A nevezetes fa, amely hajdan a Tisza és a Túr találkozásánál állt, nem mozdult az eredeti helyéről, de egy kicsit távolabb "került" a hajdanvolt vízimalmokat is hajtó, halat bőven adó víztől.A fa törzsének kerülete 5,5 méter, koronájának átmérője megközelíti a 30 métert. Legalábbis így volt ez tíz-egynéhány éve, amikor ez a felvétel készült. Azóta a fa több oldalága elszáradt vagy alátámasztásra szorul.A nagyariak hagyománytiszteletét dicséri, hogy a Petőfi-tölgyfa mellett emléktábla áll, s szépen rendezett környezete a helybeliek aprajának-nagyjának kedvelt kirándulóhelye.Kép és szöveg: Kapocsy György
Váci Világi Vigalom
Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a "püspöki" városban hagyományos Váci Világi Vigalom-nak keresztelt eseményt. Vác alig háromnegyed órányi vonatútra található a fővárostól, mégis, őslakos pestiként eddig még nem hallottam erről a rendezvényről, egészen idén nyárig. Remélem, ezzel egyedül vagyok, ha nem tessék tovább olvasni!A városrólA város első írásos említése 1075-ből, a garamszentbenedeki apátság alapítóleveléből származik. A város a honfoglalók fejedelmi szálláshelye volt, majd első szent királyunk, István elhatározásából püspökség alakult itt. Védelmében magyar és német város született, élénk kereskedelmi és ipari központtal, szellemi és művészeti centrummal.A város a törökök megjelenéséig virágzott. A XVIII. század az újjászületésé volt: a visszatérők és a mecénás püspökök barokk várost teremtettek a romokból. Vác mindig is a nagy szellemi központok vonzásában élt, de megőrizte egyéniségét. Építészete a kisvárosi és a nagylélegzetű barokk művek sajátos együtteséből áll. A váci Március 15. tér kitűnő példa erre, amely országunk egydülálló barokk tere.Újabb látványosság a barokk szobrászat mesterműve a Szentháromság oszlop, vagy a Gombás patak hídján álló szentek alakjai, vagy a Diadalív, melyet Mária terézia fogadására emeltek.Kitűnő közlekedése, szép fekvése miatt méltán népszerű a turisták körében. Népszerűségét csak növelhetigyönyörű strandja, ahol tiszta vizű medencék, szolid árak és szép parkosított környezet vár mindenkit.Végül ne feledkezzünk meg Vác oktatásáról méltán híres intézményéről, a piarista gimnázumról, mely sok kitűnő növendéket indított el az élet rögös útján.Főbb látnivalókBarokk kori fő tér-Március 15. térGörög templomSzentháromság oszlopPiarista templomSzékesegyházPüspöki palotaFerences templom és rendházKözépkori vár maradványaiBörtön: Mária terézia építtette tanintézet céljairaKőkapuGombás patak hídjaHétkápolna: kedvelt búcsújáró és zarándokhelyVilági VigalomA váciak szerint a város életében ez minden évben a legjelentősebb esemény.Idén július 27-29 -én rendezték meg, a vendégváros Békéscsaba volt. A három nap alatt rengeteg program várta a vendégeket. A műsor valóban színes volt, így minden korosztály megtalálhatta a maga szórakozását.Pétek este 6 órától folyamatosan koncertek várták a nagyérdeműt. A hivatalos megnyitót az első este tartotta Lábai László polgármester úr, a gyönyörű barokk főtéren. A beszéd után ünnepi felvonulást láthattunk huszárokkal, csinos majorettesekkel, fúvós zenekarral és néptáncosokkal.A dunaparti sétányon pompás kirakódó vásárt lehetett végignézni, ott aztán igazán minden kapható volt. Színes fajátékok, szőrmék, cserépedények, mézeskalács és... nem is lehet mindent felsorolni! Volt sörsátor és ínycsiklandó vásári falatok, kolbászfesztivál, sőt még ökörsütést is rendeztek. A szombat reggelt a horgászok is nagyon várták, hiszen ekkor került sor a II. Korzó kupára, ami természetesen egy dunai horgászverseny fedőneve. Figyelem, ez az oldal 5 másodpercen belül automatikusan... Na de térjünk vissza Vácra.A gyerekeket várta az Üvegfestők utcája, megismerkedhettek az ókóri tábori élettel, nézhettek gladiátorjátékot és övék volt a "Zárt osztály"-nak keresztelt gumisátor és a Fitt Fut park is, ami egy gyönyörű fa játszóteret takar. Voltak nekik szóló mesejátékok és gyermekszínház is, melynek szintén a Fitt Fut park adott otthont.A kalandot kedvelőkre is gondoltak a rendezők: nekik lehetőségük nyílt, hogy kipróbálják a falmászást és persze az elmaradhatatlan bungee jumping sem hiányozhatott a palettáról.És ha valaki a művészetek szerelmese? Ő is jól érezhette magát: hangversenyek és kiállítások várták az oda látogatókat. Nehéz volna mindent felsorolni, így- elnézést kérve azoktól akik kimaradnak- kiragadnék néhány példát.Őserő címmel Bari Janó kiállítása az Old Timer's pubban, békéscsabai kézműves bemutató, "Utazás a muzsika tengerén" a váci Harmónia kórus koncertje, "ÍVEK" békéscsabai művészek vendégkiállítása az Arcus Galériában, Barokk Dallamok- Bednarik Anasztázia orgonaművész koncertje, Indul a bakterház- a komáromi Jókai Színház előadásában és még sok-sok más érdekesség.Az esti koncerteken színvonalas zenekarok szórakoztatták a közönséget. Péntek este Balázs Fecó, szombaton a Benkó Dixiland Band és a United, vasárnap pedig a Bikini.Na erre most tényleg igaz, hogy jövőre, veletek, ugyanitt, mivel nagyon sok ember , nagyon jól érezte magát ott együtt, a Duna partján.
Nagyszakácsi - Királyi szakácsok nyomdokán - 2001 augusztus 2-4.
Históriák szerint egykor Nagyszakácsi szülöttei voltak a középkori királyi udvar szakácsai századokon keresztül.Annak idején hűséges szolgálataik fejében nemesi oklevelet és somogyi birtokokat kaptak királyuktól.Büszkeséggel tekintve múltukra, immár kilencedszer rendezzük meg a "Királyi Szakácsok Nyomdokán" programot, amelynek egyik attrakciója a 2 Királyi Szakács" címért folyó nemzetközi szakácsverseny, amely szigorú szabályok szerint és középkorifeltételek között zajlik.A szakácsverseny végén látványos ceremóniával terül meg a királyi asztal.Sátoros borudvar, középkori mesterségek bemutatója, kézműves vásár egészíti ki a programokat.Népi udvarok várják a vendégeket hagyományos paraszti ételekkel és régi ízeket kóstolhatnak SzékelyföldrőlAugusztus 2.8.45: A szakácsmúzeum kiállításának megnyitója9.30: Turizmusbarát polgármesterek konferenciája10.00: Pogácsasütők viadala14.00: Amatőr főzőverseny: Polgármesterek kedvenc ételeiből15.00: Polgármesterek borválasztása16.00: Déryné Színtársulat előadása17.00: Pityókás dallamok, pikáns történetek18.00: Kóstoló na polgármesterek kedvenc ételeiből19.00: Eredményhirdetés: főzőversenyek, borverseny20.00: a "Dupla Kávé" szórakoztató műsoraAugusztus 3.10.00: Pékek bemutatója a kemencéknél, cukrász remekek és mézeskalácsok kiállítása11.00: Lepényevő verseny a kemencéknél Házi sütemények versenye12.00: Pékek, cukrászok borának választása14.00: Gasztronómiai Fesztiválok győzteseinek bemutatója, kóstolók19.00: Szórakoztató programokAugusztus 4.Nemzetközi Királyi Szakácsverseny10.00: Látványos felvonulás a Maskarásokkal, a Báb társulattal és gólyalábasokkal. A IX. Nemzetközi Kiráyli szakácsverseny megnyitója, a szakácsok áldása.11.00-től: Musica Antiqua a hévizi forrásoktól, reneszánsz tánc a győri végekről13.00: Reneszánsz esküvő (több házasulandó pár részvételével)14.00: Kassai Lajos - Kinizsi íjászai - Kaposvári íjászok - Zászlóforgatók - Salamon Bajvívók - Aranykeresztes lovagok - Zalai Gyepüvédők - Meistro lovasiskola bemutatója17.30: a királyi asztal megterítésének ceremóniája, a "Királyi Szakácsverseny" eredményhirdetése, Tombolasorsolás20.00: "Naked Soul" - Neked szól a zene...23.00: TűzijátékBorudvarSzakácsmúzeum kertje11.00 - 17.00: reneszánsz műsorok, szellemvadászat gyermekek részéreInformáció:Királyi Szakácsok NyomdokánHagyományőrző Egyesület7400 KAPOSVÁRDamjanich u. 26-28.NagyszakácsiTel./fax: 85-310-361Tourinformtel./fax: 82-320-04e-mail: kaposvar@tourinform.hu Szállás:06-20-9549-181Passzus a királyi szakácsok Földjére:800,- Ft (a helyszínen váltható)Királyi lakoma részvételi díj:10.000,- Ft + ÁFA
Makao 1. - Az ázsiai gyarmatosítás végjátéka
Makao 1999. december 20-án visszakerült Kína fennhatósága alá, s ez formálisan is a végét jelentette az európaiak ázsiai gyarmatosításának. Bár az esemény történelmi mérföldkő, nélkülözte azt a pompát és alig leplezett nacionalizmussal is átitatott eufóriát, ami Hongkong 1997. évi visszavételét kísérte.A portugálok a XVI. század elején (Vasco da Gama 1498. évi Kalkuttába érkezését követően) jelentek meg a Gyöngy-folyó (a Xi) deltavidékén. Kikötőjében, Kantonban (Guangzhouban) az 1510-es évektől próbáltak kereskedni a kínaiakkal, váltakozó sikerrel. Csupán az 1500-as évek elejétől kaptak kikötési és letelepedési engedélyt a folyó torkolatától mintegy 80 kilométerre délnyugatra elhelyezkedő kis szigeten. A portugálok aztán onnan húzódtak közelebb a torkolathoz, ahol két természetes kikötőt is kínált egy félsziget. Ennek bérbevételére 1557-ben egyezséget kötöttek a helyi hivatalnokokkal. Napjainkban is hangoztatják, hogy ezt a jogot a kalózok elleni eredményes harcuk elismeréseként kapták, míg a kínaiak máig a hivatalnokok megvesztegetését emlegetik.Kereskedelmi kapuMakao gyorsan fontos kereskedelmi központtá vált: a térség áruinak egyaránt kapuja lett Európa és Japán felé is. A rendkívüli hasznot hajtó árucserében a portugálok egy ideig monopolhelyzetben voltak; hagyományos kínai árukat (porcelánt, selymet, teát, gyógynövényeket, kézműipari termékeket) szállítottak Malakkába, Indiába és Japánba, valamint Európába, onnan pedig ezüsttel, fűszerekkel, elefántcsonttal stb. tértek vissza. A kínai szuverenitást elismerve és a bérleti díjat pontosan fizetve saját maguk intézhették belső ügyeiket. Ennek gyakorlására 1583-ban hattagú városi elöljáróságot, szenátust választottak. Azt tíz év múltán a lisszaboni hatóságok is elismerték, majd 1623-ban a portugál király egy kormányzót nevezett ki a szenátus élére.Ugyanebben az időben a Távol-Keleten megjelentek a hollandok, s 1624-től Tajvan egy részét is birtokukba vették. A portugálok erődöket kényszerültek építeni Makaón, s azokból sikeresen verték vissza riválisaikat.A kereskedelem mellett Makao keresztény missziós központtá is vált: a jezsuita szerzetesek onnan indultak téríteni a kínaiakat. A Kína történelmében talán leghíresebb jezsuita, Matteo Ricci* is Makaón keresztül lépett az országba. A Szentszék már 1575-ben katolikus egyházkerületet hozott itt létre, s annak fennhatósága kezdetben az egész Távol-Keletre kiterjedt! Mindehhez a portugálok pompás épületeket és templomokat emeltek a félszigeten. Közülük a XVII. század első évtizedében kezdték építeni a Szent Pál-katedrálist, amely némelyek szerint a kereszténység legnagyobb temploma volt a Távol-Keleten. Bár 1835-ben egy tájfun során keletkezett tűzben megsemmisült, de megmaradt csodálatos barokk homlokzata Makao egyik jelképévé vált.Nem adhatja továbbMakao hanyatlása ugyanolyan gyors volt, mint fölemelkedése; az ázsiai politikai válságok sorozata és a világhatalmi egyensúly megváltozása ugyanis aláásta a terület szerencséjét. Némileg ugyan újjáéledt a XVIII. század végén és a XIX. század elején, amikor is az angolok irányítása alatt a Kínával való kereskedelem megnőtt. Ehhez Makao afféle kényelmes háttérbázisul szolgált. Kína külkereskedelme ekkor főleg Kantonban összpontosult, de ott a külföldi kereskedők csak a novembertől májusig tartó kereskedelmi idényben tartózkodhattak, ezért a közbeeső időt Makaón töltötték. A térségben betöltött gazdasági szerepét azonban végérvényesen Hongkong vette át. Honkongot az angolok az 1839 és 1842 közötti első ópiumháború eredményeként vették birtokukba. Kína gyengeségét tapasztalva a portugálok is lépéseket tettek, hogy Makaót az addigi bérlet helyett kizárólagos fennhatóságuk alá vonják. A területet 1844-ben tengerentúli tartományaik részévé nyilvánították, a következő évtől pedig szabad kikötőként használhatta azt minden külföldi kereskedő. A kínai vám- és adóhivatalokat 1849-ben bezárták Makaón, és a kínai hivatalnokokat kiűzték. A következő lépésként 1851-ben Taipára, 1864-ben pedig Coloanéra is kiterjesztették fennhatóságukat. Hosszas alkudozások után 1887-ben rá tudták kényszeríteni a Csing-udvart a "megbékélési és kereskedelmi szerződés" aláírására, amelyben az elismerte a portugál fennhatóságot és a területre kiterjedő állandó kormányzást. Az azonban elmaradt, hogy a gyarmat határait pontosan meghúzzák, és Kína nem mondott le teljesen a Makao feletti szuverenitásról. Ezt jelezte a szerződésnek az a kitétele, hogy Portugália nem adhatja át a területet harmadik országnak.Hiába növekedett azonban Makao területe és erősödtek meg a portugálok pozíciói, régebbi gazdasági jelentőségét nem nyerhette vissza. Kikötője is annyira eliszaposodott, hogy mély járatú hajók már nem használhatták. Makao számára a helyi elosztó kereskedelem és csupán olyan kevésbé tisztességes tevékenységek maradtak, mint a csempészet és a - még az 1850-es években legalizált - szerencsejáték.MenedékhelyMakao életében fontos fejlemény az, hogy menedékül szolgált a kínaiak számára, akik különösen a XX. század vészterhes évtizedeiben nagy számban érkeztek e területre. Noha a 80 ezer főnyi lakossága már az 1920 és 1927 közötti időszakban szinte megkettőződött, a lavinaszerű beáramlás a japán-kínai háború alatt (1937-1945) következett be, amikor a lakosság félmilliósra duzzadt! Portugália semleges volt a második világháborúban, és a japánok ezt tiszteletben tartották, így a brit Hongkongtól eltérően Makaót nem foglalták el, ezért a kínaiakon kívül európaiak is nagy számban menekültek oda. A később is folytatódó nagy migráció magyarázza, hogy az 1991. évi népszámláláskor a makaói lakosoknak csak 40,1 százaléka volt helyi születésű.Maoék 1949. évi győzelmüket követően a Makaóra vonatkozó szerződéseket ugyanúgy egyenlőtlen és igazságtalan megállapodásnak tekintették, mint a megelőző kínai kormányok, egyelőre mégis a status quo fenntartása mellett foglaltak állást, miként Hongkong esetében is. Ez jó taktika volt, hiszen az embargó és az elszigeteltség évtizedeiben ezek csatornaként szolgáltak a külfölddel való kapcsolattartásban, és ráadásul Kína a "kemény valutának" mintegy 40 százalékát is a hongkongi kapcsolatból nyerte. Makao hasonlóképpen fontos nyitott kapuként szolgált, noha gazdasági haszna nem volt ilyen nagy, ezért a "hosszú távra tervezés és a teljes felhasználás" politikáját tette magáévá.Kína el volt foglalva belső és külső problémáival, tehát az újraegyesítés kérdését nem sürgette. A csendes, kiegyensúlyozott viszony azonban hirtelen félbeszakadt, amikor a "kulturális forradalom" hullámai 1966 végén átcsaptak Makaóra is. A rendőrséggel nyolc halálos áldozatot követelő erőszakos összecsapásra került sor. A makaói portugál kormányzó állítólag már ekkor fölvetette, hogy Makaót átadják a kínaiaknak, de ez több volt annál, mint amit Peking ekkor el akart érni. A válságot végül 1967 januárjában egy egyezménnyel zárták le, amelyben a portugálok teljesítették a tüntetők bizonyos követeléseit és kártérítést fizettek az áldozatok hozzátartozóinak. Makao státusa pedig továbbra is bizonytalan maradt."Ideiglenes portugál adminisztráció alatt"Makao helyzetét nagyban befolyásolta az 1974. évi portugál katonai fordulat, a szekfűs forradalom*. A meghirdetett dekolonizációs program keretében ismét felajánlották, hogy visszaadják Makaót, 1975 elején pedig Portugália megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a tajvani Kínai Köztársasággal, és tárgyalásokat kezdeményezett Pekinggel a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Kína azonban elhárította e gesztusokat, egyebek között a portugál kormánynak a Szovjetunióval való szimpatizálása miatt. Makao emiatti kényes helyzete késztette arra kormányzóját, hogy lazítsa kapcsolatait Lisszabonnal. Az egykori gyarmat státuszát ekkor hivatalosan így határozták meg: "ideiglenesen portugál adminisztráció alatti kínai terület". Makaóra 1976 februárjában a portugál törvényhozás Alaptörvényt (Estatuto Organicót) fogadott el. Ebben politikai autonómiát és helyi törvényhozást adott a területnek.Háromévi tárgyalás után végül Kína és Portugália diplomáciai kapcsolatra lépett egymással. Egy akkor nyilvánosságra nem hozott memorandumban a két fél megerősítette az említett állásfoglalást Makao státusáról, továbbá, hogy annak Kínához való visszatéréséről megfelelő időben tárgyalásokat fognak folytatni.Kína és Anglia 1984-ben megkötötte a Hongkongra vonatkozó egyezményt, amely a Teng Hsziao-ping által fölvetett "egy ország két rendszer" elvén alapult. Ezt követően a kínai vezetés elérkezettnek látta az időt arra, hogy rendezze a makaói problémát is. Az 1986 júniusában megkezdett tárgyalások már a negyedik forduló után, 1987. április 17-én sikeresen lezárultak egy közös nyilatkozat aláírásával. A megegyezést nagymértékben megkönnyítette egyrészt az, hogy - a Hongkong esetében tanúsított angol magatartástól eltérően - a portugálok nem vonták kétségbe Kínának Makao feletti szuverenitását, s egészében is jobb volt a viszonyuk Pekinggel, másrészt példaként szolgált a hongkongi egyezmény sémája.A megegyezés értelmében Makao 1999. december 20-án került kínai fennhatóság alá. Az átadás után a Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatási Területe (Special Administrative Region, röviden: a SAR) lett, s nagyfokú autonómiát kapott. A külpolitika és a védelem kérdéseit kivéve minden dolgát önállóan intézheti, a szintén sokat emlegetett "Makao népe kormányozza Makaót" alapelv szellemében.Az egyezmény, valamint a pekingi parlament által 1993-ban jóváhagyott Alaptörvény (egyféle minialkotmány) biztosítja - Hongkonghoz hasonlóan -, hogy Makao, visszakerülését követően ötven évig továbbra is kapitalista társadalmi és gazdasági berendezkedésű lesz, szabad kikötő és önálló vámterület marad. Megtartja saját, szabadon átváltható valutáját, valamint fenntartja a tőke szabad áramlását. A SAR pénzügyileg független; a központi kormány ott nem vet ki adókat. Saját törvényhozása, több végrehajtói testülete és független bírósága van, az érvényben levő törvények pedig alapjában véve változatlanul maradnak.Hongkonghoz hasonlóan Makao is megkapta azt a jogot, hogy más államokkal és szervezetekkel kötött gazdasági és kulturális kapcsolatait fenntartsa és újakat is kialakítson. Makao több mint húsz nemzetközi szervezetnek a tagja, köztük 1991 óta a GATT*-nak, illetve utódszervezetének, a WTO*-nak, amelybe Kína hosszú évek óta hiába kéri felvételét.Mivel Hongkongtól eltérően a Makaóra vonatkozó közös nyilatkozat, illetve az Alaptörvény nem rendelkezik arról, hogy a területen csapatok állomásozhatnak, sokan bíztak abban, hogy Peking az átvétel után nem fog csapatokat vezényelni Makaóra. A terület védelmére való hivatkozással azonban ennek az ellenkezője történt...Jordán Gyula(Következik: Kelet Monte Carlója)A-Ma öbleMakao félszigetének elnevezéséhez egy legenda kapcsolódik: eszerint sok évszázaddal ezelőtt egy viharba került dzsunka legénységét a tengerészek és a halászok istennője, A-Ma mentette meg, egy csendes öbölbe vezetve őket. Azok ott - hálából - templomot emeltek. Ez ma a legrégibb építmény Makaón, a helyet pedig elnevezték A-Ma-gaó-nak, azaz A-Ma öblének (mai neve Aomen).Területszerzési taktikaA Hongkongtól 65 kilométerre található egykori portugál gyarmat területe mindössze 23,5 négyzetkilométer. Makao területe 1912-ben még csak 12,7 négyzetkilométer volt, s a mintegy évszázada tartó intenzív tengerfeltöltési munkálatok eredményeként érte el mai nagyságát. Földrajzilag három részből áll: a Makao-félszigetből és két szigetből, Taipából, amelyet a félszigettel ma már két híd is összeköt, meg Coloanéból, amelyet egy töltésút kapcsol a másik szigethez. Éghajlata szubtrópusi, az esős évszak májustól szeptemberig tart, ekkor gyakoriak a tájfunok is.Népessége meghaladja a 450 ezret; ennek 97 százaléka kínai, a többi portugál és a vegyesházasságokból származó (eurázsiai) makanéz, illetve más ázsiai országból származók. A legutóbbi időkig a népesség túlnyomó többsége a félszigeten lakott, így ott a népsűrűség az egyik legnagyobb Földünkön. A portugálon kívül ma már a kínai is hivatalos nyelv (a népesség ez utóbbinak a kantoni nyelvjárását használja), ugyanakkor az angolt többen beszélik, mint a portugált. Természeti kincsei nincsenek, mezőgazdasága jelentéktelen, így a napi létszükségleti cikkektől (élelmiszer, zöldség, ivóvíz) az olaj és gázellátáson át az építőanyagokig mindenben - zömmel - a kínai kereskedelemre van utalva.KislexikonGATT (General Agreement on Tariffs and Trade): Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény. A nemzetközi ~ az ENSZ tagszervezete.Matteo Ricci: 1552 és 1610 között élt olasz származású jezsuita. A korabeli Kína földrajzának és kultúrájának egyik leghitelesebb leírója; ő ismertette meg a kínaiakat az európai térképészettel; mandzsu-portugál szótárt készített. Elnyerte a mandarin címet, s a pekingi császári udvarban halt meg.Szekfűs forradalom: 1974. április 25-én Portugáliában egy szervezett tiszti mozgalom baloldali színezetű katonai puccsot hajtott végre. A forradalom jelképévé a piros szegfű vált.WTO (World Trade Organisation): Világ Kereskedelmi Szervezet, a GATT utódszervezete. forrás: É.T.
Csillagtúra a kenézek földjén
Ha a zempléni Istvánkúton délnyugatnak vesszük az irányt, szelíd lankák hátán, vadvirágos kaszálóréteken keresztül érjük el Regécet, majd Mogyoróskát. E két apró falu egymástól nem meszsze bújik meg abban a völgyben, amely kelet-nyugati irányban húzódik, és a Zempléni-hegységet egy középső meg egy déli részre osztja.A századforduló térképein - Mogyoróskához hasonlóan - még Regéc is becézett formában, Regéczke faluként szerepel. Az azóta eltelt időben - miközben Mogyoróska megőrizte nevét - Regéczke a komolyabban hangzó Regéccé változott. Ez a változás azonban csak a nevében tükröződik: Regéc valójában mindmáig egy kedves kis hegyi falu maradt, amolyan Regéczke.Korabeli vállalkozókMindkettőt - mint irtásfalut - a középkorban alapították, s mindkettő úgynevezett erdőtelkes település. Az irtásfalvak a letelepítések végett kivágott erdők helyén keletkeztek. A terület birtokosa egy meghatározott, "leirtott" erdőrész helyének a benépesítésére szerződést kötött egy "vállalkozóval", az erdélyi románok és a kárpátaljai rutének sorából kikerülő elöljáróval: a kenézzel. A megbízott kenéz gyűjtötte össze a letelepülni vágyókat, majd az új faluhelyet velük népesítette be. Munkája elismeréseként elnyerte az új falu bírói tisztét, s emellett telkeket és különféle iparűzési jogokat is kaphatott. (Ilyen iparűzési jog volt a sörfőzés, a kocsma haszonba vétele stb.) Az ő feladata volt az is, hogy ellenőrizze a közös kötelességek végrehajtását. A kenézségi jog örökölhető volt, sőt, el is adhatták. Egy-egy új erdőtelkes település általában néhány évig mentes volt az adófizetéstől, de minden egyéb földesúri tehertől is.A települések meghatározott szerkezet szerint épültek ki. A területet szalagtelkekre osztották, s a lakó- és melléképületek lehetőleg a völgybe, patak mellé vagy árvízmentes magaslatokra kerültek. A hegy oldalában következtek a hasznosítható területek, a szántó, majd a legelő, legfelül az erdő. Mogyoróska éppen fordított szerkezetű: a főutca egy hegygerincen húzódik végig, a hosszú és keskeny telkek a völgy felé futnak. Hogy az esőket vagy hóolvadásokat követő lefolyó vizek ne károsítsák a gazdasági épületeket, ezek is a falu gerincén (az utca mentén) kaptak helyet, gyakran a lakóházzal szemben.Az erdőtelkes településekhez mindig egy jókora erdőrész is tartozott. A millennium idején készült felmérés szerint Mogyoróska 50 házból állt, 269 magyar ajkú lakossal, s a faluhoz 269 hold szántó, 32 hold kert, 166 hold rét, 91 hold legelő és 2154 hold erdő tartozott. Regécen is hasonlók voltak az arányok: a községben 64 ház állt, ezeket 337 magyar ajkú lakos lakta, s 297 hold szántó, 18 hold kert, 334 hold rét, 123 hold legelő és 3839 hold erdőbirtok tartozott hozzá.A felmérésekből az is kiderül, hogy az eredetileg többségében ruszinok lakta Mogyoróska néhány évszázad alatt teljesen asszimilálódott a magyar faluközösséghez (legalábbis a statisztika szerint!)Regéc várábanA két falu között a Kun-hegy tetején - Mogyoróskához közelebb - áll a regéci vár maradványa. Sorsát ez sem kerülhette el: 1715 után a császár felrobbantatta. Az egykori épületek falmaradványaiból rekonstruálható, hogy a kis vár háromtornyú, vastag falú erődítmény volt. A végében álló két torony és a központi torony között az udvar hossza 24 méter, szélessége 10 méter körül lehetett. A lakótorony elé egy 12 és fél méter átmérőjű rondellát, eléje pedig egy kicsiny kapuudvart építettek.A vár építéséről nincsenek pontos adataink. A két szélső lakótorony azonban - a vár elődjeként - már a tatárjárás idejében állt, mert a feljegyzések szerint egy maroknyi magyar csapat a regéci várból kicsapva rajtaütött és szétverte az egyik kisebb - arra is elportyázó - tatár csapatot. A két lakótornyot egységes várrá építették át. Ennek időpontja a tatárjárás utáni időkre tehető. Épületeit később Károly Róbert foglaltatta el, mert a vele szembehelyezkedő felvidéki főurak csapatainak egyik búvóhelye volt a regéci vár. A vár történetének legnevezetesebb epizódja:I. Rákóczi Ferenc halála után özvegye, Zrínyi Ilona odaköltözött, és vele érkezett az akkor még csak öthónapos Ferenc fia is. II. Rákóczi Ferenc eztán öt éven át ott nevelkedett, később onnan utazott édesanyjával Munkács várába.Ha Dorgónál nem térünk le a völgynek, hanem kelet felé indulunk tovább, kényelmes, szép, széles szekérúton haladva sorra érintjük az andezittömb peremét jelző, pompás kilátóhelyül szolgáló "köveket", előbb a Pengő-követ, később a Nagy-Péter-menkőt, majd István-kútra érünk.Irtás helyén nyírfásA Nagy-Péter-menkő kilátójától alig félórányi séta az istvánkúti Nyírjes tisztás. Nyíres erdőnek is nevezhetném, mert valójában az: egy csaknem 8 hektáros folt. Ám akkor sem tévesztünk meg senkit, ha tisztásnak nevezzük, hiszen a zártabb nyíres állományokat dús füvű rétek tarkítják.A nyírfák megjelenése előbb-utóbb minden erdei irtásra jellemző. Termésük könnyű, messzire hordja a szél, s igénytelensége és alkalmazkodóképessége miatt mindenhol gyökeret ver. Lecsüngő koronájával, feketés futtatott fehér kérgével messziről kitűnik a fák közül. Gazdasági szempontból azonban csekély értékű, könnyen pudvásodó puhafa. Ráadásul erőszakos térhódítása miatt határozottan terhessé válhat. Ott annak idején egy többévszázados öreg bükkösnek az irtáshelyén kapott életteret. Jelenlegi legöregebb fái 70-80 évesek lehetnek, "nyíres szemmel" nézve már igazi matuzsálemek. Mindazonáltal sok az újulat: az erdő egyensúlyba került környezetével. Az erdő közepén egy kis tó vize csillog. A legfestőibb a tó körüli, javarészt egynemű nyírállomány. A fák között mesebeli mézeskalács házikó módjára bújik meg a gerendákból összerótt vadászház. A papíroskérgű, bókoló lombú fák, a gyékény buzogánysűrűjével szegélyezett víztükör és a kicsi ház így együtt oly valószínűtlen, mintha csak egy giccses képeslapot nézegetne az ember.Az erdő mélyén szemet-lelket gyönyörködtető tavacska és környéke mesterséges, emberi kéz létrehozta alkotás. Maga a nyíres is emberi beavatkozás következtében jött létre, fájdalmas sebet ütve az öreg bükkös testén, a tavacska pedig egy felduzzasztott forrás vize. Figyelmesen szemlélve egy kis zsilipet is észrevehetünk a gyékényesben.Rovarparadicsom - keresztes viperávalA Nyírjes a Zempléni-hegységnek egyik legelső védelem alá helyezett területe. Védetté nyilvánításának időpontja 1953 (már több mint húsz évvel a Zempléni Tájvédelmi Körzet megalakulása előtt védelmet élvezett). Noha botanikai szempontból is értékes, a döntésben elsősorban állattani kuriózumokat tartottak szem előtt. Az erdőnek a természethez közeli állapotát mutatja, hogy rovarvilágában olyan szibériai fajok jelentek meg, amelyek az országban másutt nem élnek vagy nagyon ritkák. A nyíres-áfonyás növényegyüttesek különösen lepkeviláguk révén hívják fel magukra a figyelmet. Kora tavasszal napközben vad repüléssel rajzik a nagy termetű, robusztus tarkaszövő, lebegve szálldos a könnyed röptű nappali-araszoló. Sok olyan lepke él ott, amelynek a hernyója csak nyíren él. Ilyen például az aranyfoltos púposszövő vagy az apáca púposszövő. A tó körül, a levegőben vadászó szitakötőfajok közül védett a feketelábú szitakötő és a törékeny testű réti rabló. A területen nagy számban él a Zempléni-hegységben elszórtan sokfelé előforduló keresztes vipera, hazánk egyetlen olyan mérges kígyója, amely az emberre is veszélyes.Dr. Szerényi Gábor forrás: É.T.