Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Magazin
További cikkek
Nem tetszik a szállodám? Mars innen!
Egy osztrák napilap közleménye szerint egy brit szállodatulajdonos Blackpoolban "lerázta" a nemkívánatos vendéget. Kidobta a párt a szállodaszobából, miután az - nyilvánvalóan röviddel megérkezése után negatív értékelést adott le a szállodáról egy online szállodai értékelő weboldalon.Néhány évvel ezelőtt még csak egy poros panaszláda volt a szokásos és gyakran az egyetlen diszkrét lehetőség a szállodavendégek számára, hogy kifejezzék nemtetszésüket a kiválasztott szállodában - és a kimenetel bizonytalan volt.De ez már régen a múlté. Az internet alaposan forradalmasította a szállodaiparban a "panaszügyek"-et: a szállodavendégek ma online portálokon teszik közzé tapasztalataikat, amelyek nyilvánossá teszik azokat webhelyeiken az interneten. A mobil kommunikáció még jobban felgyorsítja ezt a folyamatot, mint ahogy azt az említett esetben láthattuk.A negatív szállodaértékelések tíz leggyakoribb okaA hotel.info megvizsgálta a vendégek kommentárjait a több mint egy millió szállodai értékelés esetén és a következőkben ismerteti a negatív szállodakritikák tíz leggyakoribb okát: Reggeli: Túl drága reggeli, amely minőségében és bőségében nincs arányban az árral. Kis választék. A feltöltés/asztalterítés új vendégek számára nem elég gyors. Nem friss, már régebben kihelyezett étel. Parkolás: Túl magasnak tűnő árak a parkoló és a mélygarázs használatáért, a szállodatulajdonosok ismételten téves adatai a honlapokon az árakra és a rendelkezésre állásra vonatkozóan. Zaj: Kevesebb a panasz a központi fekvésre és az ennek megfelelő sűrű közlekedésre, mint a szobafalak túl nagy hangáteresztésére és az ablakok gyenge zajszigetelésére. Szoba mérete: Különösen az észek-amerikai vendégeknek nem tetszenek az európai szállodákban a gyakran túl kicsi szállodaszobák és a szűk fürdőszobák. - Szolgáltatás/barátságosság (MTI)
Balatonfüred és Paloznak a legvirágosabb
Az ünnepélyes díjkiosztóval hivatalosan is lezárult a 17. alkalommal meghirdetett Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny.Az idén már 20. alkalommal kapcsolódtunk be az Európai Virágos Városok és Falvak versenyébe. A hazai verseny két tavalyi győztese nagyon jól szerepelt a nemzetközi megmérettetésben, Sopron ezüst, Lipót aranyat szerzett. A következő nemzetközi versenyen a két idei győztes, az ünnepségnek helyet adó Balatonfüred és közeli Paloznak község képviseli az országot.A korábbi nemzetközi sikerekről a mozgalom fővédnöke, Kunczené Fellegi Katalin beszélt, majd Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója méltatta a verseny jelentőségét. A vendég nem egy-egy szálloda miatt megy el egy településre, ezért rendkívül fontos, hogy gondozott, szép környezetben fogadják mindenhol. Ebben sokat segít az MT Zrt. által már az indulásnál felkarolt mozgalom, melynek támogatását a jövőben is biztosítani fogják.Az idei győztes város, Balatonfüred képviseletében szóló Dr. Bóka István polgármester a sikerüket többek között annak tulajdonította, hogy az épített környezet mellett nagy figyelmet fordítottak a természeti környezet megújítására is. Parkokat, sétányokat újítottak fel, még a bevásárló központ előtt is egy igényes sétány alapjait rakták le, felújították a strandok zöldterületeit. A rendezett környék nemcsak a turizmus szempontjából, az itt élők életminősége miatt is fontos.Czeglédy Ákos, a győztes község, Paloznak vezetője a lakosság és a civil szervezetek bevonásának fontosságát emelte ki, mert csak közös munkával lehet a fenntarthatóságot biztosítani.DíjesőAz Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága Tiszadobot és Kunszigetet jutalmazta, az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottsága pedig Kisbajom község önkormányzatának munkáját ismerte el.A Belügyminisztérium Százhalombattának, Herceghalomnak, Cigándnak, Nyergesújfalunak, Szekszárdnak és Kondorosnak nyújtott át díjat, a személyi elismerést Nagy Zsolt, Sopron város főkertésze kapta, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy Sopron Megyei Jogú Város a 2010. évi európai versenyben ezüstérmet szerzett.A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi díját Tokaj és Ludányhalászi, míg a hagyományos magyar növény és virágkultúra megőrzéséért Makó és Kisharsány kapott díjat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális díját Nádasdladány kapta, míg a környezettudatos oktatás megvalósulásáért két óvoda és három általános iskola munkáját emelték ki.A Magyar Turizmus Zrt. díjait Horváth Gergely vezérigazgató adta át Debrecen és Szarvas képviselőjének. Budapest főváros díját a XIII. kerület nyerte el.A díjátadó ünnepségen Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége felolvasta Orbán Viktor üzenetét, ami stílszerűen a Hajrá Virágos Magyarország! felkiáltással zárult. Lévai Anikó egyúttal átadta a miniszterelnök díjait Hajdúszoboszlónak és Lövőnek.Idén először történtAz idén először került átadásra a "Magyarország legszebb főtere, főutcája" díj, melyet a Virágos Magyarországért Szervező Bizottsága és a Magyar Turizmus Zrt. közösen alapított. A 2010. évi nyertes Kaposvár városa lett. Budapest Főváros Önkormányzata a "Budapest legszebb főtere" díjat a XX. kerületnek, Pesterzsébetnek ítélte oda.A Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az Arany Rózsa-díjat Budaörs, Gyula, Hidvégardó, Fehértó, Csesztve, Balatonföldvár és Bábolna kapta. Ezt a díjat régiónkét csak az az egy település kaphatja meg, amely évek óta kiemelkedő eredményt mutat fel a környezetszépítésben.
Nőtt a magyarok utazási aktivitása
Az idén a magyar lakosság utazási aktivitása nemzetközi, európai összehasonlításban alacsony, de 1,3 százalékponttal nőtt az elmúlt évhez képest, annak ellenére, hogy a lakossági fogyasztás egésze csökkent. Idén az első félévében a népesség 23 százaléka vett részt a belföldi idegenforgalomban, azaz legalább egy alkalommal tett többnapos belföldi utazást, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb Statisztikai Tükör kiadványából, amely a lakosság többnapos belföldi turisztikai utazásainak jellemzőit elemzi. Az utazások száma 2 százalékkal 7,9 millióra, az azokon eltöltött idő pedig 1 százalékkal 29,5 millió napra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A lakosság az előző évinél 4 százalékkal többet, 100 milliárd forintot költött el. Szálláshely-szolgáltatásokra 33 milliárd, vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 3 milliárd, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) 22 milliárd forint jutott. A turisztikai fogyasztás harmada a budapestiektől származott, és 28 százaléka a Balaton régióban valósult meg. Az utazásokban a hétvégi típusú (1-3 éjszakás) utak voltak többségben.Az idei év első felében a hétvégi típusú utazáson a magyar lakosság 19 százaléka vett részt legalább egyszer. A lakosság a hétvégi utazások során személygépkocsit 69, autóbuszt 19, vonatot 12 százalékban vett igénybe. Az utazások több mint fele rokon, ismerős meglátogatása volt. Így az igénybe vett szállástípusok között 59 százalékot képvisel a rokon, ismerős által biztosított szállás, míg 17 százalékban saját második otthont vettek igénybe az utazók, a szállodák részesedése 13 százalék volt.Az utazások harmadát a 25-44 éves korosztályba tartozók tették, de nem sokkal marad el ettől a 45-64 éves korosztályba tartozók utazásainak száma sem. Az utazások kiemelt célja Budapest-Közép-Duna-vidék, az összes utazásra fordított idő 22 százaléka történt itt, a Balaton, Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl részesedése 12-15 százalék volt a teljes belföldivendég-forgalmon belül.A hétvégi típusú utazásokon a lakosság fogyasztása 58 milliárd forintra becsülhető, ami 3 százalékkal marad el az előző évitől. Egy turista egy nap alatt átlagosan 3.200 forintot költött el a hétvégi típusú utazása során, ami 2 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi.A négy- vagy annál több éjszakás utazáson a lakosság 8,2 százaléka vett részt 2010 első félévében, ami bővülést jelent az előző évhez képest. A személygépkocsit használók 9, a többieknek azonban csak 6 százaléka utazott belföldön ilyen időtartamra. A lakosság a félév során összesen 1,5 millió négy- és annál több éjszakás utazást tett, amelyek során az előző évinél 5 százalékkal több, 11 millió napot töltött el. A Közép-Magyarországon lakók 2,1 millió napot töltöttek el a Balatonnál, ami az üdülőkörzet vendég forgalmának 58 százaléka. A "magyar tenger" mellett a Budapest-Közép-Duna-vidék játszik még kiemelt szerepet a belföldi turizmusban. E két célrégió adta a teljes belföldivendég-forgalom közel felét. Az ország többi részére elsősorban a régión belüli utazások voltak a jellemzők.Az utazások fő motivációja az üdülés, pihenés, de számottevő a rokonok, ismerősök meglátogatása is, az utazáson töltött idő 5 százaléka hobbi jellegű munka végzéshez kötődött. Az átlagos tartózkodási idő 7,7 nap volt, ennél lényegesen hosszabb ideig, 9,1 napig tartottak az egészségmegőrzési, wellnessutak. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák a legnépszerűbbek. Minden harmadik éjszakát ismerős által nyújtott szálláshelyen töltöttek az utazók. Az utazások 73 százaléka gépkocsival történt, az autóbusz részesedése 14, a vasúté 13 százalék volt. A négy és annál több éjszakáig tartó utazások során az egy évvel korábbinál 16 százalékkal magasabb, 41 milliárd forint volt a résztvevők fogyasztása. A kiadások 40 százalékát szállásra, 28, illetve 14 százalékát pedig étkezésre és közlekedésre fordították az utazók. Az egy utazó egy napjára jutó költés az egy évvel korábbinál 10 százalékkal magasabb, 3.600 forint volt.A magyar lakosság 77 százaléka nem utazott turisztikai céllal sem hétvégére, sem hosszabb időre. A turizmusból való kimaradás oka - lényegében régiótól függetlenül - leggyakrabban anyagi eredetű, illetve egészségügyi probléma, előbbire az Alföldön lakók hivatkoztak az átlagosnál lényegesen gyakrabban. A lakosság 16 százalékáról feltételezhető, hogy bár az első félévben nem utaztak, azt a későbbiekben megteszik. A nem utazóknak mindössze 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy akkor sem szeretne utazni, ha megtehetné.
Top 5 nemdohányzó desztináció
Nem kell kétségbeesett keresgélésbe fogniuk a dohányzásmentes úti célokra vágyóknak, hiszen számos olyan ország közül választhatnak, amelyek heves küzdelmet folytatnak minden dohánytermék ellen. Ismerje meg ezek közül az öt legideálisabbat a nem dohányzó utasok számára.A Tourism-Review.com gyűjtése szerint Izland, Írország, Ausztrália, Kanada és Norvégia a világ öt vezető füstmentes desztinációja. Az izlandi bárok, éttermek és kocsmák tökéletes választások lehetnek azok számára, akik kerülni kívánják a dohányfüstöt. Az országban olyan közterületeken is tiltott a dohányzás, amelyeket gyermekek is használnak. A családos nyaralók tehát biztosak lehetnek a jó levegőben, feltéve ha a vulkánok is tartják magukat a szabályozáshoz.Írország intenzív kampányt folytat a dohányzás ellen, a világon itt tiltották be először a munkahelyeken történő dohányzást. A tiltás a klubokra, bárokra, éttermekre és kocsmákra is vonatkozik.Mivel egész Ausztrália területén tilos rágyújtani a zárt közterületeken, így a kontinens is ideális helyszín lehet az antinikotinistáknak. Nem meglepő, hogy az ország megszállottan küzd a dohányzás ellen, mivel a pusztító erdőtüzeket gyakran okozzák égő cigarettacsikkek.Kanada immár több éve dohányzás-mentes zónának számít. A friss levegőért érkező turistáknak itt sem kell tartaniuk attól, hogy bárokba merészkedjenek. Több tartományban azt is megkövetelik, hogy a dohánytermékeket az üzletekben a vásárlók szeme elől elrejtve tartsák.Norvégia 2004-ben tiltotta meg a dohányzást a kávézókban, éttermekben, bárokban, amelynek eredményeként a dohányzók száma folyamatosan csökken az országban.
Halál fenyegeti Pompejit
Sajtókampány indult Olaszországban a régészek szerint teljesen elhanyagolt pompeji ásatások megmentésére. A naponta tízezer, többségében külföldi látogatta Pompejit 1997-ben nyilvánították a világörökség részévé.Angol és német régészek már évekkel ezelőtt azt követelték, hogy vegyék el Itáliától a pompeji ásatások felügyeletét, mert szerintük az olaszok hanyagsága a Vezúvnál is nagyobb pusztítást végez. Szégyen! - olvasható most a pompeji utcák omlásveszélyre figyelmeztető tábláin. Felháborodott turista firkálta fel rájuk véleményét, miközben az olasz műemlékvédelmi szakemberek a sajtóban tiltakoztak a Pompeji élére kinevezett kormánybiztos ellen.2008-tól az olasz katasztrófavédelemtől érkezett biztos kezelte Pompejit, "de ez nem a földrengés sújtotta l'Aquila és Pompeji nem is szellemváros. Annyian látogatják még ma is naponta, amennyien az I. században lakták" - írta a kultuszminiszterhez intézett nyílt levelében Andrea Carandini, a Kulturális Javak Főtanácsának elnöke. A miniszter, Sandro Bondi azonnal új felügyelőt nevezett ki a pompeji ásatások vezetésére, akire nem könnyű feladat vár.A kutyák maradtakPompejit, a Corriere della Sera című olasz napilapban megjelent riportsorozat szerint gyors beavatkozás nélkül végleges halál fenyegeti. A régészeti területet sikerült megszabadítani az ókori kövek között dolgozó prostituáltaktól, drogkereskedőktől, zsebtolvajoktól és illegális ajándékárusoktól, az épületeket azonban továbbra is kóbor kutyák lakják. Még az állatvédők sem tudták az állatokat eltávolítani.Sürgősebb problémát jelent a romok állapota. Pompeji tető nélkül maradt lakóházait be kell fedni. Freskók, mozaikok, szobrok a szabad ég alatt porosodnak, mállanak szét az esőben. A látogatók felállványozott falak között közlekednek, az Apollón-templom életveszélyesen elhajlott oszlopai akármelyik pillanatban kidőlhetnek. A restaurálási munka teljesen leállt, az ókori tárgyak egymásra dobálva hevernek a raktárakban.Carandini elismerte, hogy Pompeji megmentése pénzkérdés is, a régebbi évi 7 milliárd euró helyett ugyanis már csak 2 milliárd jut erre a célra.
Megint megfejtették a piramisépítés titkát
Régóta foglalkoztatja a tudósokat, hogy miként emelték az ókori egyiptomiak grandiózus piramisaikat; a Nílus-menti birodalom építészeinek titkait egy norvég tudós kísérelte megfejteni, aki kutatásairól a Nordic Journal of Architectural Research című szaklapban számolt be.A kutatókat mindezidáig a kőtömbök súlya foglalkoztatta elsősorban. Eközben figyelmük elsiklott afölött, hogy honnan tudták az egyiptomiak pontosan hová kell helyezni az irdatlanul nehéz kőtömböket. Azon sem gondolkodott el eddig senki, hogy miként tudta a főépítész megértetni az igen precíz, részletes terveket a tízezer főt számláló írástudatlan munkássereggel - írja a ScienceDaily 1.Ole J. Bryn, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem építészeti karának docense viszont elsősorban ezekre a kérdésekre összpontosított, amikor elkezdte vizsgálni Kheopsz piramisát. A gízai Nagy Piramist 2,3 millió kőtömbből emelték, amelyek összsúlya elérte a hétmilliárd tonnát. Kheopsz végső nyughelyének 146,6 méteres magasságát majd négy évezreden át nem tudta túlszárnyalni egyetlen építmény sem a világban.A továbbiakban a norvég építész a harminc legrégebbi egyiptomi piramisra is kiterjesztette kutatásait, s voltaképp egy igen egyszerű dolgot fedezett fel. Meggyőződése szerint az egyiptomiak alkalmazták elsőként a tervezésben a modernkori építészetben használatos hálózati rendszert. Ez a precíz rendszer tette lehetővé az építők számára, hogy hihetetlen pontossággal jussanak el a csúcsig, s rakják a helyére a piramidiont - a piramis vagy az obeliszk tetején lévő, időnként nemesfémmel burkolt, négyszög alapú gúla alakú részt.Következtetésképp, ismerve egy piramis szerkezetét elkészíthető az összes hasonló építmény modernkori tervdokumentációja is. Ole J Bryn szerint a piramisok fő paraméterei alapján az építészek ugyanúgy megtervezhették az építményt, mint teszik ezt egy modernkori épület esetében, de az ókori Egyiptomban használatos építési és számítási módszereket alkalmaztak.Amennyiben helytálló Ole J. Bryn elmélete, a régészek nem tarthatják többé a piramisokat ismeretlen struktúrájú kőhalmaznak, hanem rendkívül precíz szerkezeteknek kell tekinteniük.
Jeges széllel szemben küzd a budapesti szállodaipar
A sok újonnan nyíló szálloda, az elhúzódó kedvezőtlen gazdasági környezet a már bevezetett szállodáknak is nehéz helyzetet teremt. Az elmúlt években kemény munka árán elért kihasználtságot most nagyon nehéz tartani. A gazdasági problémák európai megjelenése óta jeges széllel szemben küzd a budapesti szállodaipar- nyilatkozta Robert Jöbstl a Starlight Suiten tulajdonosa Budapesten. A trend 2011-ben, a következő üzleti évben is folytatódik. Az árak esése sajnálatos módon minden szegmensben és kategóriában jellemző. A legkönnyebb út, hosszú távon a leginkább meggondolatlan lépés, a komplikált gazdasági helyzet ellen csupán az erőteljes árcsökkentéssel és nagy árengedményekkel védekezni. Bár tendencia, hogy a szobaárak a szállodák ádáz árversenyének esnek áldozatául, néhány profi módon üzemeltetett szálloda mégis elmondhatja, hogy sikeresen zárta az elmúlt éveket. A Mérleg utcában található Starlight Suiten Hotel Mérleg teljesen más irányt próbál mutatni. A ma már 10 éves múltra és kitűnő üzleti eredményekre visszatekintő 54 szobás hotel, szilárd helyet szerzett magának a budapesti 4 csillagos üzleti hotelek között. A Starlight a válság kezdete és az eredmények visszaesése óta messzebbre tekintő vállalkozói szemlélettel, célzottan a szálloda minőségébe fektet, arra helyezve a hangsúlyt. Úgy gondoljuk, emelte ki Madarász Melinda a hotel igazgatója, hogy az adott gazdasági helyzetben a Business Suite minőségen túl, egy motivált, szakmailag magas szinten képzett személyzet is segíti a vállalatot, nemzetközi törzsvendégeinek megtartásában, valamint új partnerek szerzésében. 2010-ben stratégiánk sikerét a 70 %-os éves kihasználtság, a terméknek megfelelő átlagár és mindenekelőtt az elégedett törzsvendégek bizonyítják. A hotelek rövidlátó vezetői döntései átgondolatlanok, évekbe telhet majd a szolgáltatást megfelelő, a befektetők elvárásait is kielégítő szintre hozni. Ugyanakkor a jóval alacsonyabb szobaárak mellett nehezebb lesz a megszokott szállodai színvonalat is fenntartani - tette hozzá Robert Jöbstl.
Elbánt az idei szezon a balatoni hajózással
Szokatlanul rossz nyári szezont zárt idén a balatoni hajózás.A Balatoni Hajózási Zrt. személyhajóin augusztus végéig 13,9 százalékkal kevesebben utaztak, a diszkóhajók forgalma 6,2 százalékkal csökkent, a gyerekhajó-programokon 17,3, az egyéb programhajózásokon 24,7 százalékkal kevesebben vettek részt, mint az elmúlt év hasonló időszakában, a legkevésbé a kerékpáros- és vitorlásturizmust tépázta meg a rossz időjárás és a gazdasági válság.Horváth Gyula, a 22 tóparti önkormányzat tulajdonában lévő társaság vezérigazgatója úgy fogalmazott pénteken: 40 éve nem volt ilyen rossz szezon. A rossz idő miatt elmaradt több nagy balatoni rendezvény, a május közepi rendkívüli vihar megszaggatta a cég kikötői védműveit.A hajózási cég főbb üzletágai a menetrendszerinti hajózás, a kompközlekedés, a rendezvényhajózás és a vitorláskikötők üzemeltetése. A társaság 22 személyhajó-kikötőjében 23 személyhajó, 1 gyorshajó, 4 komp és egy kalandvitorlás közlekedik.Az idei hajózási főszezonban 17 útvonalon, napi 91 hajójárat közlekedett, az utasok háromnegyede volt belföldi turista, kétharmaduk fizetett üdülési csekkel. A cég vezetése az idei évre 1,9 milliárd forintos forgalmat tervezett, amiből várhatóan 1,77 milliárdot sikerül majd teljesíteni. A kiadások maximális lefaragásával is csak "jó ha a felét sikerül teljesíteni" a tervezett 95 millió forintos adózás előtti eredménynek - mondta Horváth Gyula.Jól megy a kerékpárnak és a vitorlázásnakA legkevésbé a kerékpáros-, és vitorlásturizmust tépázták meg az idei év nehézségei: a személyhajókon augusztus végéig több mint 9.200 kerékpárra váltottak jegyet, a kompokon pedig 30.714 kerékpárt szállítottak, ami az előbbi esetben 2,5 százalékos csökkenést, az utóbbiban 1,3 százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. A társaság kikötői ágazata szerepelt a legjobban, árbevételük 9,4 százalékkal nőtt.Idén - az országos tendenciáknak megfelelően - visszaesett a Balatonon is a rendezvényforgalom. A hajón megtartott, vendéglátást is igénylő rendezvények bevétele a hajózási társaságnál 30,6 százalékkal volt kevesebb, mint a bázisidőszakban.A Szántód-Tihany között járó kompok 725 ezer utast, és 245 ezer járművet szállítottak, ami az előbbi esetben 5,2, az utóbbiban 6,7 százalékos visszaesést jelent.A cég szálláshelyein - a siófoki Móló Hotelben, a balatonszemesi Hattyú kempingben és a balatonboglári Sellő kempingben - a vendégforgalom 9,4, míg a vendégéjszakák száma 16,1 százalékkal csökkent a 2009 évi adatokhoz képest.