Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Hírek, aktualitások - Magazin
A rovat további hírei
Indul a strandszezon Budapesten
Szombaton indul a strandszezon Budapesten. Elsõként a Gellért és a Dagály fürdõ nyári medencéit, valamint a Palatinus strandot nyitják meg, a többiek a hónap folyamán lépcsõzetesen május közepén/végén nyitnak. Legkésõbb a tavaly nagy sikerrel újraindított Pünkösdfürdõ kezdi fogadni a vendégeket: a tervek szerint a tanév végétõl. strandok május 1-tõl egységesen 10-19 között lesznek nyitva, de június 1-tõl augusztus 20-ig hétvégén, azaz pénteken, szombaton és vasárnap tovább, este 8 óráig várják a vendégeket.A jegyárak mindössze 100 forinttal emelkednek, néhol pedig marad a mostani ár. A kedvezmények köre tovább bõvül. A legnagyobb újdonság az idén elõször bevezetett szezonbérlet, amely minden strandra érvényes május1-tõl augusztus 31-ig. A felnõtt bérlet ára 48 ezer, a gyereké 38 ezer forint. Ismét a szezon slágerének ígérkezik a Strandváró program, melynek keretében hétfõtõl péntekig minden nap más-más strand látogatható 50% kedvezménnyel. Hétfõn a Dagály, kedden a Paskal, szerdán a Csepeli strand, csütörtökön a Római és pénteken a Csillaghegyi strand várja fél áron a látogatókat. A délutáni kedvezményes jegy zárás elõtt három órával vásárolható, ára megegyezik a strandváró program jegyével, azaz fél áron kapható. Ismét lesz négyszemélyes családi jegy. A teljes szezonban élvezhetik a vendégek a strandmasszázst a Palatinuson és a Széchenyi fürdõben. A tavalyi siker után idén is lesz Strandok éjszakája, a tervek szerint nyár közepén. A népszerû, Cinetrip által szervezett bulik nyárra kiköltöznek a szabadba, ahol kétszer tartanak party-t júliusban és augusztusban. A hagyományoknak megfelelõen június elején megrendezik a Szigeti sportvarázst a Margitszigeten.
Eltűnnek a világ gleccserei
A globális átlaghőmérséklet emelkedése nyomán az elmúlt évtizedekben felgyorsult a gleccserek olvadása szerte a Földön; az Alpoktól a Himaláján át egészen Alaszkáig az apadó jégfolyók a klímaváltozás jól ismert jelképeivé váltak.Ez a klímaváltozás egyik legegyszerűbb mutatója. Amikor a hőmérséklet emelkedik, a gleccserek olvadnak, ez alapvető fizikai jelenség. Nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy értékeljük a gleccserek változásának a mértékét - mondta Eric Rignot, a NASA egyik vezető tudósa, a Kaliforniai Egyetem professzora. A Grinnell-gleccser a Montana államban lévő Gleccser Nemzeti Parkban majdnem 90 százalékkal zsugorodott az elmúlt évszázadban, és máshol is ez történt a gleccserparkban - hangsúlyozzák gleccserkutatók. Amikor a Gleccser Nemzeti Parkot kialakították még 1912-ben, 100 gleccser volt a parkban - mondta Lonnie Thompson, az Ohiói Állami Egyetem professzora. Ma már csak 26 gleccser van a parkban és ezek is várhatóan eltűnnek a következő 30 éven belül. A Muir-gleccser az alaszkai Glacier Bay Nemzeti Parkban van.A legnagyobb gleccserveszteségeket Alaszkában mérték. Gleccserkutatók szerint a különböző időpontokban készült fotók tükrözik a legjobban a végbement változásokat. A Muir-gleccser 7 év alatt 8 km-t veszített hosszából. Az alaszkai jégfolyók valóban hatalmas mértékben zsugorodnak. Senki nem vitatja a Muir-gleccser olvadását, drámai mértékben vízzé olvad - magyarázta Marco Tedesco, a City College of New York segédprofesszora, hozzátéve, hogy az alaszkai Pedersen-gleccser a másik szemléltető példája a jég masszív visszahúzódásának. Lonnie Thompson professzor 1978 óta térképezi fel a perui Qori Kalis-gleccser zsugorodását. - Megfigyelésünk első 15 évében a jégfolyó évi 6 méteres ütemben húzódott vissza, míg a legutóbbi 15 évben átlagosan 60 méterrel évente - hangoztatta. Ez a világ legnagyobb trópusi jégsapkája és a területének körülbelül a 25 százalékát vesztette el azóta, hogy elkezdtük megfigyelni - tette hozzá.A gleccsertudósok egyetértenek abban, a grönlandi Jakobshavn Isbrae-gleccser jól példázza, hogy mi történik a gleccserekkel, mert ennek a jégfolyónak hosszabb története van, mint sok másikénak. A rá vonatkozó adatok egészen 1850-ig nyúlnak vissza. A Jakobshavn hosszú ideig lassan húzódott vissza, viszont 2000-től sokkal gyorsabban kezdett zsugorodni. Nemcsak a Jakobshavn, hanem a három legnagyobb grönlandi gleccser is drámai változáson ment át ugyanebben az időszakban - közölte Leigh Stearns, a Kansasi Egyetem segédprofesszora. (MTI)
A Munkácsy-trilógia Pécsett
A hét végétől fél éven át Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában látható a Munkácsy-trilógia.Az Ecce Homo, a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt nagyméretű festményeket a város központjában Ciszterci rend Nagy Lajos Gimnázium dísztermében állították ki. Debrecen ezzel kíván hozzájárulni az EKF-programok sikeréhez. Mint a megnyitón Páva Zsolt polgármester elmondta, így együtt csak egy helyen, Debrecenben, a Déri Múzeumban volt látható a trilógia, s várhatóan most láthatók utolsó alkalommal vannak így együtt Munkácsy ezen monumentális alkotásai. Szólt arról is, a város mintegy 30 millió forintot fordított arra, hogy eleget tegyen a tárlat megrendezéséhez, a képek szállításánál feltételül szabott szigorú feltételeknek. A Golgotát és a Krisztus Pilátus előtt című festményt az elmúlt években többször szállították a tengerentúlra és vissza, de a debreceni Déri Múzeum tulajdonában lévő Ecce Homo, amely 1930 óta látható Debrecenben, nyolcvan éve nem hagyta el az épületet. A három alkotás kölcsönadásához mindegyik tulajdonos - Hajdú-Bihar megye önkormányzata, az Amerikai Egyesült Államokban élő Pákh Imre műgyűjtő és a kanadai Hamilton Galéria - hozzájárult. A megnyitón részt vett Pákh Imre is, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy a a múlt században Európa nagyvárosaiba utaztatták a festményeket, akkor több mint 2 millióan látták a Trilógiát. Az Ecce Homót pedig budapesti bemutatóján hat hét alatt 300.000 ember nézte meg. A kiállítás október 31-ig látogatható. A szervezők legalább 70.000 látogatóra számítanak.
Továbbra sincs forgalomkorlátozás a magyar légtérben
A vulkáni hamu koncentrációja a magyar légtérben várhatóan a mai nap folyamán sem éri el a magas kockázatú minősítést, így nem lesz szükség a légtér forgalmának korlátozására. Tegnap a magyar légtér forgalma az átlagos áprilisi légi forgalom kb. 40%-a volt. Az Európai Unió államainak közlekedési hatóságai 2010. április 19-én megegyeztek a légtérbe kerülő vulkáni hamu repülésbiztonsági értékelésének egységes rendszeréről. Az Eurocontrol áramlásszervező központja (CFMU) a vulkáni hamu koncentráció alapján az európai légteret repülésbiztonsági szempontból magas kockázatú, alacsony kockázatú és kockázatmentes területekre osztja, és erről hat óránkénti frissítéssel tájékoztatja a tagállamok közlekedési hatóságait. A magas kockázatú légterekbe való berepülés tilos, míg az alacsony kockázati besorolású légterekben – a kockázat ismeretében – a pilóták és a légitársaságok saját felelősségükre közlekedhetnek. 2010. április 20-án a vulkáni hamu koncentrációja a magyar légtérben nem érte el a repülésbiztonsági szempontból magas kockázatúnak minősítettekét, így a HungaroControl tegnap 10 órától feloldotta a magyar légtérre korábban elrendelt repülési korlátozást. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat által, saját adatforrásokból készített forgalmi statisztika alapján tegnap a magyar légiforgalmi irányítók 153, a Ferihegyi repülőtérre érkező és onnan induló gépet, valamint 545, a magyar légtéren átrepülő gépet irányítottak. Az elmúlt évek statisztikái alapján ez egy átlagos áprilisi légi forgalom kb. 40%-a. Az előrejelzések alapján a magyar légtér vulkáni hamu koncentrációja továbbra sem éri el a magas kockázatú minősítést, így újabb korlátozásra a mai napon várhatóan nem lesz szükség. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat folyamatosan egyeztet a levegő aktuális vulkáni hamu koncentrációjáról az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársaival is valamint a várható szélmozgásról, és azonnal beszámol majd a várható intézkedésekről.
Az ELTE professzora a vulkánokról
Várható, hogy az elkövetkező évtizedekben a mostaninál sokkal nagyobb vulkánok is aktívak lesznek, azért érdemes már most felkészülni arra, hogy a kitörések ne érjék a társadalmakat annyira váratlanul, mint az izlandi - mondta hétfőn az MTI-nek Harangi Szabolcs, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék tanszékvezető professzora.A vulkánok aktivitásának előrejelzése rendkívül nehéz, a tudósok is csak a korábbi megfigyelések eredményeire tudnak hagyatkozni; az izlandi Eyjafjallajökull gleccser alatt lévő tűzhányó esetében az 1821-es kitörésre, amikor is a vulkán intenzívebb és csendesebb szakaszokkal csaknem másfél évig működött - mutatott rá a tudós. A vulkáni hamu előrejelzésére az 1990-es években hozták létre a hamufelhők terjedését vizsgáló nemzetközi hálózatot (Volcanic Ash Advisory Centers, VAAC), amelynek európai központja Londonban található. A VAAC jelentéseit a légitársaságok megkapják és - amint azt a jelenlegi helyzet is mutatja - járataikat azok alapján korlátozzák. A vulkáni hamu koncentrációjára és ennek veszélyességére vonatkozóan nincsenek kialakult határértékek, ugyanis eléggé ritka jelenségről van szó, amelyet a repülők - ha lehet - el is kerülnek. Az ELTE szakemberei már vizsgálják a meglehetősen kis koncentrációban többkilométeres magasságban Magyarország felett elvonult hamufelhő összetételét. A hamu az andezitnak megfelelő kémiai összetételű, néhánymikronnyi méretű kőzetüveg és kristályszemcsékből áll. A kőzetüveg azt jelenti, hogy a víz hatására a kőzetolvadék olyan gyorsan hűl le, hogy nem tud kikristályosodni, hanem üveggé dermed.Harangi professzor elmondta: az Eyjafjallajökull gleccser alatt lévő tűzhányónak már ismerjük a magma összetételét, azaz azt a kőzetanyagot, amely a kitörés során a felszínre robban. Ez egy úgynevezett andezit-összetételű kőzet, és ez azért is érdekes, mert a március 20-i kitörést követően elsőként bazalt tört fel. Ennek azért van jelentősége, mert az andezites kőzet hajlamosabb a robbanásosabb kitörésre. A mostani kitörés a magma és a jégből kiolvadó víz kölcsönhatásának következménye. A troposzférába, azaz a föld legalsó, 16-18 kilométeres magasságig tartó légtérbe bejutó szennyezés nem sokáig marad a levegőben, az esővel hamar kimosódik. A Magyarországra jutó szennyezés koncentrációja ráadásul nem sokkal több, mint a folyamatosan a világűrből érkező kozmikus por. Nagyobb problémát az jelentene, ha a szennyezés a 15-20 kilométer feletti sztratoszférába is feljutna. Ilyen magasságba azonban már nem is a vulkáni hamu, hanem a klímaváltozást is okozó kén-dioxid jut el - magyarázta Harangi Szabolcs.A professzor szerint az izlandi vulkánkitörés okozta por- és hamufelhő terjedésével kapcsolatosan a rémhírkeltés megakadályozása a legfontosabb feladat. Emlékeztetve a Levegő Munkacsoport által vasárnap kiadott közleményre, annak a véleményének adott hangot, hogy a környezetvédelmi szervezet tudományos vizsgálatok nélkül egyből összefüggést vélt felfedezni a légszennyezettségi adatok és a hamufelhő terjedése között. A Levegő Munkacsoport szerint: "amikor Magyarország légterét elérte az izlandi tűzhányó hamufelhője, jelentősen megugrott a porszennyezettség a levegőben (…) amennyiben valóban vulkáni hamu került a talajközeli levegőbe, akkor az abban lévő gázok és nehézfémek károsíthatták a szabadban tartózkodók, különösen az asztmások, tüdőbetegek egészségét." A kutató hangsúlyozta, hogy a súlyos következtetések levonása előtt szükséges a megfigyelések gondos értékelése. Rámutatott arra: a Levegő Munkacsoport közleményben jelzett szemcseméret-tartomány nem ülepszik le ilyen gyorsan, ráadásul a porszennyezettség növekedését már péntek este kimutatták, a hamufelhő pedig csak péntek éjjel, szombat hajnalban érte el Magyarország légterét. A hamuanyagban nincsenek számottevő koncentrációban "gázok és nehézfémek", amelyek károsíthatnák az egészséget.Péntek este valóban megemelkedett a porszennyezettség, azonban a korábbi adatokat tekintve lényeges kérdés, hogy mikor és milyen hatások alapján volt hasonló mértékű a szennyezettség - jegyezte meg a professzor. Az asztmásoknak, légúti betegségben szenvedőknek a vulkáni hamu a kitörés közvetlen körzetében okozhat problémát, ilyen távolságban, mint Magyarország, nagyon kicsi az esélye annak, hogy egészségügyi hatása legyen. Kérdés, hogy a jelenlegi kitörés felébreszti-e az "alvó boszorkánynak" tekintett, jóval nagyobb és sokkal veszélyesebbnek tartott Katla vulkánt, amely 1918-ban tört ki utoljára. A kitörések tőlünk függetlenül zajlanak, csak eddig nem volt alkalmunk arra, hogy ezekkel szembenézzünk, pedig, ha visszatekintünk az elmúlt néhány évszázad történelmére, négy-öt példát is lehetne mondani, ami sokkal súlyosabb hatású volt akkor, mint ez a mostani - összegezte a professzor. (MTI)
Légtérzár hétfő délig
Magyarországon, így a Ferihegyi repülőtéren is április 19. hétfő délig meghosszabbította a Nemzeti Közlekedési hatóság Légügyi Igazgatósága a légtérzárlatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egész Magyarország területén szünetel légiközlekedés vagyis a Budapest Airport sem indít, illetve fogad repülőgépeket. A légtérzárat az izlandi vulkánkitörés miatt a magas légkörbe (6000-11.000 méter) került hamufelhő miatt kellett elrendelni. A vulkáni hamu veszélyezteti a repülőgépek sugárhajtóműveinek működését, emiatt szünetel a légiközlekedés Európa nagyobb része felett. A Magyarországon rekedt légiutasoknak távolsági buszokkal és vasúttal van lehetőségük továbbutazni.Minden utas, akinek ez időre szóló jegye van, érdeklődjön a légitársaságnál az utazásával kapcsolatban.A kialakult helyzetre való tekintettel senkinek nem javasoljuk, hogy kiutazzon a repülőtérre, hiszen vasárnap délig nem várható légiforgalom. A Bevándorlási Hivatal tájékoztatása szerint az EGT állampolgárok esetében, akik jelenleg még érvényes, de pár napon belül – a jelenlegi helyzet fennállása alatt – lejáró schengeni, vagy korlátozott területi érvényességű (Magyar Köztársaság) három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal rendelkeznek, lehetőséget kapnak arra, hogy vízumukat a hivatal díjmentesen meghosszabbítsa. A vízum meghosszabbítására hétvégén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál van lehetőség (Budapest, Budafoki u. 60., tel.: 463-9299). A MÁV Start megerősített nemzetközi vasúti szolgálattal áll rendelkezésre a légiközlekedési korlátozások alatt. A budapesti nemzetközi vasúti pénztárak meghosszabbított nyitva tartással várják az utasokat.
A magyarok 75 százaléka nem beszél idegen nyelvet
Boldogan dicsekszünk azzal, hogy Heves megye a hazai turizmus egyik fellegvára. Arra már kevésbé lehetünk büszkék, hogy a külföldi turistákkal alig-alig tudunk kommunikálni. Idegennyelv-tudásunk köztudottan siralmas - írja a Heves Megye Online.Tíz járókelőből hét-nyolc mélységes zavarba jönne, ha angolul, németül, ne adj isten franciául kellene elmagyaráznia egy vendégnek, hogyan juthat például Eger belvárosából a Szépasszony-völgybe. Meglepő, de szakemberek szerint még a szállodákban, panziókban és számos vendéglátóhelyen is komoly gondot jelent az idegen nyelvű kommunikáció. Sajnálatos tény, hogy nyelvtudásban az egykori szocialista országok között is az utolsó helyen vagyunk, régiónk pedig az országos átlagtól is elmarad. Nyaranta tolmácsoló diákok azt mondják: az Egerbe, illetve Gyöngyösre érkező külföldi – jellemzően fiatal, néptáncos – csoportok közül talán az olaszok az egyetlenek, akik annyira lazák, hogy nem beszélnek legalább konyhanyelven angolul. Itthon viszont a görögöknek – akik egyébként jellemzően perfekt angolosok – is kell az angol-magyar tolmács. Haron Ildikó, a Neumann János Középiskola idegen nyelvi szakmacsoport vezetője úgy véli, hogy ennek két alapvető oka van: a hazai nyelvórák többségén még mindig magyarul beszél tanár és diák egyaránt, másrészt a honi oktatási rendszerben még mindig nehezen oldható meg a tudásszintnek megfelelő, kiscsoportos nyelvi képzés. Egészen más dimenziót jelentenek a két tannyelvű osztályok, amelyekben a tantárgyak jelentős részét eleve idegen nyelven tanulják. Mivel a munkaerőpiacon gyakorlatilag esélytelen, aki nem ismer legalább egy idegen nyelvet, minimum alapszinten, nem csak iskolában és nem csak fiatalon fontos a nyelvtanulás. A kurzusok kínálata szinte végtelen, ám a költségekben nincs nagy eltérés: egy megbízható nyelviskolában egy középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése átlagosan félmillió forintba, s átlagosan három esztendőbe kerül. Az idegen nyelvek tanulásának is van módszertana, de sajnos ilyesmivel csak a színvonalas nyelviskolák segítik hallgatóikat. A szakember szerint az eredményes nyelvtanuláshoz hozzátartozna a rendszeres olvasás idegen nyelveken, feliratos filmek nézése, angol, francia vagy német nyelvű tv-csatornák hallgatása, könyvek olvasása.A fiatalok felzárkóznakA KSH legfrissebb adatai szerint az Észak-magyarországi Régióban a 15–29 éves korosztály hatvan százaléka ismer legalább egy idegen nyelvet, harminc százalékuknak nyelvvizsgája is van. A két idegen nyelvet beszélők aránya húsz százalék, három nyelvet viszont ebben a csoportban csupán két százalék beszél. A 15–39 éves korosztályban viszont a régiónkban feleannyian tudnak valamilyen nyelvet, mint az országos átlag. (heol.hu)
Nem csökken az üdülési csekk népszerűsége
A pesszimista vélekedésekkel szemben az év első három hónapjában a múlt év hasonló időszakával megegyező, 11 milliárd forintot meghaladó összegű üdülési csekket igényeltek a munkaadók, márciusban a 6,826 milliárd forintos forgalom közel 100 millió forinttal meg is haladta a tavalyi adatokat.A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) elnöke szerint dőreség lenne a jelenlegi gazdasági helyzetben hosszú távú prognózist adni, de az eddigi adatok és a keresettség alapján egyre komolyabban lehet azzal számolni, hogy az idén is sikerül elérni az 50 milliárdos forgalmat. Mindez azzal jár, hogy csaknem 400 ezer magyar polgár itthon generál többletfogyasztást, ráadásul számlás, ellenőrzött forgalomban. A 15 ezer szolgáltató a csekkek ellenértékén felül az MNÜA statisztikái szerint átlagosan 20 százalékos többletköltéssel számolhat az üdülési csekkek tulajdonosaitól. Karácsony szerint ma már egyetlen szolgáltató sem fizet 6 százaléknál magasabb jutalékot az üdülési csekkek után, ez az egyéb csekkalapú fizetési megoldásoknál olcsóbb finanszírozást jelent, ráadásul a bevétel jó része újabb költést generál: az MNÜA az idén már több mint 100 ezer rászoruló számára juttatott üdülési csekket, 3,2 milliárd forint értékben. (A jutalék mértékét a közelmúltban Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója is védelmébe vette a Napi kérdésére.) Karácsony elmondta: a szállodák e jutalék akár dupláját, háromszorosát is kifizetik az úgynevezett touroperátoroknak - igaz, abban az esetben több vendég biztos elszállásolásáról tárgyal a szálloda, míg az üdülési csekk esetében ez csak lehetőség. Azzal kapcsolatban, hogy továbbra is kevés a vendéglátó-ipari egység az elfogadóhelyek között, az MNÜA elnöke úgy foglalt állást, hogy az éttermi szegmensnek az üdülési csekkénél jóval nagyobb, éves szinten 280 milliárd forintos piac, az étkezési utalványoké biztosít elsődlegesen forgalmat. Ennek ellenére az MNÜA folyamatosan bővíti az éttermi hálózatot: jelenleg 1357 étteremben lehet üdülési csekkel fizetni, ám ebből 819 helyen a szálláshoz kapcsolt kiszolgálóegység a szerződött partner. A Balaton partja jól kiszolgáltnak számít: itt 417, meleg ételt kínáló egységben fogadják el az üdülési csekket. (Napi Gazdaság)
Már tesztelik az első turistaűrhajót
Hétfő reggel megtette első próbaútját a SpaceShipTwo, az első magánfejlesztésű űrugrógép, a SpaceShipOne nagytestvére. A jármű a tervek szerint alig két év múlva már a világűrbe jut. A fél tucat utas szállítására képes űrhajóra már 330 ember fizette be a kétszázezer dolláros repülési díjat. A Virgin Galactic által fejlesztett űrrepülőgép egyelőre nem önerőből repült, a közel háromórás úton végig a szállítógépén maradt. A Mojave-sivatag feletti teszten elsősorban a gép aerodinamikai tulajdonságaira voltak kíváncsiak a fejlesztők, mivel ez a gép teljesen új koncepció alapján készült, így a formát és a szerkezetet most próbálták ki először élesben. A fejlesztések vezetője, Burt Rutan szerint a próbarepülés nagy jelentőségű nap volt a fejlesztő cégek, a Rutan vezette Scaled Composites és a Virgin életében. Sir Richard Branson, a Virgin alapítója hozzátette, hogy minden rendben ment a teszten. „Nem volt meglepetés, minden jól ment a repülés során” –nyilatkozta Branson. A teszt 2 óra 45 percig tartott, ezalatt 13716 méter volt a legnagyobb elért magasság. A következő évben további fejlesztések és próbák következnek, melyek során a következő nagy lépés az lesz, hogy a WhiteKnightTwo nevű hordozógépről leválik az Enterprise fantázianevű űrrepülő, és először vitorlázva, majd saját motorjait használva marad a levegőben. A SpaceShipTwot 2009 decemberében mutatták be a nagyvilágnak. Az űrhajó a tervek szerint 15 kilométeres magasságban válik le a WhiteKnightTwo szállítógépről, majd ezután saját rakétahajtásával jut fel az űrbe, 110 kilométeres magasságba. A gép nagyjából öt percig lesz képes ilyen magasságban tartózkodni. A repülő belsejében szabadon lebeghetnek azok az utasok, akik befizetik a kétszázezer dolláros jegyárat – ennyi pénzből 125 ezer BKV-jegyet lehetne venni. A SpaceShipTwo majdnem kétszer akkora, mint elődje; a SpaceShipOne volt az első magánfejlesztésű repülő, amely 2004-ben elérte a Nemzetközi Repülő Szövetség által megadott, 100 kilométeres űrhatárt (azóta már múzeumba került). Az Enterprise projekt nemcsak arra terjed ki, hogy több tehetős turista átélhesse a súlytalanságot és fentről lássa a Földet, hanem a fejlesztők távlati tervei szerint megalkotja a világűrt érintő, egyik helyszíntől a másikra szállító, a hagyományos repülőnél gyorsabb utazások alapját is. (Index)