Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Országok és népek - Magazin
A rovat további hírei
Ausztriában kötelező lehet a síeléshez a védősisak
Több osztrák tartomány vezetése is mérlegeli a védősisak használatának kötelezővé tételét a sípályákon azt követően, hogy Dieter Althaus türingiai tartományi kormányfő az új év első napján súlyos balesetet szenvedett a stájerországi Donnersbachwald síparadicsom egyik lejtőjén: az 50 éves politikus kizárólag annak köszönheti életét, hogy sisakot viselt.Az osztrák hírszolgálati iroda körkérdésére kedden Salzburg, Vorarlberg és Karintia tartomány elöljárói hivatala egyaránt azt válaszolta, hogy a donnersbachwaldi eset hatására komolyan fontolgatják a védősisak rendeleti úton való kötelezővé tételét a sípályákon, ha nem is általános jelleggel, de legalább a 14-15 éven aluli gyerekek számára. Salzburgban és Karintiában a síiskolákban a tavalyi szezon óta már amúgy is előírás a sisak használata. Stájerországban és Felső-Ausztriában - bár a kötelezővé tétel nem szerepel napirendben - fokozni kívánják a felvilágosító kampányt a védősisak viselésének előnyeiről. A tavalyi télisportszezonnak rekordszámú sérültje volt Ausztriában a baleseti intézetek statisztikái alapján: hozzávetőleg 60-65 ezer síelő, hódeszkás és szánkózó szorult kisebb-nagyobb sérülések miatt kórházi ápolásra a 2007/08-as évadban. Az adatok azt mutatták, hogy mintegy 15-20 százalékkal többen sérültek meg a télisport szerelmesei közül az osztrák hegyekben, mint az előző, 2006/07-es szezonban.
Mivel koccintanak a spanyolok
A spanyolok se búcsúztatják szárazon az óévet! Amikor éjfélt üt az óra, a szerencsét hozó 12 szem szőlő elfogyasztása után magasba lendülő poharakban spanyol pezsgő, azaz cava gyöngyözik.Mint ahogy Franciaországban sem viselheti a Champagne nevet bármelyik habzóbor, úgy Spanyolországban is szigorú előírások szabályozzák, hogy mely pezsgő címkéjére kerülhet a Cava elnevezés. (kizárólag a megjelölt hat borvidék valamelyikéről származó szőlőből, palackos erjesztéssel készült és minimum 9 hónapon át érlelt pezsgőt lehet cava-nak titulálni)Josep Raventós (1824-85) volt az első borász, aki Spanyolországban pezsgőgyártásba kezdett egy franciaországi üzleti látogatása után, melynek eredeti célja az volt, hogy borainak francia piacot szerezzen, de miután Champagne tartományban megismerte a pezsgőkészítés technológiáját, hazatérve Spanyolországba jómaga is belefogott ebbe a mesterségbe.1872-ben ő volt az első gyártója az akkor még "xampán"-nak nevezett, később cava-ra módosított pezsgőnek, mely olyan annyira közkedveltté vált, hogy manapság több, mint 200 millió üveg spanyol pezsgőt állítanak elő évente. A termelés nagyrésze Katalóniában folyik (Penedés régióban), de természetesen fogyasztói, kedvelői egész Spanyolországban, sőt világszerte vannak. A cava eredetiségét a dugó szemrevételezésével tudjuk ellenőrizni, melyen minden esetben egy 4 ágú csillag szerepel.Két leghíresebb márka a Codorniu illetve a Freixenet, mely már Magyarországon is beszerezhető. Természetesen létezik félszáraz, száraz, félédes, édes változat is a cukortartalma szerint, valamint "Reserva" (18-30 hónapig érlelődik) és "Gran reserva" (több, mint 30 hónapig érlelik) változat is. Szilveszterkor (Nochevieja) tehát a spanyolok poharába ez a nedü kerül, amikor koccintanak a Boldog Új Évre! Legyen Önnek is Nagyon Sikeres és Vidám Új Éve! FELIZ ANO NUEVO!
11 ok, amiért érdemes Vilniusba utazni:
Az új utazási célpont, Vilnius, a nemcsak a 3,7 milliós Litvánia, de az egész Baltikum legnépesebb városa. Pécs 2010-es „szereplését” megelőzően jövőre Vilnius lesz Európa kulturális fővárosa. Több százezer látogatót várnak a több ezer kulturális eseményre.Vilniusban található Európa egyik legnagyobb óvárosa mellett az egyik legmodernebb negyede is, ahol a futurisztikus Európa-torony uralja a látképet. Az UNESCO világörökség listáján található óvárosban több mint ezer középkori épület áll még. Litvánia fővárosában található Európa egyik legrégebbi egyeteme, melyet Báthory István, Erdély fejedelme alapított 1579-ben.A városban a nyarak melegek, gyakran 30°C feletti napközbeni hőmérséklettel, ellenpontozva a téli hidegeket, amikor a hőmérséklet a -25 °C-ot is elérheti alkalmanként, melynek következtében a város folyói és tavai gyakran befagynak, lehetőséget teremtve a lékhalászatra.Vilnius igazi multikulturális hely, hiszen a többséget adó litvánok mellett jelentős számban élnek a városban lengyelek, oroszok és fehéroroszok is.Aki a városban jár, annak érdemes megtekinteni XV. században épült Szent Anna szép gótikus templomot.Szép építészeti emléket jelent a Vilnius-i Egyetem együttese a 17. században kialakított nagy udvarral, a közel 5 millió kötetet őrző 453 éves Egyetemi könyvtárral, és az 1426-ba épített, de többször átalakított, 68 méteres harangtoronnyal büszkélkedő Szent János templommal.Magyar szempontból érdekes látnivaló a Békés hegy, mely nevét Békés Gáspárról Báthory István hadvezéréről kapta. A protestáns Békés Gáspárt 1579-ben bekövetkezett halála után a katolikus egyház megtagadta eltemetni, ezért Báthory a város felé emelkedő magaslatot jelölte ki sírhelyéül. Emlékére emlékmű is épült, mely 1838-ban összedőlt. A romok között talált sisakot és koponyát, mint Békés Gáspár ereklyéit a Vilniusi Történelmi Múzeumban őrzik.Vilniusban élt a híres lantművész Bakfark Bálint is, aki litván asszonyt vett feleségül.A városban született Czeslaw Milos Nobel-díjas költő.A Balti térség az EU leggyorsabban fejlődő régiója, 2000 és 2006 között Lettország gazdasága nem kevesebb, mint 11,9%-al nőtt. Gazdasági elemzések szerint a három ország gazdasága 2020-ig évente 5-10%-al nő majd. Az euró bevezetését egységesen 2010-ben tervezik.
Afganisztán ősi emlékei
A tálib rendszer igyekezett a buddhista emlékeket úgy eltüntetni mintha nem is léteztek volna. Sajnos komoly károkat okoztak, de egy mostani szenzáció számba menő lelet felcsillantotta a reményt arra, hogy azért lesz mit az utókorra hagyni. A lelet egy tizenkilenc méteres Buddha-szobor és számos más emlék, ezeket tártak fel nem régen Afganisztán középső részén. A két V. századi óriás Buddha-szobor közelében bukkantak rájuk, amelyeket a tálibok hét évvel ezelőtt romboltak le. Az archeológusok az alvó Buddha óriási szobrát kutatták, amelyet a feltételezések szerint évszázadokkal ezelőtt kínai zarándokok láthattak Bámiján-tartományban. A Keletet Nyugattal összekötő Selyemút mentén fekvő Bámiján egykor a buddhizmus virágzó központja volt, ahol a szerzetesek barlangokban éltek Összesen 89 leletre bukkantak, a szobron kívül pénzérmék, kerámiatárgyak kerültek napvilágra. Mohammad Zia Afsar, a tájékoztatási és kulturális minisztérium tanácsosa szerint az "alvó" szobor igen rossz állapotban került elő. A többi lelet Baktria, az ókori görög királyság korából, valamint az iszlám és buddhista érából származik. 2001-ben az iszlám fundamentalisták, a tálibok szétlövették a sziklába faragott két Buddha-szobrot. Ezek közül az egyik 53 méteres volt, s a világ legmagasabb álló Buddha-szobrának számított, a másik magassága 37 méter volt. Még abban az évben, miután megdöntötték a tálibok uralmát, megkezdődött a nagyobbik Buddha-szobor helyreállítása: a restaurálás akár tíz évig is eltarthat. A mostani lelet fényében a régészek reménykednek a 300 méteres Buddha-szobor megtalálásában is, amelyet egykoron Bámijánban láttak a kínai zarándokok. Ez év áprilisában jelentették be, hogy a lerombolt Buddha-szobrok közelében, 12 sziklabarlangban a világ legkorábbi olajfestményeire bukkantak. Míg Európában a XIII. században kezdtek olajt adagolni a festékanyagokhoz, Bámijánban már a Kr.e. VII. században elterjedt az olajfestés technológiája, amelyhez az alapanyagot dióból vagy mákból nyerték.
A török bazárok világa
Isztambul piacain „muszáj” alkudni és csevegni Az Isztambulba látogatókat kétségtelenül megérinti az az életérzés, ami a város számos piacát és bazárját jellemzi. A bazárok összekötik a hagyományt és a modern életet. Azoknak, akik szeretnek vásárolni, egyszerűen muszáj meglátogatniuk a város legismertebb bazárját, a "Kapali Carsisi"-t, a Fedett Bazárt. Megér egy kitérőt az Egyiptomi Bazár és a könyvpiac is. Ezeken a helyeken az alkut és a kereskedést egyenesen elvárják, hiszen azok a bazárkultúra állandó alkotóelemei. A Fedett Bazár – a kis üzletek labirintusa A 15. század közepe óta a Kapali Carsisi jószerivel a bevásárlás Mekkája, az óváros lüktető szíve. Ezen a 20 ezer négyzetméteres területen naponta csaknem egymillió ember fordul meg. A bazár a Nurusomanyie Mecsettől a Beyazit Mecsetig nyúlik el és szinte mindent kínál, ami szem-szájnak ingere. A 4 ezer üzletben hatalmas választékot találunk ruhákból, kiegészítőkből, szőnyegekből, és selyemből. Minden kézműiparnak hagyományosan saját negyede van a bazárban. Itt-ott hagyományos török üzletekbe botlunk, amelyek kellő mennyiségű autentikus érzésről gondoskodnak és amelyekben a helybéliek szívesen vásárolnak. A Fedett Bazárba négy kapun keresztül lehet bejutni. Ezek a bazár két főutcájának két végén állnak. Az utcák a bazár délnyugati sarkán futnak össze. Ha a bazárt az egyik kapun át az Aranyszarv irányában hagyjuk el, a "Tahtakale" elnevezésű faáru negyeden keresztül egészen a tengerig sétálhatunk. Vasárnaponként a Fedett Bazár zárva tart. Az Egyptomi Bazár - mindig az orrunk után Az Egyiptomi Bazár illattengerrel fogadja a látogatót. A közel-keleti piac Eminönüben, a Yeni Mecset mögött, az Aranyszarv bejáratához közel fekszik és az arab világ minden elképzelhető fűszerét kínálja vevőinek. A bazárt, amit a 17. század közepén az építész Kazim Aga fából építtetett, a20. század negyvenes éveiben restaurálták. "egyiptominak" azért nevezik, mert régebben az egyiptomiak árulták itt fűszereiket. Hagyományosan gazdag a kínálat: fűszerek, szárított gyümölcsök, olajos magvak, tea fajták, olajak és esszenciák. Az Egyiptomi Piacra is igaz: aki az ízek és illatok új világát kívánja felfedezni, ezt ne vasárnapra tervezze be, mert ez a napi itt is szünnap. Az Arasta Bazár – kicsi és finom A Kék mecset mögött, az óvárosban található a "Sipahi Carsisi", a kicsiny és tradicionális Arasta Bazár körülbelül negyven bolttal. A teret eredetileg a 17. században hozták létre az oszmán uralkodók lovainak elszállásolására. A lóállásokat az évek során újabb és újabb tüzek pusztították el és a teret sokáig csak rom borította. A 20. század nyolcvanas éveiben nyíltak meg itt az első boltok. Ez a kis bazár vasárnap is vásárlásra invitál, azon a napon, amikor a nagy konkurencia, a Fedett és az Egyiptomi Bazár zárva tarják kapuikat. A legjobb hely könyvmolyoknak A "Sahaflar Carsisi", a könyvantikváriusok piaca Isztambul legrégebbi piacai közé tartozik. A könyvkereskedők a 18. században lassanként elhagyták a Fedett Bazárt és itt telepedtek meg. Nem sokkal ezután törvény született a könyvnyomtatásról és könyvkiadásról, ami lehetővé tette a könyvkereskedés felvirágoztatását. Az isztambuli könyvkereskedelemnek ma is ez a piac a központja és egyben az értelmiségiek találkozóhelye. Kis bazárok és piacok áradata Még számos további kis bazár és piac is van Isztambulban és ezek nem kevésbé érdekesek és kedvesek, mint nagy testvéreik. Mindenképpen megemlítjük a Kumkapi halpiacot - ahol számtalan halvendéglő teremt kellemes atmoszférát -, a Sariyer halpiacot és a Beyoglu virágpiacot. Varázslatos piacokat és bazárokat hamar találunk Isztambulban, ha csak egy kicsit is odafigyelünk. A naponta nyitva tartó virágzó piacok mellett heti piacok is vannak, amelyeket elsősorban a helybéliek látogatnak. Isztambul nagyon közel jár ahhoz, hogy bevásárló-paradicsom legyen, és nem csak a sok piac és bazár miatt. Ha ugyanis szívesebben megyünk bevásárlóközpontokba, Isztambulban számos modern shopping-centrumot is találunk. Ilyen például az Akmerez, a Metro City vagy a Nisantasi City. A bevásárló metropolisz sokrétű kínálata szinte mindenki ízlésének tartogat valami érdekeset.
Óccó, óccó!
Ma már mindenből van gazdaságos kiszerelés, itt az idő, hogy nyaralásból is legyen. Olaszországban a kispénzű turisták ezentúl olcsóbban megúszhatják a pihenést, mert a helyi fogyasztóvédelmi szövetség tanácsokkal látja el őket. Nemes gesztus, tekintve, hogy a külföldit azért szokták szeretni, mert pénzt hoz. A legtöbb turista naponta 93-180 eurót költ el, ha olyan olasz tengerparti városokban nyaral, mint például Rimini, Nápoly, Bari vagy Róma, ám a költségek lényegesen mérsékelhetők, ha betartjuk a Codici olasz fogyasztóvédelmi egyesület jótanácsait. A szervezet elsősorban a kispénzű, fiatal városlátogatóknak szánt javaslatait egy - 18-25 évesek körében végzett - közvéleménykutatás adatai alapján állította össze. A megkérdezettek egy ideális hosszú hétvégén a napot a tengerparton - vagy legalábbis egy uszodában - kívánják eltölteni, utána pizzát szeretnének vacsorázni, melyet sörrel öblítenek le, este pedig egy ital után diszkóban vagy koncerten szórakoznának.A Codici szerint a turisták által kedvelt városok éttermeiben egy pizza - főként hétvégén este - akár 15-18 eurót is kóstálhat, ezért a takarékosabbak jobban teszik, ha házhoz szállíttatják az ételt: így mindössze öt eurót fizetnek az italt is beleszámítva.A diszkók drága belépőit (12-35 euró) teljes egészében megspórolhatjuk, ha a szórakozóhelyek helyett inkább a tengerparti strandokon megrendezett bulikat választjuk. Itt az esetek nagy többségében egyáltalán nincs belépő, és így 10 eurós italfogyasztással is kényeztethetjük magunkat.Napközben szabadstrandokon múlassuk az időt, az ebédünket pedig ne helyben szerezzük be, hanem vigyünk magunkkal egy kis "hazait".Neves sztárok méregdrága koncertjei helyett pedig kiválóan szórakozhatunk például a közeli falvak egyikének búcsúján is.
Homérosz korabeli hajót emeltek ki az iszapból
Az antik hajóépítőknek Homérosz által az Iliászban megénekelt mesterségbeli fortélyai ismerhetők meg egy 2500 éves görög hajóroncs révén, amelyet hétfőn hoztak a felszínre Szicília déli partjainál, Gelánál.A görög kereskedőhajó a maga nemében a legnagyobb: hossza 21 méter, szélessége pedig 6,5. A korábban Izrael, Ciprus és Franciaország partjainál felfedezett négy görög hajóroncs közül a legnagyobb hossza "mindössze" 15 méter volt.A hajót, amely a parttól 800 méterre, Kr.e. 500 körül süllyedt el, még 1988-ban fedezte fel két hobbibúvár, 2003-ban pedig felhozták a mélyből rakományát - amforákat, ivókupákat, olajlámpásokat és fonott kosarakat. Hétfőn úszódaru, valamint 20 másik hajó segítségével a felszínre került maga a hajóroncs is. A hajó faanyagát speciális, polietilénglikollal feltöltött tartályokba helyezik, mielőtt Portsmouthba szállítják, ahol angol szakértők konzerválják és rekonstruálják a bárkát. A szakértők szerint a lelet igen értékes, hiszen egyedülálló betekintést nyújt a görög hajóépítőácsok mesterségbeli fortélyaiba, amelyeket eddig csupán Homérosz Iliászából ismerhettek. Csodálatosképp épségben megőrződtek a kenderkötelek, amelyekkel "egybefűzték" a hajótest faanyagát. A tengerfenék iszapja jó állapotban konzerválta évezredeken át a viharban elsüllyedt hajót.Antonello Antinoro, Szicília regionális kulturális tanácsosa szerint a hajóroncs, amelynek múzeumot építenek, növeli Gela turisztikai vonzerejét. Reményei szerint a következő néhány hónapban sikerül megteremteni egy másik, a görög kereskedőhajó közelében felfedezett roncs kiemelésének pénzügyi feltételeit is.Gela, amelyet rodoszi és krétai telepesek alapítottak a Kr. e. VII. században, kulcsszerepet játszott a Földközi-tengeri kereskedelemben. A város a Kr. e. VI. században élte virágkorát, majd lassan elvesztette politikai jelentőségét, de megmaradt fontos kulturális központnak, s itt töltötte élete utolsó éveit Aiszkhülosz görög drámaíró, aki Gelában hunyt el Kr. e. 456-ban. Az idők folyamán a várost többször lerombolták, majd újjáépítették, legutóbb 1233-ban.